Back to top

Szárnyas erdészek

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban?

Erdőfelújításról akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőben az állomány elöregszik, beteg, vagy idegenhonos egyedek alkotják, ezért valamilyen módszerrel új fákkal kell megújítani a területet. Ez történhet úgy, hogy az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében. Ennél is érdekesebb, amikor a szajkókat hívják segítségül. Ez történt 2020 októberében, a Veresegyház határában, amikor a Pilisi Parkerdő munkatársai szajkók számára készített, csermakkal megtöltött tálcákat szereltek fel, vadkamerákat helyeztek ki, és figyelték az eseményeket.

A szajkók hamar fölfedezték a lehetőséget, rákaptak a makkra, amit gondosan előválogattak, és csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

A szajkó rendkívül sokoldalúan táplálkozik, tavasszal és nyáron rovarokat, hernyókat fogyaszt, de szívesen kifosztja kisebb madarak fészkét is. Azonban ősszel és télen áttér a növényi eredetű táplálékra, főképp a tölgyfajok makkját kedveli, de más magokat is fogyaszt, ilyen lehet a bükkmakk, a mogyoró vagy a szelídgesztenye. Megfigyelték, hogy őszi makktermés hiányában a kukorica és a gabonafélék is szerepelnek az étlapján.

Csak az egészséges makkokat viszi magával az etetőről
Csak az egészséges makkokat viszi magával az etetőről

A makkterméses években az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát hoz létre az elrejtett makkokból, amelyek bizonyos részéről elfeledkezik.

Ezekből tavasszal nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki. Különösen az elegyetlen erdei- és feketefenyvesekben meghatározó ez a folyamat, mert a fenyők lombján átjutó fénymennyiség elegendő a tölgyfacsemeték megerősödéséhez. Németországi tapasztalatok alapján hektáronként akár 600-700 csemete is keletkezhet így, ami már elegendő lehet az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.

Hogy ez a természetes, „szárnyas” módszer miért nem játszik nagyobb szerepet az erdőmegújításban, abban elsősorban a nagyvadállomány a ludas, ugyanis az őzek, szarvasok előszeretettel visszarágják a csemetéket.

Mindenesetre a szajkó segítségével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket elegyes erdőkké lehet alakítani őshonos lombos fákkal.

Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.