Back to top

Méheket tanítanak be a koronavírus felismerésére

Egy holland egyetem kutatói 150 méhet képeztek ki arra, hogy reagáljanak a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött mintákra. A méheket néhány perc alatt meg lehet tanítani a COVID-fertőzés felismerésére, ezt követően a rovarok másodperceken belül képesek felismerni a mintákat.

A holland Wageningeni Egyetem kutatólaboratóriumában speciális képzésen átesett mintegy 150 méh már képes a SARS-CoV-2 koronavírust felismerni és azt a szájszervük mozgatásával jelezni. Az egyetem az ötletgazda InsectSense startup céggel együttműködve végzi a kutatást.

De hogyan képezték ki a méheket?

A COVID-19 más betegségekhez hasonlóan anyagcsere-változásokat okoz a szervezetben, amit a testszag sajátos megváltozása kísér. A méhek kiváló szaglással rendelkeznek , kivételes érzékenységgel érzékelik az illékony anyagokat. Például a kaptáruktól több kilométerre is megtalálják a virágot. És - a kutyákhoz hasonlóan - meg tudják tanulni az új szagok érzékelését, de ehhez képzésre és bátorításra van szükségük.

Az InsectSense által kidolgozott projektben a cukros víz lett ilyen ösztönző elem.

Az egész tanulási folyamat az úgynevezett pavlovi kondicionáláson, más néven klasszikus kondicionáláson alapult.

Ez a tanulás egy formája, amelynek eredményeként egy - a kutatók által kiválasztott és a szervezet számára kezdetben közömbös - inger kiváltja a kívánt reakciót.

A kiképzés első szakaszában a méheket összezárták a SARS-CoV-2-vel fertőzött mintával, ezzel egyidejűleg "jutalmat" kaptak egy vízből és cukorból álló oldat formájában. Az egész eljárás többszöri megismétlése elegendő volt ahhoz, hogy a rovarok a fertőzött minták illatát az ingerhez társítsák, majd az édes jutalomhoz.

Az ilyen tréningnek köszönhetően a méhek minden alkalommal jeleztek szájszervükkel, amikor a

laboratóriumi mintákból ismerős szagot éreztek, még akkor is, ha nem várt rájuk édesség - írják a Wageningeni Egyetem tudósai. Az így kiképzett méhek másodperceken belül képesek felismerni a fertőzött mintát.

A kutatást több, mint 150 méhen végezték el, a tudósok különböző edzésprogramokat alkalmaztak, hogy meghatározzák a legoptimálisabb kondicionálási sémát.

Az első kísérletekben használt minták egészséges és SARS-CoV-2 fertőzött nyércekből származtak, és csak a következő kísérletben használtak emberi mintákat. Állati mintákon végzett vizsgálatok során több méh nagyon jó eredményeket mutatott. A rovarok képesek voltak megkülönböztetni a fertőzött mintákat az egészséges nyércektől származó mintáktól, és a álpozitív és álnegatív eredmények száma nagyon alacsony volt. Hasonlóan ígéretes eredményeket kaptak a SARS-CoV-2 humán mintákkal végzett későbbi kísérletek során.

Az InsectSense azt szeretné, ha a méhek széles körben használt módszerré válnának a SARS-CoV-2 fertőzések kimutatására, és a vállalat már kifejlesztette egy olyan gép prototípusát, amely képes automatikusan betanítani a méheket a fertőzések kimutatására.

A projekt második eleme egy olyan bioszenzor, amely már kiképzett méhek segítségével diagnosztizálja a betegektől vett mintákat. A BeeSense - ahogy a kész megoldást nevezik - a fejlesztők szerint rendkívül hatékony diagnosztikai rendszer lehet az alacsony jövedelmű országok számára, ahol az infrastruktúrához és a fejlett technológiához való hozzáférés nehézségekbe ütközik.

Forrás: 
focus.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Egy derűs ember borús napjai

Stand-upos humoristát világjárvány felszálló ágának idején megkeresni – az álmoskönyv szerint nem túl ígéretes vállalkozás. Próbálkozni persze lehet. Hadházi László végül is nyakas alföldi legény, látott már életében egyet s mást.

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Varroa atka számlálás: monitoring (1. rész)

Az atkakezelés sikerének egyik fontos feltétele, hogy tisztába kerüljünk a termelő méhállományunk varroa fertőzöttségi szintjével és mérlegelhessük a kezelés szükségességét. A szaporítást (rajokat, műrajokat), amennyiben időben még fiasításmentesen kezeltük őket (pl. oxálsav-dihidrát oldattal), nem szükséges ellenőriznünk vagy az itt bemutatott kezelési módszereket alkalmaznunk velük.

Nehezen kibírható nyomás a vendéglátósokon – megfizethetetlen munkaerő és alapanyag

A turisták és a személyzet hiánya, a hatalmas bérigények, a magas alapanyagárak, valamint az elviteles ételek áfájának várható növekedése miatt az éttermek nagyon nehéz helyzetben kezdik meg a nyári szezont – mondta az InfoRádióban Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a budapesti vendéglátók még nagyobb bajban vannak a külföldi vendégek hiánya miatt.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Mit tud az olajlen?

Az olajlen szerény haszonnövény, amiben nagyon sokáig csak ipari alapanyagot láttak és főként a festékgyártásban használták impregnáló anyagként. A korszerű táplálkozásban azonban újszerű szerepet kapott, mivel rendkívül magas a szervezetünk számára pótolhatatlan Omega3 zsírsavtartalma.