Back to top

Szárnyas erdészek

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban?

Erdőfelújításról akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőben az állomány elöregszik, beteg, vagy idegenhonos egyedek alkotják, ezért valamilyen módszerrel új fákkal kell megújítani a területet. Ez történhet úgy, hogy az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében. Ennél is érdekesebb, amikor a szajkókat hívják segítségül. Ez történt 2020 októberében, a Veresegyház határában, amikor a Pilisi Parkerdő munkatársai szajkók számára készített, csermakkal megtöltött tálcákat szereltek fel, vadkamerákat helyeztek ki, és figyelték az eseményeket.

A szajkók hamar fölfedezték a lehetőséget, rákaptak a makkra, amit gondosan előválogattak, és csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

A szajkó rendkívül sokoldalúan táplálkozik, tavasszal és nyáron rovarokat, hernyókat fogyaszt, de szívesen kifosztja kisebb madarak fészkét is. Azonban ősszel és télen áttér a növényi eredetű táplálékra, főképp a tölgyfajok makkját kedveli, de más magokat is fogyaszt, ilyen lehet a bükkmakk, a mogyoró vagy a szelídgesztenye. Megfigyelték, hogy őszi makktermés hiányában a kukorica és a gabonafélék is szerepelnek az étlapján.

Csak az egészséges makkokat viszi magával az etetőről
Csak az egészséges makkokat viszi magával az etetőről

A makkterméses években az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát hoz létre az elrejtett makkokból, amelyek bizonyos részéről elfeledkezik.

Ezekből tavasszal nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki. Különösen az elegyetlen erdei- és feketefenyvesekben meghatározó ez a folyamat, mert a fenyők lombján átjutó fénymennyiség elegendő a tölgyfacsemeték megerősödéséhez. Németországi tapasztalatok alapján hektáronként akár 600-700 csemete is keletkezhet így, ami már elegendő lehet az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.

Hogy ez a természetes, „szárnyas” módszer miért nem játszik nagyobb szerepet az erdőmegújításban, abban elsősorban a nagyvadállomány a ludas, ugyanis az őzek, szarvasok előszeretettel visszarágják a csemetéket.

Mindenesetre a szajkó segítségével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket elegyes erdőkké lehet alakítani őshonos lombos fákkal.

Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

A vegetáriánus gyerekek nem kevésbé fittek, mint a húsevők

Az éghajlatváltozás és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb méreteket öltő hatása közepette a veganizmus és a vegetarianizmus világszerte egyre nagyobb teret hódít. Azonban olvassa végig, mielőtt arra bátorítja gyermekét, hogy teljesen vegetáriánus legyen.

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Már Új-Zélandon is fakulnak a tengeri szivacsok

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Nassolnivalók, amik táplálják és feltöltik a bőrt

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a tápláló étrend, de mégis könnyebb egyszerűen csak a gyorséttermi ételeket választani, hogy időt spóroljunk rohanó életünkben. Pedig létfontosságú az egészséges ételek fogyasztása, mert segítenek az izomépítésben, az elme élesítésében vagy éppen a szív megerősítésében.

Kína ritka, 66 millió évvel ezelőtti dinoszaurusz embriókat fedezett fel

Dinoszaurusz tojások a világ minden táján megtalálhatók, de az embriókat hordozó tojások rendkívül ritkák. Ez nagymértékben korlátozza a dinoszauruszok fejlődéséről alkotott képünket, ezért van annyi rejtély, amit a paleontológusoknak meg kell fejteniük.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?