Back to top

„Nem mind gaz, mi magasra nő” – mik ezek a sárga táblák a parkokban?

Kerek, sárga táblák jelentek meg az idei tavaszon több budapesti zöldfelületen, azt hirdetve, hogy a szokatlanul magasra nőtt fű nem elhanyagolt gaztenger, hanem tervezett zöldfelület-fenntartói projekt, méghozzá a méhek és más beporzók védelmében.

„Nem mind gaz, mi magasra nő, lehet akár méhlegelő”; illetve „Kevesebb kaszálás, több méh” – olvasható a Főkert által kitett táblákon néhány olyan budapesti füves területen, ahol korábban a klasszikus, rövidre nyírt gyep volt a megszokott látvány, most pedig virágzó pitypang, fűfélék és más növények teszik színessé a képet. Vagyis egyelőre még nem annyira színessé, de ahogy a Főkert honlapján olvasható, ez csak a kezdet.

„Egy igazán szép képet mutató, tarka virágos, diverz élővilágú rét kialakulása lassú, többéves folyamat, ezért a programba bevont területek nem feltétlenül lesznek látványosak az idei évben (vagy akár jövőre). A 2021-ben induló Vadvirágos Budapest program első évére kísérleti fázisként tekintünk. Bízunk benne, hogy lényegesen gyarapszik majd az extenzíven kezelt területeken megfigyelhető fajok száma”

– áll a programot bemutató írásban a Főkert Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt. honlapján.

Fotó: Tömpe Anna
És hogy mire föl mindez? A beporzó rovarok kétségbevonhatatlan szerepet játszanak az ökoszisztémákban, és így az ember túlélésében is. Egyes tanulmányok szerint a globális élelmiszertermelés mintegy háromnegyede függ a beporzó rovaroktól – főként házi és vadméhektől, illetve darazsaktól, de számos más rovar is közreműködik a beporzásban –, a nagyváros adottságai azonban alapvetően nem kedveznek az élővilág sokféleségének, ezért tudatosan kell segíteni őket.

„A városi zöldfelületek kezelésének ökologikus átgondolásával, újratervezésével sokat tehetünk a biológiai sokféleség megóvása érdekében, illetve jó eséllyel visszacsábíthatunk különböző fajokat a városi környezetbe”

– vallják a Főkert szakemberei, és ennek szellemében az idei kísérleti évben olyan foltokat jelöltek ki, ahol a szokásos öt-hét kaszálás helyett csak egyszer-háromszor fogják lenyírni a füvet, és lesz idejük kifejlődni, virágot hozni, magot érlelni a növényeknek.

Fotó: Tömpe Anna

Olyan, parkhasználati szempontból kevéssé frekventált helyeket igyekeztek választani, ahol a kaszálás hiányában sokaknak talán „gazosnak” tűnő terület a parki látványt, az ott kikapcsolódni vágyókat nem zavarja, és a méhlegelőre csábítandó beporzó fajokat sem zavarja az emberi tevékenység.

Egyelőre valamivel több mint 28 hektárnyi területet vontak be a programba, ezek nagyrészt az első, a harmadik, a kilencedik és a tizenegyedik kerületekben, valamit a Margit-szigeten találhatók. A virágos gyepfelületek elhelyezkedését és méretét az idei kísérleti év tapasztalati alapján a jövő év folyamán pontosítják.

A Főkert arra kéri az érintett területeken közlekedőket, hogy amikorra a növényzet magasabbra (20-40 cm) nő, ne járják össze területet, használják a kaszálással kialakított ösvényeket, és ami a legfontosabb, ne tépjék le a virágokat!

A méhek és más beporzók hálásak lesznek a terített asztalért – írják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.

Varroa atka számlálás: monitoring (1. rész)

Az atkakezelés sikerének egyik fontos feltétele, hogy tisztába kerüljünk a termelő méhállományunk varroa fertőzöttségi szintjével és mérlegelhessük a kezelés szükségességét. A szaporítást (rajokat, műrajokat), amennyiben időben még fiasításmentesen kezeltük őket (pl. oxálsav-dihidrát oldattal), nem szükséges ellenőriznünk vagy az itt bemutatott kezelési módszereket alkalmaznunk velük.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden

Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.

Mitől méz a méz és hogyan tartalmazhat 181 hasznos anyagot?

A házi méhek a virágokból nektárt vagy a levelekről mézharmatot gyűjtenek, hogy aztán abból az egyik legsokoldalúbb élelmet állítsák elő, mely bizonyítottan gyógyhatású az ember számára.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 9.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

“Kiszagolják” a méhek a koronavírus-fertőzést

Magyarországon megközelítőleg 1,2 millió méhcsalád él mintegy 20 ezer méhésznél. Ez négyzetkilométerenként átlagosan 13 méhcsaládot jelent – ez a méhsűrűség európai viszonylatban igen magas.

Hogyan használjuk a virágport?

A méhek által gyűjtött virágpor többek között vitaminokat, fehérjéket, aminosavakat, cukrokat, zsírokat, ásványi sókat, enzimeket, antioxidánsokat, laktobacilusokat tartalmaz és segíti a telomereket, melyek idegrendszerünkben a hosszú élettel hozhatók összefüggésbe.

Mennyi mézet fogyasszunk naponta?

A korábbi cikkekben érintettük, hogy a méz 181 összetevőjének köszönhetően jóval egészségesebb édesítőszer, mint a cukor vagy más édesítőszerek. A méz nagyon értékes hatóanyagokat tartalmaz, melyek egészségünkre is kihatnak, segítik az immunrendszerünket, illetve elpusztítják nyálkahártyánkon a kórokozókat, mielőtt azok mélyebbre jutnának és nagyobb kárt okoznának.