Back to top

Anyagilag is megéri napelemek alatt legeltetni a juhokat

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása.

A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön egyaránt - írja a Phys.org a Frontier in Sustainable Food Systems című folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok, emellett egyenlő mértékben is híztak, emellett a napenergiával történő energiatermelés növelte a legelő termelékenységét is.

A napelemek állatjóléti szempontok szerint is kedvezőek, mivel árnyékot biztosítanak a juhoknak, valamint a legeltetéssel nem kell kaszálást végezni vagy gyomirtó szereket alkalmazni, ami többletmunkát és plusz költséget igényel.

Az Egyesült Államokban a napelemes rendszerek telepítése az elmúlt évtizedben évente átlagosan 48 százalékkal nőtt, és a kutatók szerint ez az adat a jövőben megduplázódhat. Energiatermelés-hatékonyság szempontjából a nagy kiterjedésű legelők és szántóföldek a legalkalmasabbak napelemek telepítésére, viszont ez ellentétet szülhet a mezőgazdasági termelés között.

Az Agrivoltaics ezt a versenyt/nézeteltérést a fotovoltaikus rendszerrel igyekszik feloldani azáltal, hogy az energiatermelés és az ugyanazon földterületen történő mezőgazdasági hasznosítás gazdasági értékét méri és összehasonlítja.

Korábbi kutatások során megállapították, hogy egyes növények, különösen az árnyékot kedvelő fajtáknak nagyobb a terméshozama a napelemekkel kombinálva.

Egy másik, nemrégiben készült Oregon State-i tanulmány szerint a napelempanelek alatt keletkezett árnyékban nőtt a biodiverzitás, emellett késleltette a virágzás idejét, ezek az eredmények pedig segíthetik a mezőgazdaságot.

Az Oregoni Állami Egyetem által 2019–2020. között végzett vizsgálatok eredményei a következők voltak:

- A juhok mindkét évben majdnem ugyanannyit híztak a két legelőtípuson.

- A juhok vízfogyasztása több volt a hagyományos legelőtípuson, mint a napelemekkel ellátott legelőn. Ugyanakkor 2020-ban nem volt szignifikáns különbség.

- A két év alatt a napelemes legelők 38%-kal kevesebb takarmányt termeltek, mint a hagyományos, nyílt legelők.

"Ugyanakkor a teljes megtérülés körülbelül azonos napelemes és napelem nélküli legeltetés során, és ezek a számítások nem veszik figyelembe a napelemek által termelt energiát" - mondta Serkan Ates, az Oregoni Állami egyetem adjunktusa. "És ha a rendszert úgy tervezzük, hogy maximalizálja a termelést, akkor valószínűleg még jobb számokat kapnánk."

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Jelentősen csökkent a fagyos napok száma hazánkban

Magyarországon az elmúlt száz évben harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt. A XX. század elején még mintegy 120 nap volt hazánkban a fagyos napok száma (vagyis, amikor a nappali hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent), ez a szám mostanra 80 nap alá csökkent.

Harmadával csökkenti az állatállományt Hollandia

A környezet kímélése érdekében Hollandiában olyan programot dolgoztak ki, amelytől azt várják, hogy harmadával csökkenjen a gazdaságokban tenyésztett állatok száma.

Kiemelkedő munkát végeztek a zalai gazdálkodók

A zalai gazdálkodók kiemelkedő munkát végeztek, a nehéz helyzetben folyamatosan segítették egymást - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján.

Állattartóknak nyílik újra pályázati lehetőség

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felívás a tervek szerint februárban újranyílik, így lehetőség lesz arra, hogy az állattartók nagyobb léptékű beruházásaikat megvalósítsák – közölte Nagy István agrárminiszter.

Nincs elég csirkehús – bezártak a KFC-k Ausztráliában

Közösségi oldalakon háborogtak az ausztrál fogyasztók, hogy a helyi gyorsétteremben nem lehet se hamburgert, se csirkeszárnyat kapni. Ennek hatására közleményt juttatott el a 7news.com-nak a KFC, hogy a covid-19 elérte a beszállítóikat és a dolgozóikat is, így fennakadások vannak mind az ellátási láncban mind abban, hogy elegendő dolgozó legyen az éttermeikben.

Párduc kerestetik

Immár egy hónapja, december 11-e óta hatalmas port kavart a hír, hogy fekete párduc kószált Kiskunhalas közelében. A település mellett készült silány felvételen egy fekete macskaféle látható, majd Szolnok környékén ismét felbukkant a „Fekete sejtelem”, de szakmai terepvizsgálatok után továbbra is csak feltételezések láttak napvilágot az állat valódi kilétéről.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Új kötelezettség az állatgyógyászati készítményt árusító webáruházaknál

Bejelentési, majd egy új, EU-s logó közzétételi kötelezettsége is vonatkozik 2022. január 28-tól azokra a kiskereskedőkre és gyógyszertárak, amelyek webáruházban értékesítenek nem vényköteles állatgyógyászati készítményeket. Az érintett termékkörbe például kutyáknak és macskáknak szánt spot on-ok, bolha- és kullancsirtó nyakörvek tartoznak, de mézelő méhek kezelésére használt szerek is találhatóak köztük.

Már a háztartások felében van kutya

2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon – áll abban a friss tudományos publikációban, amely egy kutyatartást vizsgáló 2021-es országos reprezentatív felmérés eredményeit ismerteti az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak tollából.