Május utolsó dekádjában tovább folytatódott a sokévi átlagnál hűvösebb, változékony időjárás. A növények fejlődése mintegy kéthetes lemaradásban van. A talajhőmérséklet nem emelkedik kellőképpen, ezért a melegigényes növények – főként a paprika, a paradicsom, a padlizsán – alig fejlődnek, hiába optimális a talaj vízháztartása. Késik a szabadföldi szamóca érése is, a szedési forduló sokszor napokkal tolódik.
Növényvédelmi feladatokat most elsősorban a hűvösebb klímát kedvelő kórokozók és kártevők adnak.
Az almaültetvényekben intenzív a lisztharmatfertőzés, napról napra egyre több a fertőzött hajtásvég. Az időjárási tényezők kedveznének ugyan az alma- és körtevarasodás számára, de az alacsony éjszakai és nappali hőmérséklet gátolja a betegség gyorsabb terjedését. Ugyanez a helyzet a baktériumos tűzelhalással is: a járványos fertőzés elméleti lehetősége a virágzás óta fennáll, csupán melegebb időre lenne szükség.
Az almamoly rajzása folyamatos már néhány hete, de más évekhez képest alacsonyabb a fogott lepkék száma. A levéltetűvel fertőzött hajtáscsúcsok százalékos aránya folyamatosan emelkedik.
Az almafa-vértetű terjedése lassú ütemű, de észrevehető, időnként már a friss hajtásokon is láthatók a vattaszerű telepek.
A csonthéjas növényeken a korábbi moníliás fertőzés miatt lesújtó a látvány. Újabb tünetek már kevésbé fordulnak elő, itt az ideje az elhalt ágrészek eltávolításának és megsemmisítésének. Az egészséges lombkoronát rendszeresen permetezni kell, mert terjedőben van a szigminás levéllikasztó betegség. Az őszibarackfákról folyamatosan hullanak a tafrinával korábban megfertőződött levelek, és nőnek helyettük frissek.
Súlyosabb esetekben a termésen is látható a fertőzés tünete, ami végigkíséri a gyümölcsöt egészen az érésig.
Továbbra is rajzik a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly, valamint helyenként a 20-30%-ot is eléri a levéltetűvel fertőzött hajtásvégek aránya. A cseresznyehajtások erősen fertőzöttek levéltetűvel, ahol nem permeteztek, ott a termés is korompenészes a mézharmattól. Az európai cseresznyelégy rajzik, a keleti cseresznyelégy viszont még nem jelent meg.
A szőlő hajtásnövekedése fajtánként és dűlőnként erősen változó mértékű. A hőmérséklet emelkedésével már várható a lisztharmat és a peronoszpóra megjelenése, sőt a szekszárdi borvidéken már megfigyelhetők a lisztharmat első tünetei.
A tarka szőlőmoly rajzása tart, de mérsékelt. A hónap utolsó napjaiban az ország nyugati ültetvényeiben is megkezdődött az amerikai szőlőkabócák lárvakelése, figyeljék folyamatosan a kelés intenzitását.
A nappali melegebb órákban intenzíven mozognak a zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványospoloskák.
Itt az ideje követni párzásukat és peterakásukat, valamint felkészülni a preventív védekezésre.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.