Back to top

Ilyen a pásztorkodás és élet középkori módra

A Börzsöny lenyűgöző lankái között, a Hosszúbérc és a Szélesrét között él az a család, amelyet a természetszeretet, az évszázadokkal ezelőtti életmód varázsa, na és a pénzszűke vezetett a Kismaros feletti Börzsönyligetbe. Tizenkét éve laknak itt, szinte az Isten háta mögött. Gazdálkodnak, kecskéket, tyúkokat, méheket, lovakat tartva, kertet művelve. Kút vagy vezetékes ivóvíz, nincs a portájukon.

Fürdőszoba és WC sincs a házukban, és radiátorok helyett egy téglából épített kemence adja a meleget. A főzés eszköze a sparhelt, a kávét kézzel darálják egy csodaszép szerkezettel, a polcokon régies formakincsű bögrék, tálak, edények sorakoznak.

MMG - Akik a középkori életet és pásztorkodást választották

Középkorra hajazó kísérleti életmód

A 21. század európai kényelméhez szokott emberek számára különcnek tűnő életmód egyfajta kísérlet is a család részéről. A középkor világát szeretnék megidézni, már amennyire lehet a mai körülmények között. Sáfár Benedek mestersége is kötődik e korhoz, hiszen rekonstruált középkori viseleteket készít: ruhát, lábbelit, öveket, tokokat, szíjakat, tarsolyokat, tarisznyákat. A család ruháinak egy részét is maga varja, igaz nem kézzel, hanem egy régi Singer – lábbal hajtós – varrógéppel.

Mindezek mellett míves történelmi fanyergeket is készít, amelyek közül még olyan is volt, amely a japán császári udvarba került a magyar államfő ajándékaként.

Benedek a szíjgyártó és nyeregkészítő mesterséget az Esély Alapítvány Iskolájában tanulta, a cipészetet, könyvkötészetet, bőrcserzést, ostorfonást pedig már korábban elsajátította egy juhász parasztembertől, akinél évekig dolgozott.

Sáfárné Szabó Viktória
Fotó: Meggyesi Mónika
Sáfárné Szabó Viktória éppen gyömbéres, diós, mogyorós, mazsolás, zabpelyhes süteményt készített az érkezésünkkor, ám örömmel mutatta meg a kicsi konyhája mögötti műhelyét is.

Viki a pécsi egyetemen szobrászként végzett, de előtte kitanulta a fazekas mesterséget is. Őt is a középkor bűvölte el. Középkori mintára rózsaablakos falicsempét, edényeket, kupákat és bögréket készít, valamit köztéri szobrokat alkot.

Álma, hogy a gyermekeit megformázza pásztorként, amely az ő esetükben valós életkép lenne szobrokba öntve. Viki előszeretettel tart gyerekeknek fazekas foglalkozásokat is, ám napjainkban ez szünetel.

Sáfár gyerekek: Boróka, Bese, Botond
Fotó: Meggyesi Mónika
Érkezésünkkor a gyerekek egy nagy asztal körül könyvek fölé hajolva ültek. A legfiatalabb Boróka, aki mindössze 7 éves, ám már most is határozottan állítja, orvos lesz belőle. Vele szemben ül Bese. Mátyás király apródját képzeljük ilyennek, mint a 10 éves, szőke kisfiút, aki buzgón színez valamit. Az ablak mellett a legnagyobb gyermek Botond épp a történelmet tanulja. S mily véletlen! A reneszánsz kor van éppen soron. Ők a Sáfár család csemetéi, akik három éve magántanulók. 

Miként keveredett ide, az Isten háta mögé a család?

A házaspár korábban egy budapesti szoba-konyhás lakásban, majd egy barátjuk vidéki nyaralójában élt. Az első gyermekük születése előtt egy barátjuk hívta fel a figyelmüket a Kismaros feletti üdülőterület szélén álló eladó házra. Mint mondják, egy napot túráztak a környéken, míg meglelték a portát, ám megérte a fáradtságot; azonnal beleszerettek a tájba, az erdőbe és a házba, ahonnan csodás panoráma nyílik a hegyekre és a szokolyai templom tornyára. 

Sáfár család
Fotó: Meggyesi Mónika
A család együtt is sokat járja az erdőt. Gyűjtenek vadnövényeket, ehető bogyókat, ahogy fogalmaztak, kincseit a természetnek. A kecskéket fejik, így az év egy részében van sajt és kecsketej is. A tyúkok tojást adnak, a méhektől pedig az idén várják először a mézet.
Sáfár Benedek
Fotó: Meggyesi Mónika
Benedek vallja, a veteményes növényei köztük a paradicsom is azért terem szépen nyáron, mert ő még beszél is a növényekhez.

A házigazda azt is elárulja, hogy a középkori élet iránti érdeklődés a természet és a lovak szeretetével kezdődött.

Öt évesen ült először lóhátra, és felnőttként dolgozott lovászként is. 38 éves volt, amikor saját lova lett. Ez a ló legel kint a mezőn, aranyszínű kazak zsábi fajta. Nem túl szelíd jószág, nem igazán tűri meg az embert a hátán, holott eredetileg a gyerekeket akarta iskolába hordani lóval. Ez azonban nem csak a ló makacssága miatt, hanem az autóforgalom veszélyei okán se valósult meg.

A Sáfár család jövőbeli tervei között szerepel, hogy Vikinek legyen egy magastüzű elektromos kemencéje, amelyben elkészülhetnek a mai kor igényeinek megfelelő termékek. Benedekre pedig nyáron nagy munka vár, át kell raknia a kemencét, mert most már igen füstöl begyújtásnál és napközben is a téglák illesztéseinél.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

Együtt a szakma és a szórakozás

A Bagossy Brothers és a Punnany Massif csalogatta a fiatalokat a Pápai Expo és Agrárpiknikre, amit 24. alkalommal rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a város önkormányzata szeptember 17-19-én.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Álommeló?

A reklámokban a mezőgazdaságot még mindig kizárólag romantikusra fényezve mutatják be, és a közösségi médiában is éppen elég ilyen fotó van, de vajon tényleg el is hisszük? A Rabobank megbízásából Németországban készült egy felmérés, amely kiderítette, mennyire tartja a lakosság álommelónak a gazdálkodói életformát. A rövid válasz: egyre kevésbé.

A borhoz tisztelet és alázat kell

A bor a mai napig meghatározó tényezője a kultúrának, amely egy tradicionális szakma, a borászat végterméke. Ezt a tradíciót követi a Kovács család is, küldetésük pedig, hogy a Mátra sokszínűségét leginkább kifejező borok szülessenek pincéikben.

Prioritás az állattenyésztés - Pályázatok, támogatások, export

50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték az állattartó telepek fejlesztésének támogatására tavaly kiírt pályázat keretösszegét. Az eddig megítélt támogatás országosan több mint 282,5 milliárd forint, amely összeggel 568 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztéséhez járult hozzá az állam.

Algaadalék a Föld védelmében

A szarvasmarhák és a többi kérődző, például a juhok és kecskék újból felkérődzik és megrágják a táplálékukat. Eközben sok metánt böfögnek fel. Mint kiderült, ha tengeri algát rágnak, csökken az általuk a légkörbe böfögött metán mennyisége. A napi takarmányba adagolt, alig maréknyi tengeri alga drámaian csökkentheti az állatok gázkibocsátását.

Örülne-e, ha a gyerekei átvennék a családi gazdaságot? A német gazdák harmada nem

Korábban minden gazda legfőbb vágya volt, hogy a birtok a családban maradjon, ma viszont egyre többen teszik fel maguknak a kérdést, kívánhatják-e a gyerekeiktől, hogy ezt az életformát folytassák. Egy németországi körkérdésre a válaszadók harmada mondta, hogy a gazdálkodásnak szerinte nincs jövője.

Kecsketenyésztési kisokos (I. rész)

A kecskebélcsatorna hossza 25–42 méter. A bendő befogadóképessége 18–25 liter; a szarvasmarhákhoz képest magas a cellulózbontó mikroorganizmusok száma, ezért ebben az emésztőszervben hosszabb ideig tartózkodik a takarmány.

Így él napjainkban egy Igazi Nő

A Magnum 2007-es Igazi Nő pályázatán őt választották a legjobbnak. A fődíj 3 millió forint volt, amiből megvalósította az álmát. Ma se döntene másként, mert vallja, hogy a legjobb dolog, ha abból élhet meg az ember, ami a hobbija is.