Back to top

Klasszikus mezőgazdaság és városi életforma

15 ezer hektár szántó, 4500 hektár gyep; öntözési lehetőség, régi és modern fajták; hagyományos legeltetéses állattartás és koncentrált tenyésztés; klasszikus termelői piac, ugyanakkor innovatív értékesítési módok. Effajta kettősség jellemzi Hajdúszoboszló mezőgazdaságát.

A fürdőváros gazdaköréről el kell mondanunk, hogy nagy hagyománnyal rendelkezik és jól is működik, miközben a portákra már nem a háztáji állattartás és a konyhakert, hanem a nyírott gyep és az üdülőkultúra a jellemző.

-A Nyírségben ezért a földért vért ontanának – jegyzi meg tréfásan Makrai Csaba, a hajdúszoboszlói kamarai körzetközpont vezető falugazdásza. Teljesen igaz a megállapítása, hisz’ a hajdúsági löszháton van hazánkban, de talán Közép-Európában is a legjobb minőségű talaj. Eszerint alakul a növénytermesztés is:

árukukorica, napraforgó és őszi búza a három fő termesztett növény.

– A Keleti-főcsatornának köszönhetően országosan is kiemelkedő itt az öntözés, amellett, hogy igen nagymértékű haltenyésztés is zajlik. Olyan öntözést igénylő kultúrákat termesztenek itt a gazdálkodók, mint a csemegekukorica, a zöldborsó, a hibridkukorica-, illetve a hibridnapraforgó-vetőmag – mondja a falugazdász.

A Keleti-főcsatorna öntözővíz, illetve a vízpart üdülőövezet is
Fotó: Csatlós Norbert

Természetesen hagyománya van az állattenyésztésnek is, egykor télen a tanyán, nyáron a hortobágyi legelőkön tartották a helyiek állataikat, de ez hasonlóan történik napjainkban is. A település szerkezetéből adódóan, a Hortobágy szélén elterülő úgynevezett angyalházi részen, természetvédelmi területen bérelt gyepen legeltetnek szarvasmarhát és juhot.

Az állattartás szerkezetéről szólva Makrai Csaba először a klasszikust, a juhtartást, illetve -tenyésztést említi.

Jellemzően magyar merinót, illetve a húsfajtával keresztezett merinót tartanak a juhászok, a bárányokat pedig értékesítik. A tenyészállat-előállítás is ennek megfelelően alakul. Az ingadozó húsmarhapiacnak köszönhetően több fajtát is tartanak errefelé. Vannak tisztavérű limousin és aberdeen angus tenyészetek, de akad magyar tarka állomány is, amelyet a jobb húskihozatal érdekében limousinnal kereszteznek. Az angus­te­nyésztő – tekintettel arra, hogy a kiváló minőségű marhahúst hazánkban nehéz értékesíteni – saját maga megoldotta a piacra jutást is: feldolgozza a húst, és hamburgerpogácsaként értékesíti.

A feldolgozás kiépítésében pályázati forrás is segítette a gazdálkodót.

Ma már a háztájiban nincsenek sertések, Hajdúszoboszlón viszont áll egy 2000 kocás koncentrált sertéstelep is, és van mangalicatenyészállat-előállítással foglalkozó gazdálkodó is. Ezenkívül a területen találni még néhány tojótyúkokat tartó gazdaságot, és 10 méhészt is. Jól szervezett kis közösségük több okból is kedveli a területet. Egyrészt a nemzeti park gyepes területein egész szezonban gyűjthetnek nektárt és virágport a méhek, de sok napraforgóméz is készül itt.

Egyebek mellett azért is, mert a hibridnapraforgó-vetőmag előállításánál a termeltetők előírják a méhek „alkalmazását” a beporzási időszakban.

– Hajdúszoboszlón komoly termelői piac működik, ahol kizárólag saját termékeket előállító gazdálkodók, kistermelők árusíthatnak – hangsúlyozza Makrai Csaba. – Vannak tésztakészítők, de van, aki csak lisztet árusít, és olyan is előfordul, aki a saját olajütőben készült olajával és különféle húskészítményeivel kereskedik. De több termelő – egyebek mellett a koronavírus-járványnak köszönhetően – internetes rendeléssel és kiszállítással is értékesít.

Makrai Csaba: a hajdúsági löszhát kiváló termőtalaj

Nagy hagyománya van a városban a gazdakörnek.

Örvendi László vezetésével itt működik az ország egyik legnagyobb, 200 tagot számláló szervezete. Komoly szakmai munkát végeznek, január első szerdáján szokott kezdődni az a tízhetes előadássorozat, ahol egyetemi tanárok és különféle nagy cégek munkatársai tartanak előadásokat, amelyek mindegyikén legalább 50-60 látogató vesz részt. Emellett a tagság olyan szakmai rendezvényeket is együtt látogat, mint az OMÉK, a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok vagy a Bábolnai Gazdanapok, illetve közös kulturális kirándulásokat is szerveznek. Természetesen a korlátozások miatt a gazdáknak is segítenek a területalapú támogatások igénylésében.

– A gazdálkodási formát tekintve vegyes a kép – mondja Makrai Csaba. 2000 körüli az őstermelők száma, közülük 1000-1500 az aktív termelő, akik között mintegy ezernek segítünk mi hárman, helyi falugazdászok a területalapú támogatások igénylésében.

A klasszikus háztáji gazdaság napjainkra jelentősen átalakult

– mondja a falugazdász, és hozzáteszi: – Ma már tyúkot sem tartanak az emberek, nemhogy disznót. Az állattartás a település peremére szorult. Igaz, a lakóházak között is sok ma már az üdülő, ott pedig nyírott gyep van. Elképzelhető azonban, hogy pár éven belül itt is kialakul egy új, városi kertészkedési kultúra.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

A Solymár Gyöngye az év kenyere

A Hel Pékség Solymár Gyöngye elnevezésű kenyere nyerte meg az idén tizedik alkalommal meghirdetett Szent István Napi Kenyérversenyt. A hírt az augusztus 20-i rendezvényeket beharangozó országos sajtótájékoztatón jelentették be a Parlamentben.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Agrárdigitalizációs fejlesztések a jövő mezőgazdaságáért

Harmadik alkalommal dolgozhatnak együtt piacvezető agrár nagyvállalatokkal hazai agtech startupok, a 2021 szeptemberében induló NAK TechLab inkubációs program keretében. A program az elmúlt két évben több olyan együttműködést is eredményezett, amely meghatározó lehet az agrárium fejlődése szempontjából. A három hónapos inkubátor programba 2021. augusztus 22-ig lehet jelentkezni.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.