Back to top

Anyagilag is megéri napelemek alatt legeltetni a juhokat

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása.

A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön egyaránt - írja a Phys.org a Frontier in Sustainable Food Systems című folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok, emellett egyenlő mértékben is híztak, emellett a napenergiával történő energiatermelés növelte a legelő termelékenységét is.

A napelemek állatjóléti szempontok szerint is kedvezőek, mivel árnyékot biztosítanak a juhoknak, valamint a legeltetéssel nem kell kaszálást végezni vagy gyomirtó szereket alkalmazni, ami többletmunkát és plusz költséget igényel.

Az Egyesült Államokban a napelemes rendszerek telepítése az elmúlt évtizedben évente átlagosan 48 százalékkal nőtt, és a kutatók szerint ez az adat a jövőben megduplázódhat. Energiatermelés-hatékonyság szempontjából a nagy kiterjedésű legelők és szántóföldek a legalkalmasabbak napelemek telepítésére, viszont ez ellentétet szülhet a mezőgazdasági termelés között.

Az Agrivoltaics ezt a versenyt/nézeteltérést a fotovoltaikus rendszerrel igyekszik feloldani azáltal, hogy az energiatermelés és az ugyanazon földterületen történő mezőgazdasági hasznosítás gazdasági értékét méri és összehasonlítja.

Korábbi kutatások során megállapították, hogy egyes növények, különösen az árnyékot kedvelő fajtáknak nagyobb a terméshozama a napelemekkel kombinálva.

Egy másik, nemrégiben készült Oregon State-i tanulmány szerint a napelempanelek alatt keletkezett árnyékban nőtt a biodiverzitás, emellett késleltette a virágzás idejét, ezek az eredmények pedig segíthetik a mezőgazdaságot.

Az Oregoni Állami Egyetem által 2019–2020. között végzett vizsgálatok eredményei a következők voltak:

- A juhok mindkét évben majdnem ugyanannyit híztak a két legelőtípuson.

- A juhok vízfogyasztása több volt a hagyományos legelőtípuson, mint a napelemekkel ellátott legelőn. Ugyanakkor 2020-ban nem volt szignifikáns különbség.

- A két év alatt a napelemes legelők 38%-kal kevesebb takarmányt termeltek, mint a hagyományos, nyílt legelők.

"Ugyanakkor a teljes megtérülés körülbelül azonos napelemes és napelem nélküli legeltetés során, és ezek a számítások nem veszik figyelembe a napelemek által termelt energiát" - mondta Serkan Ates, az Oregoni Állami egyetem adjunktusa. "És ha a rendszert úgy tervezzük, hogy maximalizálja a termelést, akkor valószínűleg még jobb számokat kapnánk."

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Az egészséges táplálkozás kihat a gyerekek mentális jólétére is

Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik naponta öt vagy több adag gyümölcsöt és zöldséget esznek, sokkal jobb mentális egészségnek örvendenek. A kutatás szerint a nagyobb mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztás a középiskolások körében jobb mentális jóléttel jár együtt, a tápláló reggeli és ebéd pedig minden korosztályban összefügg az érzelmi jóléttel.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.