Back to top

“Kiszagolják” a méhek a koronavírus-fertőzést

Magyarországon megközelítőleg 1,2 millió méhcsalád él mintegy 20 ezer méhésznél. Ez négyzetkilométerenként átlagosan 13 méhcsaládot jelent – ez a méhsűrűség európai viszonylatban igen magas.

A vadméheknek hazánkban körülbelül 700 faja ismert, és ezzel fajgazdag országnak számítunk. A házi- és a vadméhek egyaránt hatékony beporzók: előbbiek sokféle növényfajt látogatnak, egyszerre ellepve egy adott kultúrát.

A gazdák ezt kihasználva, az Egyesült Államokban például kifejezetten bevált gyakorlat a háziméhekkel történő beporzási szolgáltatás.

Azonban nemcsak a beporzást segítik a méhek, hanem egyfajta természetes keresőként is használhatók. Egy új kutatás azt tárta fel, hogy a koronavírus-fertőzés gyors kiszűrésére is alkalmasak.

Szinte minimális a tévedési arányuk, így egy újabb érvet írhatunk a méhek mellé, amiért kiemelten óvni kell őket.

A Wageningeni Egyetem a Toulousi Paul Sabatier Egyetemmel együttműködve új kutatásba kezdett. A méhek mint vérebek, a fertőzött nyércekről vett szagminták alapján másodpercek alatt felfedezték a fertőzött állatokat. A sikeres azonosítás esetében jutalmul cukrozott vizet kaptak - írja wur.nl/en hírportál.

Később a méhek már jutalom nélkül is elvégezték a fertőzött állatok keresését. A Covid ugyanis – mint minden betegség – metabolikus változást idéz elő a fertőzött élőlények szervezetében, amelynek illatát a kiváló szaglással rendelkező méhek – néhány perces, pavlovi módszerrel történő betanítás után – megérzik.

Erre alapozva, illetve a kutatás részeként az egyetem kutatói olyan műszert is kifejlesztettek, amely a méhek betanítását automatikusan elvégzi.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit tud az olajlen?

Az olajlen szerény haszonnövény, amiben nagyon sokáig csak ipari alapanyagot láttak és főként a festékgyártásban használták impregnáló anyagként. A korszerű táplálkozásban azonban újszerű szerepet kapott, mivel rendkívül magas a szervezetünk számára pótolhatatlan Omega3 zsírsavtartalma.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Ezzel senki nem számolt: halálos madárcsapdává váltak a napelemparkok

Meglehetősen váratlan fordulat, nemcsak a napelemparkok üzemeltetői, de az állatvédelemben járatos szakemberek számára is: tömegesen pusztulnak a madarak az USA-ban a szántóföldekre épült napelemparkokban.

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.

Kínában high-tech üvegházakkal küzdenek a koronavírus okozta élelmiszerhiánnyal

Kína legnépesebb városa, Sanghaj mellett fekvő Chongming-szigeten a munkások paradicsomot és uborkát szednek és csomagolnak egy üvegházban, amelyet egy holland vállalat üzemeltet. A több mint három futballpálya hosszú és két emelet magas létesítmény havonta akár 120 tonna cseresznyeparadicsomot is képes termelni.

Méhekről és mézről a Szelávi fesztiválon

Egy családias fesztivál a hétvégére, zenével, tánccal, irodalommal, méhekkel!

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.