Back to top

Szárnyas erdészek

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban?

Erdőfelújításról akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőben az állomány elöregszik, beteg, vagy idegenhonos egyedek alkotják, ezért valamilyen módszerrel új fákkal kell megújítani a területet. Ez történhet úgy, hogy az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében. Ennél is érdekesebb, amikor a szajkókat hívják segítségül. Ez történt 2020 októberében, a Veresegyház határában, amikor a Pilisi Parkerdő munkatársai szajkók számára készített, csermakkal megtöltött tálcákat szereltek fel, vadkamerákat helyeztek ki, és figyelték az eseményeket.

A szajkók hamar fölfedezték a lehetőséget, rákaptak a makkra, amit gondosan előválogattak, és csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

A szajkó rendkívül sokoldalúan táplálkozik, tavasszal és nyáron rovarokat, hernyókat fogyaszt, de szívesen kifosztja kisebb madarak fészkét is. Azonban ősszel és télen áttér a növényi eredetű táplálékra, főképp a tölgyfajok makkját kedveli, de más magokat is fogyaszt, ilyen lehet a bükkmakk, a mogyoró vagy a szelídgesztenye. Megfigyelték, hogy őszi makktermés hiányában a kukorica és a gabonafélék is szerepelnek az étlapján.

Csak az egészséges makkokat viszi magával az etetőről
Csak az egészséges makkokat viszi magával az etetőről

A makkterméses években az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát hoz létre az elrejtett makkokból, amelyek bizonyos részéről elfeledkezik.

Ezekből tavasszal nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki. Különösen az elegyetlen erdei- és feketefenyvesekben meghatározó ez a folyamat, mert a fenyők lombján átjutó fénymennyiség elegendő a tölgyfacsemeték megerősödéséhez. Németországi tapasztalatok alapján hektáronként akár 600-700 csemete is keletkezhet így, ami már elegendő lehet az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.

Hogy ez a természetes, „szárnyas” módszer miért nem játszik nagyobb szerepet az erdőmegújításban, abban elsősorban a nagyvadállomány a ludas, ugyanis az őzek, szarvasok előszeretettel visszarágják a csemetéket.

Mindenesetre a szajkó segítségével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket elegyes erdőkké lehet alakítani őshonos lombos fákkal.

Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

Már csak néhány nap maradt a gazdálkodási napló adatainak benyújtására

Január 31-ig több mint 27 ezer termelőnek kell beadnia a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A határidő jogvesztő, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása akár a támogatás 30 százalékának levonásával is járhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a web-GN benyújtásában.

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Ha lapos hasra vágyunk, ezeket a reggeli ételeket kell száműznünk…

Sokszor mondják, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Akár igaz ez a mondás, akár nem, tagadhatatlan, hogy a nap indítása mindenképpen fontos az egészség szempontjából - különösen, ha arról van szó, hogy milyen ételeket juttatunk a szervezetünkbe.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.

Viszlát fogyókúra!

Testünkkel kapcsolatban sokszor vannak teljesíthetetlen elvárásaink. Ezek elsősorban az ismeretek hiányából fakadnak és rendszerint csalódással végződnek.