Back to top

Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

Miként tartható fenn a termelés növelése, miközben az agrárium tovább csökkenti ökológiai lábnyomát? Mezőfalván a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n többek között erről is szó esett a Takarékbank Zrt. tájékoztatóján, melynek standján Agrárláz 2021 című kiadványa, valamint a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása és a népességrobbanás következtében kialakuló élelmiszer-pazarlás is ismertetve lett.

MMG - Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

A sajtóeseményt Szabó Levente, a Takarékbank üzleti vezérigazgató helyettese nyitotta, és megköszönte az agrárium szereplőinek a munkáját, akiknek köszönhetően a pandémia idején is folyamatos volt a hazai élelmiszer-ellátás.

Ezt a munkát a Takarékbank Zrt. az agrárvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi tanácsadással, kedvező hitelkonstrukciókkal segítette.

Fotó: Kiss Gergely
A hitelintézet 3 éve létrehozta a Takarékbank Agrárcentrumot, ahol mintegy 200 kollégájuk dolgozik azon, hogy agrárpartnereik kedvező pénzügyi szolgáltatást tudjanak igénybe venni.

Emellett kialakították a Tudásközpont programjukat is, melynek keretében műhelymunkát folytatva

kiadványokat jelentetnek meg, amelyekben ismertetik a mezőgazdaság belföldi helyzetét és a külföldi impulzusokat, amikkel további segítséget kívánnak adni az agrárium szereplőinek jövőbeli tervezésükhöz.   

Ebben a szellemben jelent meg idén a hitelintézet Agrárláz 2021 című kiadványa, ami a tavalyi év szakmai tanulságait és a bank előrejelzéseit ismerteti. Emellett kiemelt figyelmet fordítottak a méhekre és a méhészetre is, amelyek elengedhetetlen feltételei a Föld ökoszisztémájának, biodiverzitásának és a termelőképességének fenntartásában.

Fotó: Kiss Gergely
Ezt részletezte Hollósi Dávid, a Takarékban Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki párhuzamot vonva ezzel, felvette azt a kérdést, hogy az agrárium termőképességének a színvonala fenntartható-e, figyelembe véve a Föld rövid időn belüli drasztikus népességrobbanását.

A mezőgazdaság az Európai Unióban mindössze 9 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Még annak fényében is, hogy a Föld lakossága megháromszorozódott az elmúlt 70 év alatt (a városi lakosság pedig meghatszorozódott), ezt a népességrobbanást pedig a mezőgazdaságnak le kellett követnie. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a növénytermesztés esetében bár a kukorica termőterülete jelentősen nem növekedett, ellenben a búzáé számottevően emelkedett.

Az állattenyésztési ágazatok is lekövették a világ népességnövekedését, eddig kétszeresére nőtt a kibocsátás, és egy hektár takarmány-termőterületének hozamából napjainkra ötször annyi baromfit lehet takarmányozni, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Hollósi Dávid azt is kiemelte, hogy ezzel egyidejűleg a szén-dioxid-kibocsátás megnövekedett a több élelmiszer-előállítás következtében, viszont az 1 kg termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás változása fajlagosan minden ágazatban csökkenést mutat, ezen belül is leginkább az állattenyésztésben.

Fotó: Kiss Gergely
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerárak reálértéke jelentősen nem növekedett az elmúlt 60 évben. A kibocsátás viszont igen, a népesség-növekedéssel arányosan, emellett a hatékonysági mutatók is megugrottak az ’60-as évektől kezdve, a fogyasztói árak is megemelkedtek a boltokban, ugyanakkor mindeközben az ágazat fajlagos ökolábnyoma lecsökkent.

Hollósi Dávid véleménye szerint napjainkra szinte elértük a termelési csúcsot. De vajon mit tud tenni az agrárium, hogy ne érje az a vád, hogy a legfőbb szennyező közé tartozik?

A szakember kiemelte a talajélet fenntartását, az épületenergetika energia-előállításának visszaszorítását (különösen állattartó telepek esetében), a körforgásos gazdálkodás fontosságát, azon belül is a hulladék-gazdálkodást és -felhasználást, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentését.

Utóbbi kapcsán a világ megtermelt élelmiszereinek a 30 százaléka a szemétbe kerül! Ennek a pazarlásnak többféle következménye is van, például 1,7 milliárd termőföld eltékozlását jelenti a világban.

Összességében az elmúlt hatvan év alatt a mezőgazdaság kibocsátása a többszörösére növekedett, miközben ökológiai lábnyoma csak kétszeresére nőtt, ennek a felét pedig a 30 százalék elpazarolt élelmiszer jelenti, ami az egész világot érintő égető problémának tekinthető. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Az időszakos böjtölés hatástalan, ha fogyni akar

Ha fogyni akar, akkor az időszakos böjtölés nem biztos hogy hatékonyabb, mint a napi bevitt összkalóriák csökkentése - derül ki egy új kutatásból.

A kávé- és a kávégéppiacon is a minőséget keresik a vevők

A minőségi termékek iránti igény egyre inkább jellemző a kávégéppiacra is, az éves szinten értékben mintegy 70 milliárd forintos kávépiac változásait követik az eszközvásárlási tendenciák is Costa Coffee és az eMAG tapasztalatai szerint.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Objektív okai is vannak az élelmiszerek kettős minőségének

Több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018 és 2021. között. Az Európai Unió által támogatott projekt célja az élelmiszerek eltérő minőségének kutatása volt.

Baktériumok bontják a mikotoxinokat

Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen termeszthetők az étkezési gombák a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével zárult kutatás-fejlesztési program eredményeinek alkalmazásával. A konzorcium vezetője a Bio-Fungi Kft. volt, partnerei pedig a MATE és az ELTE.

Közeleg az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésének határideje

Július 31-e az élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletének befizetési határideje. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az összeget a hivatal elkülönített fizetési számlájára kell utalni.

Idén előbb kezdődött a dinnyeszezon

Fogyasszunk a nyáron minél több magyar dinnyét, mert így a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Nem jelölt allergén miatt hívtak vissza ételízesítőket

Nem jelölt allergén (zeller) jelenléte miatt a Metro Kereskedelmi Kft. visszahívta és kivonta a forgalomból a Metro Chef és az Aro ételízesítőket - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán.