Back to top

Ha a teheneket megkérdezzük, ők a robotot választják – Fejőrobotok Rétalap-Balogtagon

A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. az ország egyik legjelentősebb szarvasmarhatartással foglalkozó vállalkozása. Három telephelyen több, mint 2600 szarvasmarhát tartanak. 2017-től a Biokontroll Hungária Kft-vel együttműködve ökológiailag ellenőrzött biotejet állítanak elő. Az általuk megtermelt 27 millió kg nyers tej országosan kiemelkedő teljesítmény.

MMG - Ha a teheneket megkérdezzük, ők a robotot választják

A helyszínen készült fotógalériánkat, ide vagy a képre kattintva nézheti meg.

A zárt laktációs termelés meghaladja a 11 000 kg-ot. A tartástechnológiai rendszert 2008-2012 között mindegyik telepen megújították: a hígtrágyás rendszer kialakítása mellett a régi istállókat felújították és új istállókat építettek.

A gazdaság legkisebb tehenészeti telepe Rétalap-Balogtagon található, ahol 600 holstein-fríz szarvasmarha él. Itt a fejőház az állapota miatt már nem tudott tovább működni. A cég pedig nem a régi struktúra megújítása, hanem a váltás mellett döntött, így ma 9 Lely Astronaut A5 automatizált fejőegység működik egy átalakított régebbi, és egy 300 férőhelyes új istállóban.

Szajkó Lóránt a Kisalföldi Mg. Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa
Fotó: Csatlós Norbert
Az egyik a munkaerőkérdés. Ezen a telepen kívül van még két másik telepünk, ahol hagyományos fejőházakat üzemeltetük. A fejés az egy nehéz munka, és egyre kevesebben akarják csinálni. És tulajdonképpen nem is a fizetésen múlik. Kínálhatunk bármilyen fizetést, nem nagyon jönnek a jelentkezők. Úgyhogy az nem véletlen, hogy Magyarországon egyre több indiai kolléga van, aki a fejéssel járó munkát vállalja - mondja Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mg. Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa

Tehát a döntési folyamatban a cég első érve a robotos fejés mellett az volt, hogy nem kell vendégmunkásokat alkalmazni, a második érv az élenjáró, folyamatosan fejlesztés alatt álló technológia, a harmadikat pedig állatjólétnek nevezhetjük.

Fotó: Csatlós Norbert

Szajkó Lóránt:

"A robotos fejésnek, a robotos tehéntartásnak más filozófiája van, mint a klasszikusnak. Ezt, aki bejön egy robotos istállóba, az rögtön észreveszi. Más a hangulat. Máshogy viselkednek a tehenek, máshogy viselkednek az emberek. Lehet azt gondolni, hogy nahát, már ez az utolsó személyes állat-ember kontakt is elvész, hiszen most már egy gép feji meg a tehenet. De, ha a teheneket megkérdezzük, ők a robotot választják.

A robotokkal való fejési rendszer tervezésekor nagyon át kell gondolni, a tehenek napirendjét, szokásait, mozgását, különben még a fejőházinál is több munkája lehet a telepen dolgozóknak. A különféle fejőrobot-technológiák vagy irányított vagy szabad tehénforgalmat alkalmaznak. Utóbbi van Balogtagon is."

Bujdosó Máté, a Lely Center Gödöllő ügyvezetője
Fotó: Csatlós Norbert
Bujdosó Máté, a Lely Center Gödöllő ügyvezetője

"Mi a robotot majdnem csak ezzel ajánljuk. Ez azért nagyon fontos, mert a tehénnek a természetes bioritmusát hivatott stimulálni: akkor iszik, akkor eszik, akkor fejődik az állat, amikor ő úgy érzi. Nincs az, hogy csak akkor ehet, ha a roboton megy át. Az egyfajta stresszt generálna a tehén számára ha várnia kellene, ha úgy érezné, hogy most fejődne, de még át kellene mennie egy kapun, vagy volna előtte állat, aki esetleg a hierarchiában magasabban áll, és az megrémiszti, távol tartja és ezzel felborulna az állat magatartása. 

A tehén egy nagyon stresszes állat, minden egyes új impulzus, ami stresszt okoz neki, tejveszteséggel jár, így ezzel tudjuk maximalizálni, hogy az állat a termelésének a legnagyobb százalékát tudja leadni."

Fotó: Csatlós Norbert

Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mg. Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa:

Fotó: Csatlós Norbert
"Erre is azt tudom mondani, amit az előbb, hogy ha a tehenek választhatnak, akkor ők a robotot választják, ha a szabad vagy irányított forgalom közül kell választani akkor ők biztos a szabadot választják majd. Hát ez egy nagy kérdés volt. Vannak hívei mind a két megoldásnak, biztos vagyok benne, hogy mind a kettő működik is. Mi úgy láttuk, hogy azok problémák, amiket az irányított forgalommal lehet megoldani, azok valójában nem is léteznek. A tehenek szeretnek a robotba menni, tehát nem kell őket oda kényszeríteni. Tehát nem látom különösebben az értelmét.

Amelyik nem megy be a robotba, annak meg valami baja van. Azzal meg foglalkozni kell.

Tehát erre nem az a megoldás, hogy akkor megerőszakoljuk, hogy menjen be mégis, aztán majd mikor már végképp menthetetlen, akkor meg majd elküldjük a vágóhídra. Tehát nem megy be, ez az első jel annak, hogy ott van valami gond."

A balogtagi tehenészetben jelenleg heten dolgoznak, munkájukat alapvetően az határozza meg, milyen figyelmeztetéseket látnak a számítógépen, az applikációban. A telepvezető elmondása szerint csak azokat a teheneket zargatják, akikkel valami tennivaló van, de egyébként minden azért és úgy van, hogy az állatok pihenni tudjanak, nyugodtan tudjanak feküdni, emészteni, kérődzeni azért, hogy minél több tejet termeljenek. Ezért a dolgozók is szeretik a szabad tehénforgalmat.

Molnár Szilvia, telepvezető:

Molnár Szilvia telepvezető
Fotó: Csatlós Norbert

"Két alapvető pillére van, az egyik a türelem, a másik a kaja. Igazából az

a takarmány, amit ők a robotban kapnak, olyan, mint az embernek a csoki vagy a cukorka.

És mivel ők ezt nagyon szeretik, nagyon ízlik nekik, ezért saját maguktól lényegében nem azért mennek be, hogy megfejődjenek, hanem azért, hogy megkapják a napi csokiadagjukat."

Akkor miért nem mennek be mondjuk huszonkétszer?

Ezt a robot nagyon szépen megoldja, mert úgy van, hogy nem engedi be kajálni őket a csokoládéból, mint ahogy a felnőttek a gyereket sem engedik "bezabálni"  a csokaládéból. Tehát a robot ilyenkor visszautasítja. Egyébként van ilyen kis telhetetlen tehenünk, aki képes a másik után háromszor-négyszer is bevonulni és befurakszik, ők a rangsor elején lévő tehenek, és hogyha két morzsát bele tud nyalni a vályúba, akkor azt kiszedi és ki fogja enni.

Ez a történet is azt bizonyítja, hogy a tehenek ezekben az istállókban úgy viselkedhetnek, ahogy azt a természetben is tennék.

Fotó: Csatlós Norbert
Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mg. Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa:

Mi a magunk részéről megyünk ezzel tovább, tehát ezen a telepen most kilenc robotunk van, van még egy istállónk, ahova négyet el tudunk majd helyezni. Feltett szándékunk, hogy jövő évben ezt megcsináljuk. Van egy másik telepünk, ahol a fejőházak felújítása szintén nem odázható tovább, és ott is a fejőház helyett robotokat fogunk telepíteni.

Ha minden jól megy, akkor két év múlva a mostani kilenc helyett nekünk 26 robotunk lesz.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Több mint húszezren vettek részt a NAK szántóföldi napokon

Rekordlétszámú, több mint 20 ezer látogató vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2021. június 9-10-én megrendezett NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva agrárszakmai kiállításon. A koronavírus-járvány miatti egy év kényszerű kihagyás után nyílt újra lehetőség az ország legnagyobb szántóföldi kiállításának megszervezésére – a látogatószám pedig minden várakozást felülmúlt.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

A Horsch bemutatta a 24 méteres gyomirtó boronáját

A Horsch egymás után bővíti a gyomirtó gépeinek palettáját, néhány napja mutatták be a lenyűgöző méretű Cura ST sorozatú gyomírtó borona új verzióját.

Július 14-én újra megnyílik az állattartó telepek fejlesztését támogató felhívás

Az Agrárminisztérium újranyitja az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolja, így ismét lehetőség lesz az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 14-től lesz ismét lehetőség.

Kedvezőbbek az aranykalászos gazdaképzés feltételei

Az új szabályozás alapján nem kell jogosítvánnyal rendelkezni az aranykalászos gazdatanfolyam elvégzéséhez - mondta Nagy István agrárminiszter kedden az MTI-nek.

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.