Back to top

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak.

A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re.

Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el - olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

Mintegy 50 egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új területek klimatikusan megfelelővé válhatnak a főemlősök számára, ám a szakemberek kételkednek abban, hogy az állatok képesek lesznek időben elvándorolni ezekbe a térségekbe.

A kutatók elemzésükben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisát használták, amely a fajok populációiról, a rájuk leselkedő veszélyekről és a fajmegőrzési erőfeszítésekről tartalmaz adatokat az elmúlt húsz évből több száz élőhelyről. Ezeket az adatokat modellezték a globális felmelegedés, az élőhelyek elpusztítása és az emberi népességnövekedés jövőbeni hatásainak figyelembe vételével.

Bár vannak bizonytalanságok az adatokban és a modellezés eredményeiben, "lesznek változások, és nem jó irányban"

- hangsúlyozta Joana Carvalho biológus, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a Diversity and Distributon című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője. "Ha a klímaváltozást hozzáadjuk a területveszteségek jelenlegi okaihoz, a kép lesújtó. A jelenlegi élőhelyek jóval kisebbek a korábbiaknál" - tette hozzá.

A legtöbb főemlős élőhelyként a síkságot kedveli, de a klímaváltozás miatt a síkságokon melegebb, szárazabb, kevésbé kedvező lesz az időjárás. A magasan fekvő, hegyvidéki területek vonzóbbá válhatnak számukra, feltételezve, hogy eljutnak oda, de ahol nincsnek ilyen térségek, a főemlősök nem tudnak hová vándorolni.

"Ha a klímaváltozás a különböző növényeket a hegyekbe űzi, ez azt jelenti, hogy az összes állatnak, nemcsak a főemlősöknek, szintén a hegyekbe kell húzódnia vagy élőhelyükön kihalnak.

De ha a hegyek alacsonyak, sok faj nem lesz képes magasabbra vándorolni, és nagyszámú állat és növény fog eltűnni" - magyarázta Fiona Maisels, a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society kutatója.

A szakemberek két forgatókönyvet elemeztek: az egyikben figyelembe vették a klímaváltozás, az élőhelyvesztés és az emberi népességnövekedés mérséklésre tett erőfeszítéseket, a másodikban azt modellezték, hogy mi történik, ha nem tesznek ezek ellen semmit. Ám viszonylag kis különbséget találtak a prognosztizált területvesztések között, az első forgatókönyv szerint ez 85 százalék lehet 2050-re, a második szerint 94 százalék.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az igazi vadmacska

A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.

Tovább várjuk az országos esőt

Egy lassan vonuló hidegfront érkezik pénteken, így mérséklődik a forróság, de az oly várt országos, jelentős csapadékot ez a változás sem hozza meg. Bár a következő napokban kialakulnak majd (akár heves) záporok, zivatarok, de az ország egész területe nagy valószínűséggel nem ázik meg.