youtube://v/8ImRLQV6P1Y
A sajtóeseményt Szabó Levente, a Takarékbank üzleti vezérigazgató helyettese nyitotta, és megköszönte az agrárium szereplőinek a munkáját, akiknek köszönhetően a pandémia idején is folyamatos volt a hazai élelmiszer-ellátás.
Ezt a munkát a Takarékbank Zrt. az agrárvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi tanácsadással, kedvező hitelkonstrukciókkal segítette.
A hitelintézet 3 éve létrehozta a Takarékbank Agrárcentrumot, ahol mintegy 200 kollégájuk dolgozik azon, hogy agrárpartnereik kedvező pénzügyi szolgáltatást tudjanak igénybe venni.
Emellett kialakították a Tudásközpont programjukat is, melynek keretében műhelymunkát folytatva
Ebben a szellemben jelent meg idén a hitelintézet Agrárláz 2021 című kiadványa, ami a tavalyi év szakmai tanulságait és a bank előrejelzéseit ismerteti. Emellett kiemelt figyelmet fordítottak a méhekre és a méhészetre is, amelyek elengedhetetlen feltételei a Föld ökoszisztémájának, biodiverzitásának és a termelőképességének fenntartásában.
Ezt részletezte Hollósi Dávid, a Takarékban Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki párhuzamot vonva ezzel, felvette azt a kérdést, hogy az agrárium termőképességének a színvonala fenntartható-e, figyelembe véve a Föld rövid időn belüli drasztikus népességrobbanását.
A mezőgazdaság az Európai Unióban mindössze 9 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.
Még annak fényében is, hogy a Föld lakossága megháromszorozódott az elmúlt 70 év alatt (a városi lakosság pedig meghatszorozódott), ezt a népességrobbanást pedig a mezőgazdaságnak le kellett követnie. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a növénytermesztés esetében bár a kukorica termőterülete jelentősen nem növekedett, ellenben a búzáé számottevően emelkedett.
Hollósi Dávid azt is kiemelte, hogy ezzel egyidejűleg a szén-dioxid-kibocsátás megnövekedett a több élelmiszer-előállítás következtében, viszont az 1 kg termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás változása fajlagosan minden ágazatban csökkenést mutat, ezen belül is leginkább az állattenyésztésben.
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerárak reálértéke jelentősen nem növekedett az elmúlt 60 évben. A kibocsátás viszont igen, a népesség-növekedéssel arányosan, emellett a hatékonysági mutatók is megugrottak az ’60-as évektől kezdve, a fogyasztói árak is megemelkedtek a boltokban, ugyanakkor mindeközben az ágazat fajlagos ökolábnyoma lecsökkent.
A szakember kiemelte a talajélet fenntartását, az épületenergetika energia-előállításának visszaszorítását (különösen állattartó telepek esetében), a körforgásos gazdálkodás fontosságát, azon belül is a hulladék-gazdálkodást és -felhasználást, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentését.
Utóbbi kapcsán a világ megtermelt élelmiszereinek a 30 százaléka a szemétbe kerül! Ennek a pazarlásnak többféle következménye is van, például 1,7 milliárd termőföld eltékozlását jelenti a világban.
Összességében az elmúlt hatvan év alatt a mezőgazdaság kibocsátása a többszörösére növekedett, miközben ökológiai lábnyoma csak kétszeresére nőtt, ennek a felét pedig a 30 százalék elpazarolt élelmiszer jelenti, ami az egész világot érintő égető problémának tekinthető.
