Back to top

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Most, hogy a DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. Körösvidéki Erdészetéről írok, újfent ez a cím jut eszembe. Ma sem döntenénk másképp, pedig sok víz lefolyt azóta a Kis-Sárrét megszámlálhatatlan erein.

A Csendes-ág rövidesen egyesül a Pánti-kanálissal, onnantól Korhány néven kanyarog
A Sebes-Köröstől a Gyepesig tartó, hajdan vízjárta vidéken az Erdélyi-Szigethegységből lerohanó vizek ezer ágra szakadva építették és rombolták a változatos tájat.

A magaslatokon ligeterdők telepedtek meg, a laponyagokban vizenyős rétek adtak dús legelőt, a mély területeken pedig kiismerhetetlen lápok uralták a vidéket.

Az emberek ugyancsak a magaslatokra települtek, és az erdőket kiirtva igyekeztek magukat fenntartani. A szegényes megélhetést a kevéske művelhető föld, az állattartás, az erdők, a vizek és főleg a láp adta. Ez utóbbi biztonságot is nyújtott az évszázadok zaklatásai ellen, menedéket tatár, török, osztrák elől. Ahogy az árvizek visszavonulását követően, úgy az ellenség pusztítása után is szinte mindent újra kellett kezdeni a helyieknek. Sokszor nem maradt más, csak az életük és a hitük. Nevüket a sárréti kopjafák őrizték néhány évtizedig, kultúrájukat pedig a falvaik, valamint erdő-, ér-, puszta- és lápneveik évszázadokig.

A Tisza család hagyatéka

A vidék életét a vízrendezés változtatta meg azzal, hogy tervezhetővé, élhetővé vált a Kis-Sárrét, ezáltal bővültek a szántók, megszűnt a malária, miáltal lecsökkent a gyermekhalandóság.

A gyengébb szántókat, egykori vizenyős réteket a 20. században a gazdák erdőkké alakították.

Egyik jelentős erdőtelepítő birtokos család a borosjenői Tisza grófok voltak, akikre ugyancsak ráillik az írásunk címében szereplő újrakezdés. A török idők után elvesztett tulajdonaikért cserében, több mint fél évszázados pereskedés végén Geszt falu határában kaptak birtokot. Az anyagi megalapozás Tisza László (1733–1771) nevéhez kötődik, aki megteremtette az újrakezdést a következő generáció számára. Később a családból kiemelkedve Tisza Kálmán (1830–1902) és Tisza István (1861–1918) miniszterelnökökként, míg Tisza Lajos (1832–1898) Szeged újjáépítési kormánybiztosaként írták be nevüket a történelembe. Utóbbi jogon kapott grófi címet, kivételesen nem haditettek, hanem újjáépítési eredményei miatt. Tisza Lajos 1875-től haláláig az Országos Erdészeti Egyesület elnöke volt; bábáskodásának is köszönhető az ország első polgári erdőtörvényének megszületése, ami máig időtálló elveket fektetett le.

Zivatar előtt a kis-vátyoni erdőnél

A Tisza család nagy tiszteletnek örvendett a cselédeik körében.

A család és a cseléd szó szinte egybeforrt náluk, többek között egyik erdészüket, a több generációs erdészcsaládból származó Müller Gézát (1912–1993) is taníttatták. Az erdőtelepítések, a korszerű erdőgazdálkodás és a kiváló apróvadgazdálkodás meghonosítása volt a céljuk. Géza bácsi lett a kapocs a háború előtti és utáni erdőgazdálkodás között. Hosszú ideig irányította a Vésztői Erdészetet, ám munkája mellett kiemelkedő természetbúvár, néprajzos, halász és festő volt. Akvarelljeit nézve megelevenedik a Kis-Sárrét hajdani világa, írásait olvasva pedig megismerhetjük a sárréti nép mindennapjait.

Emlékhely

A békési erdész közösség a geszti temetőben, a Tisza család kriptája előtt sárréti kopjafát állított gróf Tisza Lajos emlékére. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) egykori elnöke előtt 2018-ban az egyesület 149. vándorgyűlésén a Kárpát-medencei magyar erdészek tisztelegtek. Akkor avatták fel az emlékhelyet, amit azóta az OEE helyi csoportja és a geszti Arany János Általános Iskola diákjai gondoznak. A képen Hajdu Imre és Szani Zsolt tiszteleg a kopjafánál.

Mai büszkeségeink, az öreg tölgyesek, Szépapó, Héhalom, Vátyonlapos, Seregélyes, Baglyos, Gémes, Csillaglapos, Bogyoszló mind az ő és munkásai keze nyomát őrzik.

A későbbi erdészetvezetők, Gál Imre, Dézsi Károly, és a jelenlegi, Szani Zsolt erdőmérnökök folytatták a kiváló elődök munkáját. Átvették, és a kor társadalmi és tudományos követelményeinek megfelelően továbbfejlesztették az erdőgazdálkodást.

Előny és felelősség

Az erdész szakma eredendően konzervatív, ugyanakkor megköveteli az építkező hozzáállást is, fejtette ki Szani Zsolt, a Körösvidéki Erdészet vezetője. Az elődök a jelent, a jelen pedig a jövőt határozza meg, de a végső döntés a természeté. Kell némi látnoki képesség, és még több mérnöki tudás ahhoz, hogy 100-120 évre előre tervezhessünk. Szerteágazó ismeretekre van szükség már ahhoz is, hogy a természeti körülmények jövőbeni változását megbecsüljük. Olyan válaszokat kell találni, amelyekkel kezelni tudjuk becsléseink, előrevetítéseink pontatlanságait.

Egy jó erdésznek figyelnie kell a környezet rezdüléseire, és azokra megfelelő válaszokat adva jól kell reagálnia, de gyakran még tanítania is szükséges.

Mostani tudásunk szerint a diverzitás, az elegyesség, a változatosság növelése tűnik a jó megoldásnak, amit talán a piac is méltányol majd, ugyanakkor meg kell felelni a társadalom közjóléti elvárásainak.

Szani Zsolt szakmai pályáján végigtekintve szembeötlik, hogy jelenlegi beosztásával „hazakerült”, hiszen Zsadányban nevelkedett, a Korhány parti, ősi faluban, szinte a Kis-Sárrét közepén. Amikor arról kérdeztem kollégámat, hogy mit jelent ez számára, röviden így foglalta össze: „Előnyt és fokozott felelősséget”.

Az erdőmérnöki munka az erdő termőhelyének alapos ismeretét igényli.

Ebbe a táj kialakulásának, a talaj tulajdonságainak pontos feltérképezése, a helybéli lakosság erdőhöz, erdei munkákhoz való hozzáállásának ismerete is hozzátartozik. Ezért nagy előny a gyermekkorban szinte észrevétlenül magába szívott tudás. De fokozott felelősség is, hiszen a saját, jól ismert közössége előtt kell megmutatnia szakmai tudását és elhivatottságát.

Ráadásul a közismert erdész nemcsak a jelenlétével szerepel, hanem az általa kezelt erdővel is.

Miközben járjuk a sárréti erdők büszkeségeit, találkozunk Sánta Zsolt fiatal kerületvezető erdésszel is. Vele kapcsolatban úgy fogalmaztam, hogy ő új otthonra lelt Zsadányban és a Kis-Sárréten. Elolvasva azonban arra kért, hogy második otthonaként említsem a vidéket. Nemcsak hogy nincs kifogásom ellene, hanem szeretném kihangsúlyozni, hogy büszke lehet a Palócföld, egészen pontosan Szécsény a fiára, akit erre a nehezen megélhető vidékre sodort a szakmai elhivatottság, és itt családot, karriert és második otthont teremtett.

Hótakarta füzek a Korhány zsombékos partján

A megfigyelésre építenek

Az erdő évtizedeken keresztül végzett megfigyelése, válaszainak nyomon követése, a természeti folyamatok felismerése és értelmezése mind az erdész rejtve maradó tevékenysége. Pedig ez az alapja
valamennyi cselekedetének.

A nehezen előrevetíthető környezeti változásokra az erdők adhatnak megfelelő választ.

A szélsőséges csapadékviszonyú alföldi, illetve mozaikos termőhelyeken nincsenek általánosnak mondható bevett megoldások. A jó megoldásokat pedig csak hatalmas tudással felvértezett szakemberek adhatják meg. Erre remek példa a természetes cser-erdőfelújítás a Radványzugi-erdőben, ahol észre kellett venni, hogy kivételesen szépen újul a cser az idős erdő alatt, amit majd hosszú évekig kell megfelelően kezelni az öreg erdővel együtt. Nagy kihívás a tölgyesek megfelelő elegyítésének megoldása is, márpedig Kis-Sárréten az erdők közel 80%-a ilyen. Ha nem figyel az erdész, a gyorsabban növő kőrisek, juharok és szilek megölhetik a tölgyeket, viszont ha hiányoznának, azt a monokultúrás tölgyek sínylenék meg.

A sárréti erdők távol esnek a lehetséges fapiacoktól, ami alól talán csak a tűzifa értékesítése a kivétel, bár egyre kevesebben fűtenek ezzel a folyton megújuló energiaforrással.

Az értékes bútoripari alapanyagokat csak jól szervezett kereskedelemmel lehet erről a vidékről értékesíteni. Pedig ez létkérdés, mert ebből fedezhető az erdő fenntartása, és a nem forintosított erdőszolgáltatások.

A feketeföld gyümölcse a kökény

A sok nehézség ellenére szerencsésnek érezzük magunkat. Hazánk egyik legszebb kistáján tevékenykedve megállhatunk egy-két pillanatra gyönyörködni a Korhány partján álló öreg fűzfákban.

Télen megkóstolhatjuk a kökény dércsípte gyümölcsét.

A mindennapi rohanás közben, hogy kikérdezzük őket, időt szentelünk az öreg erdeinkre, avagy a kelő makkvetést nézegetjük, mikor indul fejlődésnek a jövő tölgyese. Nyakas kálvinista világ ez a Kis-Sárrét, felekezettől függetlenül erős hit kell hozzá, hogy elsajátítsuk

Puskás Lajos

ny. okl. erdőmérnök,

DALERD Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Újabb cseh-lengyel környezeti vita

Cseh környezetvédelmi szervezetek a Csehország és Lengyelország határán található Králický Sněžník nevű hegy tetejére tervezett kilátó építésének azonnali leállítását szorgalmazzák. Szerintük a torony, amelyet 2020 ősze óta építenek, megsérti az építési engedélyekre vonatkozó szabályokat, és veszélyt jelent az élővilágra.

Gazdasági főigazgatói pályázat a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem pályázatot hirdetett gazdasági főigazgató pozíció betöltésére, azon szakembereknek, akik többek között legalább öt éves gazdasági vezetői tapasztalattal, valamint gazdasági szakirányú és regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkeznek.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

Újragondolás, újraalkotás és helyreállítás

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day). Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is.

Szárnyas erdészek

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban?

50 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Megtisztult az állami erdő

Idén tavasszal az állami erdőgazdaságok, köztük az EGERERDŐ Zrt. is részt vett a Tisztítsuk meg az országot! programban, melynek egyik fő pilére a területek illegálisan lerakott hulladéktól való mentesítése.

Dísznövények a nagymarosi gesztenyésekben

Természeti, tájképi adottságaik, kultúrtörténeti jelentőségük alapján nagy természetvédelmi értéket képviselnek a nagymarosi szelídgesztenyések a Dunakanyarban. Évszázadok óta fontos szerepük van a Dél-Börzsöny kultúrtáj jellegének kialakításában, ember és táj harmonikus kapcsolatában.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.