Back to top

Petőfiszállás: a mi falunk, a mi jövőnk

Hogyan birkóztak meg a járvánnyal a Duna-Tisza közi települések és vállalkozások? Milyen fejlesztésekben reménykednek és milyen új kihívásoknak igyekeznek megfelelni? E kérdésekre keresett választ Petőfiszállásra és Kiskunfélegyházára látogató tudósítónk.

„Sík a puszta, se halmaja, se erdeje” – olvasom a Petőfiszállás község történelmét összefoglaló, szép kivitelű könyv lírai, mégis tárgyilagos, első mondatát. A település történelmi múltja gazdag, területén már a bronzkorban is laktak.

A tanyavilággal együtt 7778 hektár a területe. 1952. január 1-jén kapta ezt a nevet a falu, a jeles Petőfi-kutató, Mezősi Károly javaslatára.

A költő édesapja, Petrovits István marhái és juhai százával legeltek itt a XIX. században, a Péteri-tó közelében. Talán a kis Sándort is magával vitte az apja gulyanézőbe, feltételezi a nívós kötet kiadója.

Népi mesterségektől a nagyüzemekig

A kiterjedt tanyavilágban – Petőfiszállás Magyarország második legnagyobb tanyás települése – szinte minden háztartásban foglalkoznak mezőgazdasági kistermeléssel. Errefelé mindig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar volt a legfőbb megélhetési forrás, még ma is az.

Fotó: Okolicsányi Zoltán

A gazdálkodás mellett a népi mesterségek is jobban megmaradtak a tanyán élők körében, akik közül sokan ma is végeznek hagyományőrző kézműves tevékenységet: értékes használati és dísztárgyakat készítenek.

Szalmafonó, csontfaragó, neme­zelő, szövő, szappankészítő, keramikus, gubakészítő, „fanyüvesztő”, valamint náddudakészítő egyaránt található ezen a vidéken.

A nagyüzemi termelést folytató vállalkozások – ilyen például a gyógycipőket gyártó Comfort Style, amely külföldre is exportál – jelenléte ugyancsak nagyon fontos a községben, hiszen helyi munkát ad az itt élőknek, ami az utóbbi 1 évben, a járvány idején felbecsülhetetlen előnyökkel járt.

Szász János, Petőfiszállás polgármestere kalauzolt el minket a szentkúti tejüzembe, amely olyan ritka érdemekkel büszkélkedhet, mint hogy az itteni tejnek tejíze van. Ma ez nem is olyan magától értetődő, és nagyon tudják értékelni azok, akik egyébként ki tudja miből pancsolt, végletekig „kizsákmányolt”, messziről ideszállított tejtermékekből kénytelenek válogatni az üzletek polcain.

Szövetkezeti formában működik az üzem, méghozzá XXI. századi szövetkezeti formában. A környékbeli tanyákon működő családi gazdaságokból gyűjtik össze minden nap a friss, valódi tejet, és azonmód feldolgozzák.

Önmagában rokonszenves, hogy a céget érintő döntésekben ugyanakkora szavazati joggal rendelkezik az, aki két tehénkét tart otthon, mint a 200 tehenes nagygazdának.

Azt is jólesett hallani, hogy a termékek többsége a környéken talál vevőre, tehát nem szállítják sokat őket. Ez régen természetes volt, mára viszont fontos tényezővé vált a környezet védelmében.

Fotó: Okolicsányi Zoltán

Minden, ami tej, Szentkútról

Ván Jenő, a szentkúti tejüzem ügyvezetője igazi Duna-Tisza közi vendégszeretettel várta az újságírókat. Miközben az eredményeikről és terveikről mesélt, szívvel kínálta különféle friss sajtjaikat is. Itt még egyedi íze van a trappistának, nem egy gumi­állagú, utóízesített-adalékanyagozott-­dúsí­tott, túlsózott „álsajt”, amilyet némely fővárosi szupermarketben találhatunk.

Termékskálájuk széles, és a lágysajtok, tej- és kakaófélék, túrók, joghurtok, kefirek mellett újabban keményebb sajtok gyártásán is gondolkodnak , bár az új technológiát igényel.

Örvendetes módon ügyelnek a nívós marketingre, amit az értékesítő helyeken is érvényesítenek.

A kiskunfélegyházi Kapualj ABC-ben például saját márkás hűtőpult hirdeti, hogy itt minőségi Szentkúti tejtermék kapható.

Kiskunfélegyházán, e népes mezővárosban – Petőfiszállás 100 éve még a városhoz tartozott – nagy hagyománya van a mészárszékeknek, amelyek a mai hentesüzletek és vágóhidak elődjének tekinthetők. Annak idején a marhán kívül elsősorban borjút, birkát és bárányt vágtak. A sertéshús magyarországi népszerűségének részben történelmi oka van, ugyanis az országot megszálló törökök nem fogyasztottak disznóhúst, vagyis rablóportyázásaik során hátrahagyták.

Hentesnél jobb húst vásárolni

Ez a közkedveltség a mai napig érezhető, bár természetesen más piaci hatások és a központi árpolitika is közrejátszott a disznóhús mai kelendőségében. Erről már a kiskunfélegyházi Marton Húsüzemben beszélgettünk a fiatal tulajdonossal. Marton Péter pályafutása kezdetén piaci húsüzletekben dolgozott. Azokban, majd külföldön, olaszországi ösztöndíjjal tanulta ki a szakmát. Átvette, amit jónak tartott, de közben megőrizte a magyar hagyományokat.

A piaci hentesboltok sült kolbásza, tüdős hurkája, a disznósajt, a pörc mellé kínált jófajta mustárnak, tormának és savanyúságnak örökös helye van a magyar gasztronómiában.

Legnépszerűbb termékeik a kolbászok, a szalámifélék, a disznótoros csomagok és a májasok. A sertéshúsnak van a legnagyobb keletje, mindenféle formában. Ami a marhahúst illeti, a legdrágább külhoni fajtákat náluk nem nagyon tudja megfizetni a piac, de a pörköltnek vagy levesnek valóból sok fogy, akárcsak pacalból. Bár árulnak baromfit is, azt máshonnan szerzik be. Ők maguk csak sertést és marhát dolgoznak fel, megbízható beszállítóktól vásárolva. A bárányt kevesen keresik, és amikor igen, akkor is főleg húsvétkor.

Fotó: Okolicsányi Zoltán

Mint Marton Péter is megerősítette, a hentessel való személyes kapcsolatot, rövid beszélgetéseket igencsak igénylik a háziasszonyok, főleg a törzsvásárlók. Ez a fajta személyes kötődés hiányzik a hipermarketek hatalmas, személytelen hűtőpultjai közül.

Vállalkozása sikerét jól mutatja, hogy nemcsak meg tudták tartani piaci üzleteiket, hanem tovább terjeszkednek és fejlesztenek, mind a húsfeldolgozásban, mind az értékesítésben.

Birsalmás torma a kolbász mellé

A kolbász mellé természetesen helyi tormát kínáltak Marton Péterék, méghozzá Kiss Jenő petőfiszállási üzeméből. A magyar szálas reszelt torma ebben a formában hungarikum, mert bár sok országban kedvelik ezt a különleges gyökérzöldséget – német nyelvterületen, Spanyolországban és Skandináviában is jól ismert –, máshol többnyire tejszínnel vagy almával szelídítik csípősségét.

A Kiss Torma Kft. üzemében nem ismeretlen különlegesség a birsalmás sem, bár a hagyományos ecetes az igazi. Nemcsak húsvétkor fogy, de olyankor nélkülözhetetlenné válik a sonka mellől. Bár kisüzemről beszélünk, 200 millió forintos éves forgalmuk magáért beszél.

A torma mellett feldolgoznak paprikát is, édes és csípős változatban.

A csípős darált paprika manapság nemcsak magyaros ételekhez használatos: az indiai, thai és más egzotikus konyhák kedvelői legalább annyira vásárolják, mint akik pörköltbe szánják.

A bevezetőben feltett kérdésekre az eddigiek is pozitív válasznak számítanak a közelmúlt egészségügyi és gazdasági helyzetében. Helytállnak, az üzemek nem álltak le. Az önkormányzat is segít a munkaerő megőrzésében, illetve támogatja az elesetteket. Ez ma az igazi új kihívás – még a fejlesztéseket is megelőzi.

Elek Lenke

MMG Direkt

Mikor áll készen egy cég a generációváltásra? Apa és fia miként tervezi meg egy nagy múltú agrárcég következő évtizedeit? Erről beszélget Dr. Fazekas Miklóssal és fiával, Fazekas Miklóssal, Alfaseed Kft. ügyvezető-tulajdonosaival Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezetője.

MMG - Direkt | Ki kinek a főnöke? – Apa és fia a cég élén | az Alfaseed Kft. ügyvezető-tulajdonosai

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Július 14-én újra megnyílik az állattartó telepek fejlesztését támogató felhívás

Az Agrárminisztérium újranyitja az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolja, így ismét lehetőség lesz az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 14-től lesz ismét lehetőség.

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.

Mindent a falvakért!

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt idén elmarad Szerbiában a népszámlálás, és emiatt az elemzésekben csak a 2011-es összeírás adataira tudunk támaszkodni, mind többen mondják ki hangosan a nyugat-balkáni országban, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert a helyzet tarthatatlan. Az utolsó népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 5 százalékkal csökkent az ország népessége.