Back to top

Kínában elsőként fertőződött meg ember H10N3 madárinfluenza vírussal

Kína keleti részén, Csiangszu tartományban egy 41 éves férfinél megerősítették a madárinfluenza H10N3-as törzsével való megfertőződés első emberi esetét - közölte kedden a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC).

A férfi Zhenjiang városában lakik, április 28-án került kórházba, miután lázas lett és más tünetei is jelentkeztek - áll az NHC közleményében.

Május 28-án diagnosztizálták nála a H10N3 madárinfluenza vírust - több részletet nem közöltek arról, hogyan fertőződött meg a férfi a vírussal.

A férfi állapota stabil és készen áll arra, hogy kiengedjék a kórházból. A férfi közeli hozzátartozóit az orvosok megfigyelték, de nem találtak fertőzésre utaló jeleket.

A H10N3 alacsony patogenitású, vagyis viszonylag kevésbé veszélyes vírus. Nagyon alacsony a kockázata annak, hogy nagymértékben elterjedjen - tette hozzá az NHC.

„Ez egy elég ritka vírustörzs" - mondta Filip Claes, az Élelmezési és Mezőgazdasági laboratórium koordinátora.

A 2018-ig eltelt 40 évben mindösszesen mintegy 160 izolátumot jelentettek a vírusból, többnyire vadon élő madarak vagy vízimadarak esetében Ázsiában és Észak-Amerika részein és eddig egyet sem mutattak ki baromfikban - tette hozzá.

A vírus genetikai adatainak elemzése szükséges annak megállapításához, hogy hasonlít-e a régebbi vírusokra vagy különböző vírusok újszerű keverékéről van szó – tette hozzá Filip Claes.

Kínában a madárinfluenzának számos törzse van jelen és egyesek szórványosan fertőzik az embereket, általában azokat, akik baromfival dolgoznak.

Madárinfluenzával nem volt jelentős számú emberi fertőzés azóta, hogy a H7N9-es törzs 2016-2017-ben mintegy 300 emberrel végzett.

A H10N3 vírussal való emberi fertőzésről korábban nem jelentettek más esetet világszerte - közölte az NHC.

Forrás: 
reuters.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Július 14-én újra megnyílik az állattartó telepek fejlesztését támogató felhívás

Az Agrárminisztérium újranyitja az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolja, így ismét lehetőség lesz az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 14-től lesz ismét lehetőség.

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.

Mindent a falvakért!

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt idén elmarad Szerbiában a népszámlálás, és emiatt az elemzésekben csak a 2011-es összeírás adataira tudunk támaszkodni, mind többen mondják ki hangosan a nyugat-balkáni országban, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert a helyzet tarthatatlan. Az utolsó népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 5 százalékkal csökkent az ország népessége.

Petőfiszállás: a mi falunk, a mi jövőnk

Hogyan birkóztak meg a járvánnyal a Duna-Tisza közi települések és vállalkozások? Milyen fejlesztésekben reménykednek és milyen új kihívásoknak igyekeznek megfelelni? E kérdésekre keresett választ Petőfiszállásra és Kiskunfélegyházára látogató tudósítónk.

Ha a teheneket megkérdezzük, ők a robotot választják – Fejőrobotok Rétalap-Balogtagon

A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. az ország egyik legjelentősebb szarvasmarhatartással foglalkozó vállalkozása. Három telephelyen több, mint 2600 szarvasmarhát tartanak. 2017-től a Biokontroll Hungária Kft-vel együttműködve ökológiailag ellenőrzött biotejet állítanak elő. Az általuk megtermelt 27 millió kg nyers tej országosan kiemelkedő teljesítmény.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 9.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

“Kiszagolják” a méhek a koronavírus-fertőzést

Magyarországon megközelítőleg 1,2 millió méhcsalád él mintegy 20 ezer méhésznél. Ez négyzetkilométerenként átlagosan 13 méhcsaládot jelent – ez a méhsűrűség európai viszonylatban igen magas.