Back to top

Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

Miként tartható fenn a termelés növelése, miközben az agrárium tovább csökkenti ökológiai lábnyomát? Mezőfalván a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n többek között erről is szó esett a Takarékbank Zrt. tájékoztatóján, melynek standján Agrárláz 2021 című kiadványa, valamint a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása és a népességrobbanás következtében kialakuló élelmiszer-pazarlás is ismertetve lett.

MMG - Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

A sajtóeseményt Szabó Levente, a Takarékbank üzleti vezérigazgató helyettese nyitotta, és megköszönte az agrárium szereplőinek a munkáját, akiknek köszönhetően a pandémia idején is folyamatos volt a hazai élelmiszer-ellátás.

Ezt a munkát a Takarékbank Zrt. az agrárvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi tanácsadással, kedvező hitelkonstrukciókkal segítette.

Fotó: Kiss Gergely
A hitelintézet 3 éve létrehozta a Takarékbank Agrárcentrumot, ahol mintegy 200 kollégájuk dolgozik azon, hogy agrárpartnereik kedvező pénzügyi szolgáltatást tudjanak igénybe venni.

Emellett kialakították a Tudásközpont programjukat is, melynek keretében műhelymunkát folytatva

kiadványokat jelentetnek meg, amelyekben ismertetik a mezőgazdaság belföldi helyzetét és a külföldi impulzusokat, amikkel további segítséget kívánnak adni az agrárium szereplőinek jövőbeli tervezésükhöz.   

Ebben a szellemben jelent meg idén a hitelintézet Agrárláz 2021 című kiadványa, ami a tavalyi év szakmai tanulságait és a bank előrejelzéseit ismerteti. Emellett kiemelt figyelmet fordítottak a méhekre és a méhészetre is, amelyek elengedhetetlen feltételei a Föld ökoszisztémájának, biodiverzitásának és a termelőképességének fenntartásában.

Fotó: Kiss Gergely
Ezt részletezte Hollósi Dávid, a Takarékban Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki párhuzamot vonva ezzel, felvette azt a kérdést, hogy az agrárium termőképességének a színvonala fenntartható-e, figyelembe véve a Föld rövid időn belüli drasztikus népességrobbanását.

A mezőgazdaság az Európai Unióban mindössze 9 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Még annak fényében is, hogy a Föld lakossága megháromszorozódott az elmúlt 70 év alatt (a városi lakosság pedig meghatszorozódott), ezt a népességrobbanást pedig a mezőgazdaságnak le kellett követnie. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a növénytermesztés esetében bár a kukorica termőterülete jelentősen nem növekedett, ellenben a búzáé számottevően emelkedett.

Az állattenyésztési ágazatok is lekövették a világ népességnövekedését, eddig kétszeresére nőtt a kibocsátás, és egy hektár takarmány-termőterületének hozamából napjainkra ötször annyi baromfit lehet takarmányozni, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Hollósi Dávid azt is kiemelte, hogy ezzel egyidejűleg a szén-dioxid-kibocsátás megnövekedett a több élelmiszer-előállítás következtében, viszont az 1 kg termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás változása fajlagosan minden ágazatban csökkenést mutat, ezen belül is leginkább az állattenyésztésben.

Fotó: Kiss Gergely
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerárak reálértéke jelentősen nem növekedett az elmúlt 60 évben. A kibocsátás viszont igen, a népesség-növekedéssel arányosan, emellett a hatékonysági mutatók is megugrottak az ’60-as évektől kezdve, a fogyasztói árak is megemelkedtek a boltokban, ugyanakkor mindeközben az ágazat fajlagos ökolábnyoma lecsökkent.

Hollósi Dávid véleménye szerint napjainkra szinte elértük a termelési csúcsot. De vajon mit tud tenni az agrárium, hogy ne érje az a vád, hogy a legfőbb szennyező közé tartozik?

A szakember kiemelte a talajélet fenntartását, az épületenergetika energia-előállításának visszaszorítását (különösen állattartó telepek esetében), a körforgásos gazdálkodás fontosságát, azon belül is a hulladék-gazdálkodást és -felhasználást, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentését.

Utóbbi kapcsán a világ megtermelt élelmiszereinek a 30 százaléka a szemétbe kerül! Ennek a pazarlásnak többféle következménye is van, például 1,7 milliárd termőföld eltékozlását jelenti a világban.

Összességében az elmúlt hatvan év alatt a mezőgazdaság kibocsátása a többszörösére növekedett, miközben ökológiai lábnyoma csak kétszeresére nőtt, ennek a felét pedig a 30 százalék elpazarolt élelmiszer jelenti, ami az egész világot érintő égető problémának tekinthető. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Törpe görögdinnye üvegházban?

Egy belgiumi paradicsomtermesztő üvegházban érdekes ötlettel álltak elő: görögdinnyét kezdtek termeszteni hidropóniás technológiával.

Vasárnaptól megszűnik az elviteles vagy házhoz szállított ételek és italok kedvezményes áfája

Megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos áfa augusztus 1-jével az elviteles vagy házhoz szállított ételek és italok esetében - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

Helybe jönnek a vevők

Példaértékű, több lábon álló kisgazdaság a zalaszentlászlói Gyógynövények Völgye, ahol a gyümölcs- és gyógynövénytermesztés jól megfér az állattartással, a falusi vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással, oktatóprogramokkal. Mindemellett feldolgozó kisüzemük bérmunkát is vállal, így integrátori szerepet is betölt a gazdaság.

Július 26-tól lehet pályázni a precíziós fejlesztések támogatására

Július 26-tól benyújthatók a támogatási kérelmek a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati felhívás keretében. A kormány által több, mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd forint - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tétele az Elő-csúcstalálkozó központi témája

Nagy István agrárminiszter képviselte Magyarországot az Élelmezési Rendszerek Elő-csúcstalálkozóján Rómában. Az António Guterres ENSZ-főtitkár által kezdeményezett eseménysorozat első állomását miniszteri szintű találkozónak szánják, melyet szeptemberben csúcstalálkozó is követ majd.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Aszály után fagy sújtja a kávétermelőket

Az aszályt követően most fagy sújtja a brazil termelőket, hat és fél éves csúcson az árak.

Lendületben a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer

A pályázható termékkörök számának dinamikus emelkedése mellett elektronikus pályázati rendszerrel, weboldalfejlesztéssel és új kommunikációs csatornákkal is erősít a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer.

A GKI konjunktúraindex júliusban elérte a 2019 végi szintjét

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét. Az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban csak kismértékű volt a javulás; javultak az üzleti és romlottak a fogyasztói várakozások júliusban - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A szuperhősök traktoron érkeznek

Rengeteg gazdálkodó vesz részt az árvíz sújtotta észak-német területeken a mentésben és romeltakarításban. Érkeznek távoli országrészekből is szervezetten, de olyanok is bőven vannak az önkéntesek között, akiknek a gazdaságát ugyanúgy rommá zúzta az áradás, de ettől függetlenül segítenek a náluk is jobban rászorulóknak.