Back to top

Nehéz tavasz

A Kárpát-medence különböző tájegységeiben élő és tevékenykedő földműveseknek egyaránt mihamarabb hozzá kell szoknia a mindennapjainkat egyre inkább meghatározó szélsőséges időjárási jelenségekhez. Furcsa módon, valamiféle rendszer már most felfedezhető bennük.

 Az, hogy a XXI. század eddigi leghidegebb áprilisa van mögöttünk, sokakat már meg sem lepett, hiszen tavaly is negatív rekordokat mértünk a bolondok hónapjában, Kárpátalján például meghaladta a tízet a fagyos hajnalok száma.

– Ilyen körülmények között nem csoda, ha a kukorica vetése tavaly májusra tolódott – emlékezik vissza Huszár Tibor Beregvidéken tevékenykedő falugazdász, aki családi vállalkozásában maga is termeszt szántóföldi növényeket.

– Az utóbbi napok hőmérséklete ugyan már megfelelő volt a vetésre, ám a korábban lehullott sok csapadék miatt a körzetemhez tartozó gazdáknál továbbra is vontatottan halad a magágykészítés.

A mezőgazdászok közül egyre többen azt állítják, hogy a megbolydult időjárási körülmények között is felfedezhető néhány állandónak tűnő vonatkoztatási pont, amelyekkel érdemes számolni.

A kukorica vetése csak az utóbbi napokban kezdődhetett el
– A szélsőségesen szeszélyes áprilisi hónapok mellett megfigyeltük, hogy október második felében rendszerint beköszönt az „esős évszak”. Ez szintén hatalmas kihívás számunkra, a tavalyi negatív következményeit máig érezzük. A tavaly vetett kukorica egy részét ugyanis csak tél vége felé sikerült nagy nehezen betakarítanunk miatta. Akadt olyan tábla, amelynek a felszántására csak idén áprilisban kerülhetett sor.

Gondolom, éppen ezért a tervezettnél jóval kevesebb parcellát vetettek be ősziekkel.

– Így igaz, és az előkészületek elhúzódása miatt azokat sem optimális időben.

Sajnos, teljes mértékben működik a dominó-effektus.

Hogy bepótoljuk a lemaradást, most szinte éjjel-nappal kint vagyunk a mezőn a gépeinkkel.

Segítségünkre lehet, hogy az időjárás változásában egyfajta kiszámíthatóságot fedezhetünk fel?

– Mi már mindenképpen azzal számolunk, hogy ősz közepén beáll az esős évszak, és gazdatársaimmal úgy döntöttünk, idén csak korai és középérésű kukoricát vetünk. Továbbá növeljük a napraforgó- és a hajdinatáblák méretét. A vetésforgóban új növényként megjelent a szója, bár, ahogy egyik sorstársam fogalmazott, ezzel a növénnyel egyelőre csak ismerkedünk.

Rengeteg a megoldásra váró feladat, de úgy tűnik, egészében véve hatalmas előrelépés történt a vidék agráriumában az utóbbi évtizedben.

– A legnagyobb lendületet kétségkívül az adta, hogy a magyar állam által felkarolt Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program pályázatainak köszönhetően megújult családi gazdaságaink gépállománya.

Örvendetes módon nemcsak korszerű erőgépeket sikerült beszereznünk, hanem modern talajművelő eszközöket is.

Ma már nálunk sem megy ritkaságszámba a magágykészítő kombinátor látványa, vagy hogy forgatás nélküli talajművelést alkalmaznak a termelők. Jelentősen nőtt a szárítókapacitás is, ami biztonságosabbá tette a kukorica betakarítását és tárolását. Elismerem, hogy az optimális birtokméret elérése érdekében még sok a tennivaló, ám sok az olyan gazda, aki csak 40–60 hektárt művel, de emellett állattenyésztéssel is foglalkozik, és ahogy – a régiek mondták – bőrbe bújtatva, azaz az állataival feletetve adja el a gabonáját.

Illusztráció

Szintén a pályázatoknak köszönhető, hogy vidékünkön egyre elterjedtebbek az elsődleges mezőgazdasági feldolgozás eszközei: a gyümölcsaszalók, a lekvárkészítő modulok, az olajütők.

Azok közül, akik előnevelt csirkék tartására szakosodtak, sokan már saját takarmánykészítő műhellyel rendelkeznek, amivel nemcsak csökkenteni tudják az előállítási költséget, hanem az egész termelési lánc biztonságosabbá és tervezhetőbbé válik.

A gazdáktól mindenütt azt halljuk, hogy a mostani tavasz tele van kihívásokkal.

– A sok esőtől felázott talaj nem csupán a magágykészítést hátráltatta, hanem egyúttal az ősziek fejtrágyázását is megnehezítette. Egyben előrevetíti, hogy a növényvédelemre fokozottan figyelnünk kell az idén.

Gazdatársaimmal úgy számítunk, hogy a következő hetekben 16-18 órából áll a munkanap.

Torlódnak a teendők, hisz a táblák permetezése mellett nagyobb fordulatszámra kell kapcsolni a vetésben is. De szívesen vállaljuk a hajnaltól naplementéig tartó munkát, mert bízunk benne, hogy megéri. Ahogy mondani szokás, a földműves a legoptimistább emberfajta.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Üzemanyag készül a whisky-gyártás során

Becsíphet az autónk, ha túl sokat tankolunk? Az attól is függ, hogy miből. De amíg számunkra továbbra is tilos, addig gépjárműveink nyugodtan leguríthatnak néhány korty whiskyt vagy pálinkát indulás előtt, sőt ettől indulnak be igazán. Aggodalomra semmi ok, az autók nem fognak részegen garázdálkodni tőle.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!