Back to top

Méhkaptárak, virágos rétek Bécsben

Kétmillió méhet telepít a villamossínek, metrómegállók közelében lévő zöldterületekre a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien 2022-ig. Ahol csak lehet, virágos rétekké változtatják a használaton kívüli zöldterületeket.

Az osztrák főváros tömegközlekedési vállalata azt tervezik, hogy igazi méhparadicsommá változtatják például a villamossínek mellett található füves sávokat. A Méhek világnapja alkalmából már ki is helyezték az első kaptárakat az U1-es metró leopoldaui végállomásánál található virágos rétre. Ott egyáltalán nem használnak növényvédő szereket és egyéb vegyszereket, így a méhek "bio mézet" termelhetnek. Ráadásul a közelben lévő kiskertek tulajdonosai is jól járnak: növényeiket több méh látogatja, így jobb termésre számíthatnak.

Fotó: Copyright: Wiener Linien

A Wiener Linien és a Bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) már régebb óta vizsgálja, miként lehet megőrizni és tovább növelni a sínek melletti zöldterületek növényvilágának sokszínűségét, hogy a vadméhek, pillangók és szöcskék is jól érezzék itt magukat.

Ezen kívül a Wiener Linien számos további zöld kezdeményezést is indított. A metró és a villamosok mellett egyre több elektromos autóbusz közlekedik az osztrák főváros útjain, amelyeket kizárólag megújuló energiaforrásból származó áram hajt. Ahová lehet, napelemeket telepítenek, valamint a járműpark és az infrastruktúra kezelése során kiemelt szempontként kezelik az erőforrások hatékony, fenntartható felhasználását.

Az utóbbi években nagy figyelmet fordítanak a városi hőszigetek semlegesítésére is: növényekkel ültetik be a buszmegállók tetejét, kizöldítik a metrómegállók előtti területeket, zöldhomlokzatot és zöldtetőt alakítanak ki az üzemi épületeken. 

A tömegközlekedési infrastruktúra területén található zöldterületek fajgazdagságának megőrzése szerves része ennek a zöldstratégiának.

Forrás: 
Bécs Város Külképviseleti Irodája

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Országos tűzgyújtási tilalom 2021. június 24-től

A csapadékmentes időjárás és az év első hőhulláma kiszárította az erdők avar rétegét és jelentősen nőtt a koronatüzek kialakulásának kockázata is, országszerte fokozott tűzveszély alakult ki az erdőkben. A mai naptól életbe lépett az országos tűzgyújtási tilalom. Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Vírussal is fertőz a kajszi új kártevője

A kajszilevéltetű néhány éve már megérkezhetett hazánkba, mielőtt a kutatók azonosították. Gyakorlati szakembereket kérdeztünk, mekkora veszélyt jelent az új kártevő és hogyan védekeznek ellene. Mint kiderült, a tavalyi viszonylag gyér előfordulás után az idén tavasszal országszerte komoly gondot okozott és legalább egy permetezés irányult ellene.

Varroa atka számlálás: monitoring (1. rész)

Az atkakezelés sikerének egyik fontos feltétele, hogy tisztába kerüljünk a termelő méhállományunk varroa fertőzöttségi szintjével és mérlegelhessük a kezelés szükségességét. A szaporítást (rajokat, műrajokat), amennyiben időben még fiasításmentesen kezeltük őket (pl. oxálsav-dihidrát oldattal), nem szükséges ellenőriznünk vagy az itt bemutatott kezelési módszereket alkalmaznunk velük.