Back to top

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Regényeiben szemünk előtt kel életre a bokor, a mező, a berek és az erdő, azok megannyi lakójával, ölelő szeretetével, halk bánatával és esetenként véres tragédiájával együtt.

Fekete István Göllén, egy somogyországi kis falucskában látta meg a napvilágot. Az anyatejjel együtt szívta magába a természet és Isten szeretetét.

Életútját mindig nyitott szemmel járta, a természet csodálatos rendjét gyönyörű líraisággal vetette papírra, ezáltal lelkének egy darabját is átadta az olvasónak.

Magabiztos volt, mégis szerény, visszahúzódó jellem, nem vágyott sem csillogásra, sem elismerésre, hiszen tudta, hogy amit ír, az nem csalóka mese, hanem a vitathatatlan valóság.

Értette az állatokat

Mérnök gazdaként és szenvedélyes vadászként napokat, olykor heteket töltött a természet lágy ölén, alaposan megfigyelve az égi, földi és a víz tükre alatti élet minden rezzenését, így a mindig változó természet kimeríthetetlen témával ajándékozta meg az írót. Előfordul, hogy az ifjúságnak szóló regényeiben az emberek csak mellékszereplőként jelennek meg, míg főszereplőit, az állatokat, Isten adta tulajdonságokkal, erővel és gyengeséggel, valamint a nagybetűs Törvény szerinti ösztönnel ruházta fel, fölösleges hőstettek és szuperképességek nélkül.

Bár az állatok szavakkal nem beszélnek, minden mozdulatukkal, farkcsóválásukkal, reptük suhanásával és hangjelzésükkel elárulják örömüket, fájdalmukat, félelmeiket.

És igen, Fekete István jól ismerte ezeket a jelzéseket, nyitott könyv volt számára a vadon rejtélyes világa, s benne megannyi élőlény titka. Fiatalok és idősek egyaránt a mai napig szeretettel olvassák műveit, s látni vélik, ahogy a szoba csöndjében feltárul a természet izgalmas leiratának egy-egy története.

Fotó: Virág Vivien
A teljesség igénye nélkül megpróbálom a szinte lehetetlent, felvillantani egyes főszereplőinek a történetét.

Mindenki kedvence

Hogy az erdei állatok hogyan, mit és miért csinálnak, abba már egész pici kortól belekukkanthatunk regényei által, hiszen ritka az olyan magyar család, akinek a könyvespolcáról hiányoznának művei. A „szabadok” birodalmában végtelen türelmet, szeretetet, olykor csontig hatoló félelmet és véres ösztönt tapasztalt, mellyel leplezetlenül szembesíti az olvasót.

Legismertebb szereplője Vuk, a kedves kis rókakölyök, aki a történet elején szörnyű tragédiával veszíti el családját.

A fiatal hallgatóság kedvenc „mesehőse” elhagyatottságában Karak féltő szeretetére talál. A nagyra becsült ősöktől kapott örökség, és Karak pótapai tanítása végtelen kitartást, kiváló vadászösztönt éleszt benne. Ami nem utolsósorban sok bosszúságot okoz a Simabörűnek, azaz az embernek, akinek apróállatai igencsak megfogyatkoznak Vuk munkálkodásának következtében. A rókalyuk, a barlang, a tyúkól, vagy az erdei nyiladék az életért folytatott harc színterévé válik, mely viadalnak sosincs végleges győztese.

Szenvedélyes vízi vadász

Fekete István – a lillafüredi pisztrángtelepen látottak alapján – megalkotta Lutrát, melynek főszereplője hasonlóan vérszomjas, de mindennek ellenére szerethető jószág. Ő a vidék legpompásabb vidrahímje, aki még álmában is éberen vigyázza menedékét.

Lutrát tökéletes hallással, látással és szaglással ruházta fel az író, így megérti a nád susogását és a vizek hozta illatok üzenetét.

Az évszakok változását is csodás természeti képekkel festi elénk a szöveg. A hidegre fordult időben vidránk más helyeket keres fel, a befagyott vizek iszapjába fúródó halak felkutatása helyett inkább a pisztrángtelep fürge népére fáj a foga. A határ és a falusi porták állatainak védelmezője, Miklós, a községi vadász is szerepet kap a regényben, akinek sok borsot tör az orra alá a rejtőzködő főhős.

Ősi ösztönök

A „szabadok népének” valós bemutatása mellett a korabeli falusi életről, és a portán élő háziállatok ábrázolásáról is hiteles képet mutatott az író. Kele című művének a főszereplője egy gólya, aki sérülése miatt elmarad a messzi tájakra vándorló társaitól. Az éhség, fájdalom, szégyen vasfoga mardossa, és a törvény szerinti halálra vár. Csuri népének, a verebeknek a cinizmusa, és Hu bagoly megtévesztő tanácsai után igazi segítséget az embertől kap.

Befogadja, ápolja, eteti, sőt becézi a magányosan maradt hosszúlábút, aki kételkedve fogadja a jó szándékot.

Kele a megváltozott környezetben sem feledi az afrikai tájat, közben pedig gyógyulásának minden pillanatát őrzi. Egy év múlva, amikor újra érzi magában az erőt, ismét szárnyai alá veszi a levegőt, és búcsút mond a háznak és az embereknek, hogy az ősi ösztönök szerint beteljesítse a Törvényt.

Talán legnépszerűbb regényében, a Tüskevárban az író nagyobb szerepet szán az embereknek, akik a balatoni berekben járták ki az élet iskoláját. A folyó menti nádas vidék a valóságos életre tanítja Tutajost, minden sallangot, mellébeszélést és büszkeséget kizárva. A Matula bácsira bízott ifjú a nyári szünet idején saját bőrén tapasztalja meg az áldásos és bajos természeti erőket, mely egy életre beleivódik a fiatal elméjébe. A rekettyés, a füves rét, a nádas és a folyó állatvilága Fekete István részletességig kidolgozott írásában kristálytisztán tárul a szemünk elé.

Az ember hűséges társa, a házőrző eb ebben az írásban is megjelenik, Csikasznak olykor saját félelmein kell úrrá lennie, de szeretettel és teljes odaadással szolgálja gazdáját.

Bogáncs című regényben egy pumi juhászkutyáé a főszerep, aki kalandos életútja során sok gazdát szolgált már. De hiába a cirkuszi porond és csillogás, hiába a nyugalmas életet biztosító jó gazda, egy nap megérzi az éppen arra vonuló nyáj szagát, és előtör belőle az ősi ösztön.

Fotó: Beregi - Nagy Edit

A természettel mély kapcsolatot ápoló író egész életében megőrizte kíváncsiságát és jó megfigyelőképességét. Tudta, hogy minden élőlényben megtalálható a jó és a rossz, hiszen hajtja őket az ősi túlélési ösztön, mely olykor kioltja más lények életét. Kívánom, hogy minél több gyerekben ébredjen fel a természet iránti kíváncsiság, és Fekete István regényei által ismerjék meg az erdők, vizek, egek valóságos lakóit.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átadták a megújult Ivánka szállót

Fontos célkitűzés, hogy a hazai erdők a társadalom számára színvonalas, egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak, valamint ellássák a klímavédelmi és egyéb hagyományos funkcióikat - emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán Arlón, ahol átadták a megújult Ivánka szállót.

Tűzvész tombol Szardínián

Példátlan tűzvész pusztít Olaszország második legnagyobb szigetén, Szardínián. Az olasz kormány vasárnap bejelentette, hogy segítséget kér a szomszédos országoktól. Luigi di Maio olasz külügyminiszter a Facebookon azt írta, hogy tűzoltó repülőgépeket kérnek az EU többi tagállamától.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Az Újszülöttek erdeje is segít a klímavédelemben

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megvalósuló fásításokról tartott sajtótájékoztatót július 22-én Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) a II. kerületi, Pilisi Parkerdő gondozása alá tartozó Árpád-kilátó környékén.

A fővárosban és az ország 10 megyéjében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően megszűnt a fokozott tűzveszély a hazai erdő- és mezőgazdasági területek jelentős részén, ezért 2021. július 20-tól (kedd) Budapesten és Magyarország 10 megyéjében visszavonja a hatóság a tűzgyújtási tilalmat.

Elfogadhatatlan az Európai Bizottság Új Erdő Stratégiája

Elfogadhatatlan az a törekvés, ahogy az Európai Bizottság a tagállamok és az Európai Parlament véleményét figyelmen kívül hagyva el akarja lehetetleníteni az erdőgazdálkodást - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Új Erdő Stratégia kapcsán.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Számos tényezőtől függ az őz agancsminősége

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.