Back to top

Klasszikus mezőgazdaság és városi életforma

15 ezer hektár szántó, 4500 hektár gyep; öntözési lehetőség, régi és modern fajták; hagyományos legeltetéses állattartás és koncentrált tenyésztés; klasszikus termelői piac, ugyanakkor innovatív értékesítési módok. Effajta kettősség jellemzi Hajdúszoboszló mezőgazdaságát.

A fürdőváros gazdaköréről el kell mondanunk, hogy nagy hagyománnyal rendelkezik és jól is működik, miközben a portákra már nem a háztáji állattartás és a konyhakert, hanem a nyírott gyep és az üdülőkultúra a jellemző.

-A Nyírségben ezért a földért vért ontanának – jegyzi meg tréfásan Makrai Csaba, a hajdúszoboszlói kamarai körzetközpont vezető falugazdásza. Teljesen igaz a megállapítása, hisz’ a hajdúsági löszháton van hazánkban, de talán Közép-Európában is a legjobb minőségű talaj. Eszerint alakul a növénytermesztés is:

árukukorica, napraforgó és őszi búza a három fő termesztett növény.

– A Keleti-főcsatornának köszönhetően országosan is kiemelkedő itt az öntözés, amellett, hogy igen nagymértékű haltenyésztés is zajlik. Olyan öntözést igénylő kultúrákat termesztenek itt a gazdálkodók, mint a csemegekukorica, a zöldborsó, a hibridkukorica-, illetve a hibridnapraforgó-vetőmag – mondja a falugazdász.

A Keleti-főcsatorna öntözővíz, illetve a vízpart üdülőövezet is
A Keleti-főcsatorna öntözővíz, illetve a vízpart üdülőövezet is
Fotó: Csatlós Norbert

Természetesen hagyománya van az állattenyésztésnek is, egykor télen a tanyán, nyáron a hortobágyi legelőkön tartották a helyiek állataikat, de ez hasonlóan történik napjainkban is. A település szerkezetéből adódóan, a Hortobágy szélén elterülő úgynevezett angyalházi részen, természetvédelmi területen bérelt gyepen legeltetnek szarvasmarhát és juhot.

Az állattartás szerkezetéről szólva Makrai Csaba először a klasszikust, a juhtartást, illetve -tenyésztést említi.

Jellemzően magyar merinót, illetve a húsfajtával keresztezett merinót tartanak a juhászok, a bárányokat pedig értékesítik. A tenyészállat-előállítás is ennek megfelelően alakul. Az ingadozó húsmarhapiacnak köszönhetően több fajtát is tartanak errefelé. Vannak tisztavérű limousin és aberdeen angus tenyészetek, de akad magyar tarka állomány is, amelyet a jobb húskihozatal érdekében limousinnal kereszteznek. Az angus­te­nyésztő – tekintettel arra, hogy a kiváló minőségű marhahúst hazánkban nehéz értékesíteni – saját maga megoldotta a piacra jutást is: feldolgozza a húst, és hamburgerpogácsaként értékesíti.

A feldolgozás kiépítésében pályázati forrás is segítette a gazdálkodót.

Ma már a háztájiban nincsenek sertések, Hajdúszoboszlón viszont áll egy 2000 kocás koncentrált sertéstelep is, és van mangalicatenyészállat-előállítással foglalkozó gazdálkodó is. Ezenkívül a területen találni még néhány tojótyúkokat tartó gazdaságot, és 10 méhészt is. Jól szervezett kis közösségük több okból is kedveli a területet. Egyrészt a nemzeti park gyepes területein egész szezonban gyűjthetnek nektárt és virágport a méhek, de sok napraforgóméz is készül itt.

Egyebek mellett azért is, mert a hibridnapraforgó-vetőmag előállításánál a termeltetők előírják a méhek „alkalmazását” a beporzási időszakban.

– Hajdúszoboszlón komoly termelői piac működik, ahol kizárólag saját termékeket előállító gazdálkodók, kistermelők árusíthatnak – hangsúlyozza Makrai Csaba. – Vannak tésztakészítők, de van, aki csak lisztet árusít, és olyan is előfordul, aki a saját olajütőben készült olajával és különféle húskészítményeivel kereskedik. De több termelő – egyebek mellett a koronavírus-járványnak köszönhetően – internetes rendeléssel és kiszállítással is értékesít.

Makrai Csaba: a hajdúsági löszhát kiváló termőtalaj
Makrai Csaba: a hajdúsági löszhát kiváló termőtalaj

Nagy hagyománya van a városban a gazdakörnek.

Örvendi László vezetésével itt működik az ország egyik legnagyobb, 200 tagot számláló szervezete. Komoly szakmai munkát végeznek, január első szerdáján szokott kezdődni az a tízhetes előadássorozat, ahol egyetemi tanárok és különféle nagy cégek munkatársai tartanak előadásokat, amelyek mindegyikén legalább 50-60 látogató vesz részt. Emellett a tagság olyan szakmai rendezvényeket is együtt látogat, mint az OMÉK, a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok vagy a Bábolnai Gazdanapok, illetve közös kulturális kirándulásokat is szerveznek. Természetesen a korlátozások miatt a gazdáknak is segítenek a területalapú támogatások igénylésében.

– A gazdálkodási formát tekintve vegyes a kép – mondja Makrai Csaba. 2000 körüli az őstermelők száma, közülük 1000-1500 az aktív termelő, akik között mintegy ezernek segítünk mi hárman, helyi falugazdászok a területalapú támogatások igénylésében.

A klasszikus háztáji gazdaság napjainkra jelentősen átalakult

– mondja a falugazdász, és hozzáteszi: – Ma már tyúkot sem tartanak az emberek, nemhogy disznót. Az állattartás a település peremére szorult. Igaz, a lakóházak között is sok ma már az üdülő, ott pedig nyírott gyep van. Elképzelhető azonban, hogy pár éven belül itt is kialakul egy új, városi kertészkedési kultúra.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar páros a római lovastusa-világbajnokságon

A 2022-es lovastusa-világbajnokságot Rómában, azon belül is a Pratoni del Vivaro fennsíkon rendezték, a Castelli Romani Nemzeti Park nyújtotta gyönyörű háttérrel. Ez a világbajnokság különleges volt, hiszen több mint húsz év után drukkolhattunk először magyar lovasnak. A mezőnyben a világ legjobbjai mérték össze tudásukat, de a kilencven lovasból még így is húszan nem tudták befejezni a versenyt.

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.