Back to top

Újragondolás, újraalkotás és helyreállítás

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day). Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is.

Az idei világnap mottója: „Az ökoszisztéma helyreállítása”. Az üzenet azt sugallhatja, hogy az emberi tevékenység következtében ez a nyílt rendszer már nem képes önszabályozásra? – egyebek mellett erről kérdeztük László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát.

Fotó: AM

– Az idei környezetvédelmi világnapot az újragondolás, újraalkotás és helyreállítás jegyében hirdették ki. A Földünk természeti kincseinek káros mértékű kiaknázását, az esőerdők irtását, a tengerek és óceánok korallzátonyainak pusztulását az emberiségnek meg kell állítania annak érdekében, hogy az ökoszisztéma egyensúlya helyreálljon. Hazánk aktívan részt vesz mindazokban a nemzetközi folyamatokban – így például nemzetközi kezdeményezésekben, megállapodásokban –, amelyek a világméretű környezetkárosító tevékenységekkel igyekeznek felvenni a küzdelmet.

Mára a Föld minden országa számára nyilvánvalóvá vált, hogy mindez csak nemzetközi összefogással és együttműködéssel lehetséges.

Sir David Attenborough – aki a természetfilmjei által legtöbbünk számára ismert és hiteles természettudós – is rámutatott, hogy még nem késő cselekedni. Én is arra buzdítom a kedves olvasókat, hogy cselekedjünk, mindenki tud tenni azért, hogy a gyermekeink, unokáink, ükunokáink is láthassák azt a csodát, ami körülvesz minket a Földön.

A környezetszennyezést a legjobb megelőzni. A megelőzés eszköze lehet egyebek mellett a megújuló energiaforrások használata, az energiatakarékosság és a hulladékképződés csökkentése. A mezőgazdaság hogyan teljesít ezeken a területeken?

– A körforgásos gazdasággal kapcsolatos koncepcióról való gondolkodás ezeken a területeken is változásokat fog beindítani az előttünk álló évtizedben. Egyre nagyobb kereslet van ugyanis a feldolgozóipar részéről például a biomasszára, amit ha nem hasznosítunk megfelelően, akkor hosszú távon komoly kihívások elé állíthatja az egész agráriumot.

Úgy gondolom, hogy nem mérvadók a mai technológiai állapotok ahhoz képest, hogy mi várható néhány évtized múlva, olyan gyors ütemű a fejlődés.

A gazdaság minden területét úgy kell működtetnünk, hogy fenntartható pályára kerüljenek. Ez a folyamat zajlik, és nagy valószínűség szerint erősödni fog. A biotechnológiai fejlődésnek köszönhetően ma már könnyebben megteremthető a különböző iparági érdekek közötti együttműködés. Számos jó példa van arra, hogy mezőgazdasági hulladékokból és melléktermékekből a vegyipar értékes alapanyagokhoz tud jutni, amiket korábban fosszilis nyersanyagokból nyertek ki. Olyan hazai agrárvállalkozások is vannak, amelyek jelentősen tudják csökkenteni az általuk megtermelt energiából, a hagyományos energiaellátásból származó szükségletüket. Az energiafogyasztás drasztikus emelkedése tipikusan az a példa, amire közösen kell megoldásokat találnunk, mert egy-egy ország kutatói kapacitása túl kevés ahhoz, hogy ezt a problémát egyedül hatékonyan tudja kezelni.

A biomassza energetikai célokra történő felhasználása ugyanakkor óvatosságra kell, hogy intsen bennünket, mivel a biomasszának más területeken is – például talajerő-utánpótlásban – pótolhatatlan szerepe van.

A hulladékképződés csökkentése érdekében az AM hogyan segít a gazdálkodóknak?

– Hazánkban – miután agrárország vagyunk – jelentős a különböző mezőgazdasági fóliák felhasználásából eredő hulladékképződés aránya, amelynek mennyisége körülbelül 10 ezer tonnát tesz ki éves szinten. Ennek a hulladéknak a hasznosítási céllal történő leadására azonban a gazdáknak a közelmúltig nem volt lehetőségük. A kormány a tavalyi évben intézkedett a probléma megoldása érdekében, és kialakításra kerül egy begyűjtő rendszer, ahol a gazdák leadhatják a fóliahulladékot. Az intézkedés által az idei évben nagyságrendileg körülbelül 100 konténer kerül kihelyezésre a hulladék képződéséhez közeli területeken, ahol speciális konténerbe helyezve a gazdák le tudják majd adni a náluk képződött agrofólia hulladékokat.

Arra is lesz lehetőség, hogy a nagyobb mennyiségben hulladékot termelő gazdáktól közvetlenül, a hulladék képződésének helyén, speciális eszközök és célgépek segítségével át lehessen venni a fóliahulladékot.

Ezek ugyanis olyan nagy volument képeznek, hogy a kiépülő gyűjtőpontokon elhelyezett konténerek kapacitását felesleges volna terhelni. Ezen felül a közeljövőben az egész országot lefedő fóliahulladék-feldolgozó üzemek létesülnek, amelyek – egy magyar szabadalmat használva – költség- és energiahatékony módon lesznek képesek a fóliahulladékból új termékeket gyártani, így például műanyag rekeszeket, ládákat, vödröket, palántatálcákat, alátéteket, gyeprácsokat, padozati elemeket. Ezek a termékek – beteljesítve a körforgásos gazdaságot – kereskedelmi hálózatokon keresztül visszakerülhetnek a gazdálkodókhoz, illetve a lakossághoz.

Két év múlva, 2023. július 1-jén új alapokra kell helyezni a hulladékgazdálkodást. Az Európai Bizottság szerint nem alapozhatjuk a jövőnket a „kitermel, előállít, leselejtez” gazdasági modellre, helyette a fenntartható gazdasági növekedést ösztönző körforgásos gazdálkodást kell minden szektorban megvalósítani. Az agrárágazat körforgásos modellre való átállításával hol tart hazánk?

– Valóban felgyorsult a gondolkodás a körforgásos gazdasági modellről hazai berkekben is, különösen az Európai Unió fenntartható fejlődésre és karbonsemlegességre fókuszáló fejlesztési stratégiája, az Európai Zöld Megállapodás 2019. évi megjelenése óta, ami akár évtizedeken keresztül jelentős hatást gyakorolhat a tagállamok gazdaságfejlesztési irányaira. A modell annyiban nem új keletű, hogy a természeti körforgás logikájára épül, és ez a logika határozta meg évszázadokon keresztül az agrárium működését az állattartástól kezdve a növénytermesztésen és az erdőgazdaságon át az ezekre épülő kézművesiparig. Ezt a világképet az ipari forradalom azonban jelentősen átrendezte.

A közép-kelet-európai régió a modellről való gondolkodást valamelyest később kezdte meg, ami annak is köszönhető, hogy ebben a régióban kevésbé volt előrehaladott az ipar által okozott környezetrombolás.

Azonban tény, hogy a fejlett ipari társadalmaknak modellváltásra van szükségük ahhoz, hogy a fenntarthatatlan folyamatokat visszafordítsák, és ez alól Magyarország sem kivétel. Ígéretesnek tartjuk a körforgásos modellt, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy úgy képes a környezeti fenntarthatóságot fókuszba állítani és a karbonsemlegesség eléréséhez megoldást kínálni – például feldolgozóipari szinten –, hogy ezzel párhuzamosan a modellváltással járó társadalmi hatásokat is kontroll alatt tartja. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy egy ilyen horderejű modellváltás nem megy végbe egyik pillanatról a másikra, hanem vagy alulról szerveződik, vagy akár 20-30 évet felölelő jövőkutatás és stratégiai tervezés előzi meg, Az Európai Zöld Megállapodás hatására az összes tagállam fejlesztései előbb vagy utóbb erre a logikára épülnek majd.

Ezt a munkát az AM az ITM-mel közösen végzi. Hogyan sikerül összehangolni a feladatokat?

– A hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyek az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladatköre, ugyanakkor hulladék minden ágazatban képződik, így az agráriumot érintő hulladékképződés, illetve annak megelőzése az Agrárminisztérium szakmai kompetenciájába is tartozik.

Hatalmas változások várhatók például a precíziós gazdálkodás térhódításával, amely az inputanyag csökkentésén túl közvetett módon a környezet megóvását is jelentős mértékben segíti.

Az ITM-mel – ahogy eddig is – hatékonyan tudunk együttműködni az Európai Zöld Megállapodás és hazánk céljainak teljesítése érdekében. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy az Agrárminisztérium is csatlakozott az ITM által fél évvel ezelőtt elindított stratégiai tervezői stábhoz, ami az OECD módszertani támogatása mellett méri fel a körforgásos gazdaságban rejlő hazai lehetőségeket, és határozza meg a hosszú távú fejlesztési irányokat. Ezeknek természetesen az agráriumot is érintő intézkedései is lesznek.

A mezőgazdaságot sokszor éri a vád, hogy az egyik legnagyobb környezetszennyező. Ön szerint is így van ez?

– Az élelmiszerlánc-biztonság alapja az agrárkörnyezet vé­del­me, ami fenntartha­tó, környezetkímélő szem­pontokat követő mezőgazdasági tevékenységet követel.

A mezőgazdasági eredetű környezeti terhek minimalizálására törekedve, hazánkban kötelező az integrált növényvédelem általános elveit betartva gazdálkodni.

Az integrált növényvédelem elvei megkövetelik az előrejelzésre alapozott, okszerű növényvédőszer-felhasználást, ezáltal jelentősen csökken a növényvédő szerek használatából eredő környezeti kockázat. Továbbá a Termőföldtől az asztalig stratégia céljai is megkövetelik a mezőgazdaság környezeti terhelésének csökkentését. A stratégia növényvédő szerekre vonatkozó célja a növényvédőszer-használat és az abból fakadó kockázatok 50 százalékos csökkentése, valamint a legveszélyesebb növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentése 2030-ig. Véleményünk szerint a cél eléréséhez is az integrált növényvédelem végrehajtása tud a legnagyobb mértékben hozzájárulni. Mindemellett megfontoltan kell eljárni a növényvédőszer-felhasználás drasztikus csökkentésekor, hogy elkerüljük az olyan esetleges káros következményeket, mint az idegenhonos károsítók megtelepedése vagy az illegális fekete technológiák térnyerése.

Magyarországon a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok alapján az 1 hektárra juttatott növényvédőszer-hatóanyag mennyisége 1,7 kilogramm alatt van, ami nem éri el az uniós átlagot.

A Termőföldtől az asztalig stratégia a műtrágyahasználat 20 százalékos csökkentését is előirányozza a tápanyagveszteség 50 százalékos csökkentésével egyidejűleg. A célok teljesítésének feltétele, hogy felhívjuk a gazdálkodók figyelmét a környezetkímélő, fenntartható talajhasználat és tápanyag-gazdálkodás jelentőségére. Tudatos tápanyag-utánpótlást csak a talajállapot és a növényi igények megfelelő ismeretében végezhetünk. A talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlást, szükség szerint talajjavítást és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító eljárások alkalmazását az integrált növényvédelem általános elvei is megkövetelik.

A Termőföldtől az asztalig stratégia céljainak megvalósításához nagymértékben hozzájárul majd a múlt évben elfogadott Talajvédelmi Cselekvési Terv is.

A terv legfőbb célja, hogy a termelők a megfelelő ismeretek birtokában környezetkímélő szempontok figyelembevételével gazdálkodjanak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Elkészült az automatizált parkoló Szilvásváradon

Az EGERERDŐ Zrt. automatizált parkoló rendszert épített ki Szilvásváradon, az erdészeti nagyparkolóban, mely a bevásárlóközpontok parkolási rendszereihez hasonlóan működik.

Ötven magyar bort mutattak be a Berlini Magyar Szüreten

A magyar borok egyik legjelentősebb exportpiacán, Németországban mutatkoztak be a magyar borok az Agrármarketing Centrum (AMC) és Magyarország Berlini Nagykövetsége együttműködésével a Berlini Magyar Szüreten - közölte az AMC pénteken az MTI-vel.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ukrajna támogatja a mezőgazdasági gépek vásárlását

Az előző évekhez hasonlóan 1 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 32 millió eurót fordít a mezőgazdaság gépbeszerzéseinek támogatására az ukrán gazdasági minisztérium.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.