Back to top

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Hogyan látja, változott az erdész munkája az elmúlt évtizedekben? Más szemléletmódot kíván az erdő, a szakma a mindennapokban?

– Roppant összetett kérdés, melyre a válasz röviden igen, de alapvetően a „nem” is megállja a helyét.

Az erdő, a nemzet vagyonának megóvása, védelme mint kulturális örökségünk ápolása az eskünk része.

Fotó: Nagy László/EL
Ez olyan erős iránymutató, hagyományokra épülő igen markáns sorvezető a mindennapi munkánkhoz, ami nem változik. Az erdész a területéhez tartozó minden apró részletet ismer, jó esetben évtizedekig követi annak változásait. Így más szemszögből nézve a kérdésre a válasz, hogy az erdész nem cselekedhet mindig azonosan, hiszen a körülöttünk zajló változásokra reagálnia kell, hogy a rábízott természeti kincset a lehető legjobban megőrizhesse. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a mi munkánk nem néhány év alatt mutatja meg gyümölcsét, az eredményekre akár egy évszázadot is kell várni, miközben a természetben zajló folyamatokra szinte azonnal kell válaszolni.

Mi az elődeinktől kaptuk az alapot, az útravalót, a tudást, a hagyományok szeretetét és tiszteletét, amivel az erdeinket kezeljük.

Ma a legjobb tudásunk szerint formáljuk, hogy a következő erdész nemzedéknek a lehető legjobb állapotban lévő erdőségeket adjuk tovább azzal a töretlen hagyománytisztelettel, ami az erdész társadalom megingathatatlan alapvetése napjainkban is.

A fenntarthatóság, a klímavédelem az erdőgazdálkodásban is megkerülhetetlen téma. Sokan úgy vélik, gondolva főleg a természetvédőkre, hogy az erdészek, az erdőgazdaságok kizsákmányolják az erdőt. Hol van az igazság ebben a kérdésben ön szerint?

– Nap mint nap találkozunk azzal a felfogással, hogy az erdész tulajdonképpen profitorientált favágó, aki őrült módon és mértékben kiárusítja az erdőt. Ez áll a legtávolabb a valóságtól.

Az erdő nem zsákmányolható ki, az erdészek dolga, hogy az erdő terhelésének természetes határát szem előtt tartva kiegyensúlyozzák a szükségleteket és a lehetőségeket.

Egyaránt gondoljunk a fakitermelésre, a vadászatra, a kirándulók, szabadidős tevékenységet végzők igényeire. A torta óriási, mindenki szeretne belőle valamennyit, de óvatosan kell vele bánni, nem szeletelhető drasztikusan és a végtelenségig. Itt kezdődik szerintem a fenntarthatóság. A jól végzett szakmai munka mindig megmutatja gyümölcsét. Ma kétmillió hektár erdőségen gazdálkodhatunk, tehát az elmúlt évszázadban megduplázódott a magyar erdők aránya a mai országhatáron belül. Úgy érzem, jó úton vagyunk.

Az erdő nem zsákmányolható ki, erre a két és fél évszázados erdész szakma a garancia.

A természet sajnos ebbe kegyetlenül beleszól. A klímaváltozás véglegesen eltöröl területeket, térségeket, és a folyamatok megállíthatatlannak tűnnek. Mi lesz a magyar erdők sorsa?

– A magyar erdők viszonylag ellenállóak a globális felmelegedés hatásaival, az invazív fajokkal szemben. Ennek oka lehet, hogy nálunk a telepített fafajok környezeti igényei nem tértek el nagyon a telepítés helyszínének adottságaitól.

A rossz állapotú erdők könnyebben pusztulnak a fabetegségek következtében.

A magyar erdők természetes rendszere, a hazai erdőtudomány alapjai szerint kezelt és gyarapított területek elég ellenállók. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk nincsenek például invazív fajok, hogy a természet itt nem harcol, vagy a klímaváltozás nem talál sérülékeny területet. Dehogynem, hazánkban is vannak térségek, ahol jelentős a faállomány pusztulása. De az országos helyzet nem mutat menthetetlen folyamatokat, a felmerülő gondokkal megküzdünk. Fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a pusztulás, legyen szó egy kivágott fáról vagy egy természetesen elpusztult egyedről, a körfogás része. Elmúlik, majd kikel, sarjad helyette új, vagy telepítünk helyette újat, melyet ápolunk és gondozunk. Ez az élet természetes rendje.

Fotó: Nagy László/EL

Nemrég ugyanitt, A Mi Erdőnk hasábjain tettük fel a kérdést Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkárnak, hogy szabadidejében járja-e az erdőket. Ő úgy fogalmazott, hogy a hivatalos elfoglaltságok miatt már szinte csak munka után, kikapcsolódásként jut el az erdeinkbe. Egy vezérigazgató és egyesületi elnök hasonló cipőben jár? Milyen tevékenység tölti fel energiával, mivel tölti szívesen a szabadidejét?

– Én gyakran tudok időt szakítani arra, hogy a napi munkám részeként kijussak a természetbe, vagy utána túrabakancsot húzzak. Sőt, hétvégenként igen sokszor járom az erdőt, a Cserhátot, a Börzsönyt egyaránt.

De az sem ritka, hogy a munkanap végén kimegyek arra a területre gyűjteni egy-egy kosárnyi erdei gombát, amit egy-egy helyi erdész kolléga ajánl, hiszen ők naponta járják a kerületüket, ismerik a remek lelőhelyeket.

Szűk hazámon kívül messzebb is szívesen utazom, nyilván az elmúlt év sajnos nem szólhatott erről, de ha lehet, a szabadidőmben kitekintek más országokba is.

Szakmai életút

Kiss László 1974-ben erdész technikusként végzett a soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában, majd a városban folytatta tanulmányait, az Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát. Szakmai pályáját 1980-ban az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Romhányi Erdészeténél kezdte el. Ott öt évig dolgozott, majd az erdőgazdaság Diósjenői Erdészetét vezette hat éven át. Mindeközben újra iskolapadba ült, közgazdász diplomát szerzett. 1991-től igazgatóhelyettesként, illetve főosztályvezetőként irányította a vállalat gazdálkodását és szakmai tevékenységét. Rövid ideig az állami vagyonkezelő munkatársa volt, de hamar visszatért szülőföldjére, 1998-tól az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója. Az Országos Erdészeti Egyesületnek már középiskolás kora óta tagja; 2006-tól egy cikluson keresztül Nógrád, Heves és Borsod régióképviselőjeként az OEE elnökségét támogatja szakmai munkájával; 2010-től az OEE általános alelnöke, 2020 júniusától pedig az OEE elnökeként tevékenykedik. Szakmai életútja során számos elismerésben részült: 2006-ban az erdész szakma kiemelkedő állami elismerését, a Pro Silva Hungariae díjat vehette át. A megyei önkormányzat 2008-ban a Nógrád Megye Gazdaságáért díjban részesítette, majd 2010-ben a soproni egyetemen megkapta a Pro Silvacultura, Natura et Venatoria dísztőrt. Balassagyarmat városa a Balassagyarmatért Emlékéremmel jutalmazta. 2018 augusztusában a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Osztrozics Dóra

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Újabb cseh-lengyel környezeti vita

Cseh környezetvédelmi szervezetek a Csehország és Lengyelország határán található Králický Sněžník nevű hegy tetejére tervezett kilátó építésének azonnali leállítását szorgalmazzák. Szerintük a torony, amelyet 2020 ősze óta építenek, megsérti az építési engedélyekre vonatkozó szabályokat, és veszélyt jelent az élővilágra.

Gazdasági főigazgatói pályázat a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem pályázatot hirdetett gazdasági főigazgató pozíció betöltésére, azon szakembereknek, akik többek között legalább öt éves gazdasági vezetői tapasztalattal, valamint gazdasági szakirányú és regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkeznek.

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

Újragondolás, újraalkotás és helyreállítás

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day). Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is.

Szárnyas erdészek

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban?

50 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Megtisztult az állami erdő

Idén tavasszal az állami erdőgazdaságok, köztük az EGERERDŐ Zrt. is részt vett a Tisztítsuk meg az országot! programban, melynek egyik fő pilére a területek illegálisan lerakott hulladéktól való mentesítése.

Dísznövények a nagymarosi gesztenyésekben

Természeti, tájképi adottságaik, kultúrtörténeti jelentőségük alapján nagy természetvédelmi értéket képviselnek a nagymarosi szelídgesztenyések a Dunakanyarban. Évszázadok óta fontos szerepük van a Dél-Börzsöny kultúrtáj jellegének kialakításában, ember és táj harmonikus kapcsolatában.