youtube://v/FVSQM5Mq3GA
A negyven hektáron berendezett szántóföldi bemutatóra a megszokott létszámban érkeztek a kiállítók.
és a szervezők szerint a biztonsági korlátozások ellenére látogatói létszám is kedvezően alakul. 2019-ben összesen húszezer résztvevője volt a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShownak, amely idén az év első országos nagyrendezvénye, amelyen már a közvetlen, fizikai találkozások is lehetségesek június 9-10-én.
A magyar gazdálkodóknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a világméretű demográfiai robbanáshoz, a változó világgazdasági folyamatokhoz, az élelmiszerárak drasztikus megemelkedéséhez, a szigorúbb európai uniós szabályozáshoz, a klímaváltozás miatt szélsőségesen átalakuló időjáráshoz és a módosuló fogyasztási szokásokhoz, az egyre feldogozottabb és minőségi élelmiszer iránti igényhez – mondta Áder János köztársasági elnök a rendezvény hivatalos megnyitóján.
Az ágazat előtt álló kihívások közül kiemelte, hogy
Szélsőségesebbé válik az időjárás, a csapadékeloszlás, nő az átlaghőmérséklet és a hőségnapok száma, amelyre fajtanemesítéssel és művelési technológia-váltással kell felkészülni a növénytermesztésben.
Amire építhet a magyar agrárium, az a jó minőségű ivóvíz és termőföld, a tudományos háttér, az új technológiák, amelyekhez már a hazai gazdálkodók számára is hozzáférhetők és nem utolsó sorban maguk a „szorgalmas és tanulékony, alkalmazkodásra képes gazdálkodók”.
Sporthasonlattal jellemezte a magyar mezőgazdaság helyzetét Győrffy Balázs, a NAK elnöke, aki szerint „nem oda kell korcsolyázni, ahol van a jégkorong, hanem oda, ahova érkezik”. A NAK 2017-ben azért kezdeményezte a Szántóföldi Napok megrendezését, hogy hozzájáruljon a hazai mezőgazdaságban szunnyadó hatalmas potenciál kihasználásához.
A NAK szakmai rendezvényének látogatói tanösvényen figyelhetnek meg gyakorlati példákat a fenntarthatóság megvalósítására, megismerhetik a legújabb „gépcsodákat”, a digitalizáció korszerű lehetőségeit, öntözési bemutatót, fajtabemutatókat, termesztési újdonságokat fedezhetnek meg szakértő közreműködéssel.
Ezek a szakértők azért dolgoznak, hogy megkönnyítsék a gazdák helyzetét, ami Brüsszelről sajnos nem mondható el – fogalmazott az agrárkamara elnöke.
Míg az EU saját gazdálkodói felé szinte teljesíthetetlen követelményrendszert állít, korlátlan versenyelőnybe hozná az unión kívüli termelőket, amely a fogyasztók számára is hátrányos. Éppen ezért a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a NAK fel fogja szólítani az európai döntéshozókat, hogy működjenek együtt a tagállamok képviselőivel az élelmiszertermelők és fogyasztók érdekében.
Győrffy Balázs mindenkit arra kért, támogassa aláírásával az erről szóló petíciót, hogy az EU „meghallja a gazdák hangját.” A beadvány a mai naptól online is elérhető az agrarpeticio.hu oldalon.
„Az utolsó töltényig harcoljanak”, hogy a legjobb feltételekkel termelhessenek a magyar gazdálkodók – hangsúlyozta Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elnöke,
Arra biztatta a gazdálkodókat, hogy éljenek a technológiaváltás lehetőségeivel és használják ki a pályázati támogatást, ugyanakkor szót emelt a növekedési hitelprogram folytatása mellett is.
Soha nem látott kihívásokkal kellett szembenéznie a gazdálkodóóknak az elmúlt évben, és minden köszönetet megérdemelnek a helytállásukért – emelte ki Nagy István agrárminiszter. Ez hozzájárult a kormány történelmi jelentőségű döntéséhez, amellyel maximális mértékre emelte az európai uniós források nemzeti társfinanszírozását.
„Eljött a tervek megvalósításának ideje”, de az Európai Unióban olyan törekvések is érvényesülnek, amelyek az élelmiszertermelés korlátozására irányulnak. „A NAK és a MAGOSZ petíciója kifejezheti a magyar vidék erejét, amely nélkül nem lehet szó nélkül elmenni” – emelte ki a tárcavezető.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai egyesület szervezi az Európai Precíziós Gazdálkodók idei, 13. konferenciáját július 19-22-én.
A jövőbe mutató iránytűnek nevezte a NAK rendezvényét Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, aki úgy fogalmazott:
Kiemelte az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének jelentőségét, valamint, hogy a technológiai korszerűsítéshez szakmai támogatást is kapjanak a termelők. Utóbbi véleménye szerint jól működik a NAK tanácsadó hálózatának keretei között, a MAGOSZ-szal és oktatási-kutatási intézményekkel együttműködésben.
A Brüsszelnek címzett beadvány kapcsán Jakab István hangsúlyozta, hogy
A jelenleg napirenden szereplő elképzeléseket az Egyesült Államokban készült hatástanulmány támasztja alá, és a megvalósulásuk 70 milliárd eurós GDP-csökkenést okozhat EU-szinten. Ez ellen tenni az európai és hazai gazdálkodószervezeteknek nem lehetőségük, hanem kötelességük véleménye szerint.