Back to top

Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

Miként tartható fenn a termelés növelése, miközben az agrárium tovább csökkenti ökológiai lábnyomát? Mezőfalván a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n többek között erről is szó esett a Takarékbank Zrt. tájékoztatóján, melynek standján Agrárláz 2021 című kiadványa, valamint a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása és a népességrobbanás következtében kialakuló élelmiszer-pazarlás is ismertetve lett.

MMG - Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

A sajtóeseményt Szabó Levente, a Takarékbank üzleti vezérigazgató helyettese nyitotta, és megköszönte az agrárium szereplőinek a munkáját, akiknek köszönhetően a pandémia idején is folyamatos volt a hazai élelmiszer-ellátás.

Ezt a munkát a Takarékbank Zrt. az agrárvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi tanácsadással, kedvező hitelkonstrukciókkal segítette.

Fotó: Kiss Gergely
A hitelintézet 3 éve létrehozta a Takarékbank Agrárcentrumot, ahol mintegy 200 kollégájuk dolgozik azon, hogy agrárpartnereik kedvező pénzügyi szolgáltatást tudjanak igénybe venni.

Emellett kialakították a Tudásközpont programjukat is, melynek keretében műhelymunkát folytatva

kiadványokat jelentetnek meg, amelyekben ismertetik a mezőgazdaság belföldi helyzetét és a külföldi impulzusokat, amikkel további segítséget kívánnak adni az agrárium szereplőinek jövőbeli tervezésükhöz.   

Ebben a szellemben jelent meg idén a hitelintézet Agrárláz 2021 című kiadványa, ami a tavalyi év szakmai tanulságait és a bank előrejelzéseit ismerteti. Emellett kiemelt figyelmet fordítottak a méhekre és a méhészetre is, amelyek elengedhetetlen feltételei a Föld ökoszisztémájának, biodiverzitásának és a termelőképességének fenntartásában.

Fotó: Kiss Gergely
Ezt részletezte Hollósi Dávid, a Takarékban Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki párhuzamot vonva ezzel, felvette azt a kérdést, hogy az agrárium termőképességének a színvonala fenntartható-e, figyelembe véve a Föld rövid időn belüli drasztikus népességrobbanását.

A mezőgazdaság az Európai Unióban mindössze 9 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Még annak fényében is, hogy a Föld lakossága megháromszorozódott az elmúlt 70 év alatt (a városi lakosság pedig meghatszorozódott), ezt a népességrobbanást pedig a mezőgazdaságnak le kellett követnie. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a növénytermesztés esetében bár a kukorica termőterülete jelentősen nem növekedett, ellenben a búzáé számottevően emelkedett.

Az állattenyésztési ágazatok is lekövették a világ népességnövekedését, eddig kétszeresére nőtt a kibocsátás, és egy hektár takarmány-termőterületének hozamából napjainkra ötször annyi baromfit lehet takarmányozni, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Hollósi Dávid azt is kiemelte, hogy ezzel egyidejűleg a szén-dioxid-kibocsátás megnövekedett a több élelmiszer-előállítás következtében, viszont az 1 kg termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás változása fajlagosan minden ágazatban csökkenést mutat, ezen belül is leginkább az állattenyésztésben.

Fotó: Kiss Gergely
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerárak reálértéke jelentősen nem növekedett az elmúlt 60 évben. A kibocsátás viszont igen, a népesség-növekedéssel arányosan, emellett a hatékonysági mutatók is megugrottak az ’60-as évektől kezdve, a fogyasztói árak is megemelkedtek a boltokban, ugyanakkor mindeközben az ágazat fajlagos ökolábnyoma lecsökkent.

Hollósi Dávid véleménye szerint napjainkra szinte elértük a termelési csúcsot. De vajon mit tud tenni az agrárium, hogy ne érje az a vád, hogy a legfőbb szennyező közé tartozik?

A szakember kiemelte a talajélet fenntartását, az épületenergetika energia-előállításának visszaszorítását (különösen állattartó telepek esetében), a körforgásos gazdálkodás fontosságát, azon belül is a hulladék-gazdálkodást és -felhasználást, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentését.

Utóbbi kapcsán a világ megtermelt élelmiszereinek a 30 százaléka a szemétbe kerül! Ennek a pazarlásnak többféle következménye is van, például 1,7 milliárd termőföld eltékozlását jelenti a világban.

Összességében az elmúlt hatvan év alatt a mezőgazdaság kibocsátása a többszörösére növekedett, miközben ökológiai lábnyoma csak kétszeresére nőtt, ennek a felét pedig a 30 százalék elpazarolt élelmiszer jelenti, ami az egész világot érintő égető problémának tekinthető. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Fogyasztása kínzás, boldogság és függőség egyben

Napjainkban egyre nagyobb a keletje a chilipaprika-termékeknek, és egyre többen kezdenek bele a termesztésébe is. A termesztők számos hazai és nemzetközi versenyen mérhetik össze a paprikából készített különféle termékeiket, amelyek mind inkább előfordulnak mindennapjaink étkezésébe, valamint a hazai gasztronómia is szívesen nyúl a chilis termékekhez.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.