Back to top

Hol a beígért globális felmelegedés?

Ezt kérdeztük félig tréfásan, ám kissé dideregve egy szeles és hűvös, de legalább (kivételesen) csapadékmentes májusvégi reggelen Radics Kornéliától. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke nemcsak azt árulta el, milyen időjárásra számíthatunk rövidebb és hosszabb távon, hanem arról is beszélt, miként „számolható ki” a klímaváltozás.

Oroszországban 31,9 Celsius fokot mértek egy Északi-sarkkörön túl
A 2021-es volt az elmúlt 121 év tizenötödik leghűvösebb áprilisa
Fotó: pixabay
Amikor a meteorológusok globális felmelegedésről beszélnek, akkor a Föld átlaghőmérsékletére gondolnak – hívta fel a figyelmet -, vagyis igaz, hogy nálunk hidegebb, szelesebb, csapadékosabb a tavasz a sokévi átlagnál, más helyeken azonban aggasztóan sok melegrekord dől meg.

Oroszországban például 31,9 Celsius fokot mértek egy Északi-sarkkörön túli meteorológiai állomáson május 20-án, amely négy fokkal magasabb az eddigi rekordnál, és elég magas a hőmérséklet a Krím-félszigeten, valamint a Kaukázusban is.

Ez a szeszélyes hőmérsékleteloszlás az áramlási rendszerek módosulásával függ össze. Az elmúlt napok sokévi átlagnál hidegebb időjárásának kiváltója az Északnyugat-Európa felett elhelyezkedő alacsony légnyomású rendszer, amelynek frontzónája napokon keresztül a Kárpát-medence felett húzódott. Itt hullámzott, azaz

itt találkozott a tőlünk nyugatra, északnyugatra található hideg, illetve a délkeletre lévő meleg légtömeg.

Emiatt volt a megszokottnál hűvösebb, és ezért hullott másfélszer annyi csapadék, mint a sokévi átlag.

Hogy mindez összefüggésbe hozható-e a globális klímaváltozással, arra nehéz egyértelmű választ adni. Annyi biztos, hogy nálunk is változik az éghajlat, ami leginkább szélsőségekben nyilvánul meg. Az április már egyértelműen a globális éghajlatváltozás hatására volt az elmúlt 121 év tizenötödik leghűvösebb áprilisa. De a májusi hőmérséklet is 1,7 Celsius fokkal maradt el eddig a sok éves átlagtól.

Milyen időjárásra számíthatunk a továbbiakban?

A légköri jelenségek rendszere rendkívül összetett, amit egy olyan egyenletrendszerben modelleznek a meteorológusok, aminek nincs egzakt megoldása.

Tíz napnál hosszabb időre nem is lehet megbízható előrejelzést adni. Mindössze annyit lehet biztonsággal állítani, hogy az átlagoshoz képest milyen időjárásra számíthatunk.

Jelenleg annyit tudhatunk, hogy egy hétig várhatóan még tart a változékony idő, június első napjait követően azonban kissé stabilizálódhat a légkör állapota, aminek köszönhetően előre láthatólag az évszaknak megfelelő időjárásban lesz részünk.

Fotó: pixabay

Mire lehet készülni a mezőgazdaságban az éghajlatváltozás kapcsán?

Az elmúlt évek, évtizedek mérései alapján egyre melegebbé válik időjárásunk,

egyre több lesz a hőhullám, és szélsőséges marad a csapadék eloszlása.

Vagyis akár egyetlen nap alatt lezúdulhat egyhavi csapadékmennyiség, amit aztán egy hónapig tartó szárazság követhet. Az intenzív zivatarokkal pedig gyakran érkezik jég is, azaz a földművelésben egyre fontosabbá válik a jégkárokra való felkészülés, például a jégháló, valamint egyértelműen növekszik az öntözés jelentősége.

A klímaváltozást retrospektív, azaz visszamenőleges elemzéssel, valamint számítógépes éghajlati modellek segítségével vizsgálják a meteorológusok.

Az OMSZ 1901-től rendelkezik stabil adatbázissal, amely alapján visszamenőleg nyomon követhetők a változások.

A számítógépes éghajlati modellek működtetését azonban nagyon bonyolulttá teszi, hogy olyan hatásokat is figyelembe kell venni ennek során, mint az óceánáramlatok, a jégtakaró, a hóval borítottság, a gleccserek vagy az üvegházhatású gázok koncentrációjának várható változása.

Akár egyetlen nap alatt lezúdulhat egyhavi csapadékmennyiség, amit aztán egy hónapig tartó szárazság követhet
A klímaváltozást retrospektív, azaz visszamenőleges elemzéssel, valamint számítógépes éghajlati modellek segítségével vizsgálják a meteorológusok
Fotó: pixabay

Az OMSZ kétféle éghajlatváltozási modellt adaptált, amelyeket különféle paraméterek beállítása mellett futtatnak. Ezzel párhuzamosan elemzik a múltbeli adatokat is. Utóbbi tekintetében új „időszámításba” kezdtek az idei évtől. A meteorológiai világszervezet ajánlására ugyanis harminc éves átlagokhoz viszonyítják a változásokat.

A korábbi 1981-2010-es sokévi átlagok használatát idén váltotta fel az új, 1991-2020-as átlagolási időszak. Ez azért is szerencsés, mert magában foglalja a Föld tíz legmelegebb évét, egyben a legintenzívebb felmelegedés időszakát.

Az időjárás előrejelzése és az éghajlat modellezése annál pontosabb, minél pontosabban sikerül megismerni a légkör aktuális állapotát. Bár minden sarokra nem lehet csapadékmérőt állítani, a távérzékelési eszközök – például a műholdak és meteorológiai radarok – fejlődésével egyre pontosabban leírhatók a légköri folyamatok.

Minél több az adat, annál intelligensebb számítógépek kellenek
A távérzékelési eszközök – például a műholdak és meteorológiai radarok – fejlődésével egyre pontosabban leírhatók a légköri folyamatok
Fotó: pixabay

A beérkező adatmennyiség emelkedésével azonban egyre fejlettebb adatfeldolgozó rendszerekre, egyre nagyobb teljesítményű számítógépekre van szükség, vagyis a meteorológiai modellezés fejlődése, precizitása elsősorban a mérés- és az informatikai technológia fejlődésétől függ.

Még szerencse, hogy a meteorológiában „nincsenek határok”.

Olyan tudományterület, ahol elsőként valósult meg az intenzív és sikeres nemzetközi együttműködés, nemcsak az adatok, hanem a módszerek megosztása tekintetében is.

A világméretű információmegosztó hálózatnak az OMSZ is része, és egy kormányzati támogatással megvalósult fejlesztésnek köszönhetően

az idei évtől teljesen nyílt adatpolitikát folytat,

amely azt jelenti, hogy az összes magyarországi meteorológiai információt a hazai felhasználók és a nemzetközi meteorológiai együttműködések szolgálatába állították – hangsúlyozta Radics Kornélia.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.

Betakarításra alkalmas idő várható a hétvégén

Előző héten többször, többfelé zavarta csapadék a mezőgazdasági munkákat, köztük a kukorica és a napraforgó betakarítását, ugyanakkor az ország jelentős részén összességében sem esett 10 mm, így csak kis mértékben csökkent a csapadékhiány. A repcének többfelé jól jönne még az eső a korai fejlődéshez, amire a jövő hét elejétől az északkeleti országrész kivételével, ismét sokfelé számítani lehet.

Az agrárium égető problémáira hoznak megoldást a startupok

Szeptemberben kezdetét vette a NAK TechLab harmadik agrár startup inkubációs programja, amelyben olyan friss vállalkozások, új típusú fejlesztések támogatása zajlik, melyek elősegítik az agrárium digitalizációjának előremozdítását. A három hónapos programban új agrárszolgáltatások megjelenését megalapozó projektek indulhatnak a startupok és nagyvállalatok között.

Tippek a szamóca ideális tartósításához a MATE fiatal kutatójától

Az egészséges életmód szerves része a gyümölcsökben gazdag táplálkozás, mely többek között magas vitamin- és antioxidáns-tartalommal járul hozzá szervezetünk működéséhez. A világ egyik legnépszerűbb bogyósgyümölcse a szamóca, melynek háztartásokban és nagyüzemi szinten történő tartósítása biztosítja a kedvelt szezonális termés egész éves fogyasztását.

Gomba elleni bevonat cellulóz nanoszálakból

Megvédi a szóját a szójarozsda fertőzésétől, ha leveleit cellulóz nanoszálakkal vonják be. Erre jutottak az University of Tsukuba kutatói. Első hallásra ugyan ellentmond a józan észnek, hogy nedvszívó bevonattal óvjunk valamit a rozsdagomba ellen, de a szója és a szójarozsda esetében úgy tűnik, mégis működik.

Verseny mezőgazdasági gépekkel

Első alkalommal rendez mezőgazdasági vállalkozók számára - mezőgazdasági gépek használatával történő - közlekedési versenyt az Encsi rendőrkapitányság balesetmegelőzési bizottsága.