Back to top

Anyagilag is megéri napelemek alatt legeltetni a juhokat

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása.

A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön egyaránt - írja a Phys.org a Frontier in Sustainable Food Systems című folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok, emellett egyenlő mértékben is híztak, emellett a napenergiával történő energiatermelés növelte a legelő termelékenységét is.

A napelemek állatjóléti szempontok szerint is kedvezőek, mivel árnyékot biztosítanak a juhoknak, valamint a legeltetéssel nem kell kaszálást végezni vagy gyomirtó szereket alkalmazni, ami többletmunkát és plusz költséget igényel.

Az Egyesült Államokban a napelemes rendszerek telepítése az elmúlt évtizedben évente átlagosan 48 százalékkal nőtt, és a kutatók szerint ez az adat a jövőben megduplázódhat. Energiatermelés-hatékonyság szempontjából a nagy kiterjedésű legelők és szántóföldek a legalkalmasabbak napelemek telepítésére, viszont ez ellentétet szülhet a mezőgazdasági termelés között.

Az Agrivoltaics ezt a versenyt/nézeteltérést a fotovoltaikus rendszerrel igyekszik feloldani azáltal, hogy az energiatermelés és az ugyanazon földterületen történő mezőgazdasági hasznosítás gazdasági értékét méri és összehasonlítja.

Korábbi kutatások során megállapították, hogy egyes növények, különösen az árnyékot kedvelő fajtáknak nagyobb a terméshozama a napelemekkel kombinálva.

Egy másik, nemrégiben készült Oregon State-i tanulmány szerint a napelempanelek alatt keletkezett árnyékban nőtt a biodiverzitás, emellett késleltette a virágzás idejét, ezek az eredmények pedig segíthetik a mezőgazdaságot.

Az Oregoni Állami Egyetem által 2019–2020. között végzett vizsgálatok eredményei a következők voltak:

- A juhok mindkét évben majdnem ugyanannyit híztak a két legelőtípuson.

- A juhok vízfogyasztása több volt a hagyományos legelőtípuson, mint a napelemekkel ellátott legelőn. Ugyanakkor 2020-ban nem volt szignifikáns különbség.

- A két év alatt a napelemes legelők 38%-kal kevesebb takarmányt termeltek, mint a hagyományos, nyílt legelők.

"Ugyanakkor a teljes megtérülés körülbelül azonos napelemes és napelem nélküli legeltetés során, és ezek a számítások nem veszik figyelembe a napelemek által termelt energiát" - mondta Serkan Ates, az Oregoni Állami egyetem adjunktusa. "És ha a rendszert úgy tervezzük, hogy maximalizálja a termelést, akkor valószínűleg még jobb számokat kapnánk."

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.

Kik a világ legvagyonosabb gazdái?

Lehet-e vagyont építeni a mezőgazdasági termelésből? Igen, a mai világban a mezőgazdaság olyan üzletággá vált, amely több milliárd dolláros profitot termelhet. Ki keresi a legtöbbet a mezőgazdasági termelésből? A sertéskirály és a Fidzsi-szigetek vízkitermelői: íme a világ leggazdagabb gazdái.

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok ellen

A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok ellen az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) tanulmánya szerint, amely a Journal of Environmental Management szaklapban jelent meg.

Innovatív takarmánykiegészítő - Cinket és vitaminokat is tartalmaz

Speciális takarmánykiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (MATE ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma.

Húsminőségteszt - Aberdeen angus és murray grey

Kétféle húsmarhát, a világszerte népszerű aberdeen angust és a kevésbé ismert, de figyelemre méltó murray grey-t hasonlította össze a Brit Húsmarhafajta Tenyésztők Egyesülete és a Murray Grey Tenyésztő Egyesület egy tíz hónapig tartó közös kísérlet során. Az eredményt vakkóstolással egybekötött sajtóeseményen mutatták be július 13-án, Balatonfenyvesen.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.