0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Az újítás íze

Vegán termékkel lépett piacra a Pápai Hús, maga gyártja saját márkás készítményeit a SPAR Magyarország, brazíliai esőerdőket véd a SIÓ, és újra meghonosítja a magyarországi komlótermelést a Heineken Hungária. A formabontó üzleti gondolkodás sikeres példáit mutatta be a Magyar Termék Nonprofit Kft. Agóra konferenciája május 18-án.

A hagyományos, gyártó-kereskedő szereposztás meghaladására mutatott példát

a SPAR üzletlánc, amely egyedüliként a magyarországi élelmiszer-kereskedelmi hálózatok közül, már több termékcsoportban is magának gyártja saját márkás készítményeit.

A bicskei húsfeldolgozó üzemük sikere nyomán négy éve Üllőn hoztak létre saját üzemet, ahol SPAR Enjoy márkanév alatt kényelmi termékeket gyártanak. Nemrégiben pedig Perbálon vásároltak meg egy már működő gyárat, ahol a feldolgozott hústermékeiket készítik. Ezekben a gyárakban 23,5 ezer tonnányi friss húst dolgoznak fel, 2,6 millió szendvicset és 850 ezer kilogramm majonézes salátát készítenek.

A friss húst 100, a húskészítményeket több mint 30 százalékban saját maguk állítják elő. Képviselőjük kiemelte, hogy ebben nem a megtérülés, hanem a garantált termékválaszték és -minőség a fontos.

A nagy húsipari társaságok piacán a Pápai Hús vágott bele elsőként a vegán termékek előállításába.

A huszárvágást szakembereinek tudására, gyártóberendezéseire, magas szintű minőségbiztosítására és kereskedelmi jártasságára alapozta. Mellette szólt az is, hogy a vegán termékek eladásai meredeken nőnek, miközben egyelőre sokkal kisebb a verseny, mint a húspiacon.

A termékcsaládot az úgynevezett béta verzióval vezették be a piacra: a 90 százalékosan kimunkált termékek fejlesztését a fogyasztói visszajelzések alapján fejezték be egy éven belül.

A Heineken Hungária arra keresett megoldást, hogy miközben a komlót évszázadokig sikeresen termesztették Magyarországon, ma a sörgyárak teljes egészében importból dolgozzák fel.

A ’80-as években ugyanis szinte eltűnt itthonról a korábban nagy mennyiségben termesztett haszonnövény. A Heineken stratégiájának azonban fontos eleme a hazai alapanyagok minél nagyobb arányú felhasználása, ezért hat éve kötelezettséget is vállalt arra, hogy a Soproni sörök kizárólag magyar árpából készüljenek.

A világcég magyar leányvállalata a Magyar Ökomenikus Segélyszervezettel folytatott beszélgetések során jutott arra az elhatározásra, hogy egy komplex projekt keretében újra meghonosítja a komlót, és ezzel munkát is ad hátrányos helyzetű családoknak,

megélhetést biztosítva számukra. A projekt második évének végén 850 kilogramm komlót szüreteltek le a kastélydombói egy hektáros telepen. A jövőben bővíteni is szeretnék a termelést, amely jelenleg tíz családnak jelent megélhetést gazdaságos módon.

Több pillérre épül a SIÓ-Eckes gyümölcslégyártó fenntarthatósági stratégiája, amelyek közül az egyik legérdekesebb a klímavédelem.

Ennek keretében az anyavállalattal elérte a klímasemlegességet.

Az Eckes-Granini Csoport ugyanis a szén-dioxid-kibocsátását felmérve a ClimatePartner független szervezeten keresztül egy brazíliai erdővédelmi programban való részvétellel teljes egészében kompenzálja azt.

Emellett a többi között dolgoznak a szelektív hulladékgyűjtés fogyasztói edukációján és a hulladékcsökkentésükön, Köszönjük, SIÓ! elnevezésű iskolatáska-programjukkal pedig közel 12 ezer gyerek iskolakezdését támogatták az elmúlt 12 évben.

A kisdobozos termékeiknél bevezetett papír szívószál évi 3,5 tonna műanyag felhasználását váltotta ki.

Gyümölcsfeldolgozásuk hulladékmentes, egy lágyvizet előállító berendezéssel pedig jelentősen csökkentették szennyvízkibocsátásukat is. Száz százalékban zöld energiát használnak.

Jól vizsgázott a járvány egy éve alatt a hazai élelmiszergyártás és -kereskedelem. Mindvégig ki tudta szolgálni az országot jó minőségű, biztonságos termékekkel

– mondta dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, aki megnyitotta az online tanácskozást.

Új kihívások elé állította az élelmiszergazdaság szereplőit az elmúlt év, megnőtt például az online kereskedelem, valamint az élelmiszer- és ételkiszállítás szerepe. Fontosabbá váltak a biztonságosabb rövid ellátási láncok, ebben pedig a hazai alapanyag- és késztermékgyártásra lehet támaszkodni – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy

a kormány stratégiai ágazattá minősítette az élelmiszeripart 2015-ben, és azóta csaknem megötszöröződött, 468 milliárd forintra nőtt az ágazat fejlesztési támogatása.

Az elkövetkező években pedig történelmi lehetőség előtt állnak a magyar élelmiszergazdaság szereplői, ugyanis a vidékfejlesztési forrásokból 750 milliárd forint lehívására lesz lehetőségük, a magyar agrárium pedig 80 százalékos hazai társfinanszírozást vehet igénybe az európai uniós forrásokhoz a kormány döntése alapján.

„Mindig innovatív és bátor megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy a Magyar Termék védjegy a hazai eredetet igazoló legismertebb és legelismertebb jelöléssé váljon, és erre a járvány egy éve alatt is sikerült újabb példákat adnunk”

– összegzett Benedek Eszter, az idén 15 éves Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője, a rendezvény házigazdája. Folyamatos megújulás jellemzi a védjegyhasználó vállalkozásokat, amelyeknek közösen olyan dolgokat is sikerült megvalósítaniuk, amelyekre egyenként nem lettek volna képesek. Így sikerült a gyártókkal közösen már a járvány elején elindítani a

#veddahazait mozgalmat, amelyhez több mint 100 vállalkozás mellett az üzletláncok is csatlakoztak.

A vásárlási szokások változásához az online aktivitás növelésével alkalmazkodik a Magyar Termék, amely újabban webshopokban szervez nyereményjátékokat, egy árösszehasonlító oldallal pedig speciális, hazai termékeket támogató fejlesztést valósított meg.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu