Back to top

Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

Miként tartható fenn a termelés növelése, miközben az agrárium tovább csökkenti ökológiai lábnyomát? Mezőfalván a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n többek között erről is szó esett a Takarékbank Zrt. tájékoztatóján, melynek standján Agrárláz 2021 című kiadványa, valamint a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása és a népességrobbanás következtében kialakuló élelmiszer-pazarlás is ismertetve lett.

MMG - Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

A sajtóeseményt Szabó Levente, a Takarékbank üzleti vezérigazgató helyettese nyitotta, és megköszönte az agrárium szereplőinek a munkáját, akiknek köszönhetően a pandémia idején is folyamatos volt a hazai élelmiszer-ellátás.

Ezt a munkát a Takarékbank Zrt. az agrárvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi tanácsadással, kedvező hitelkonstrukciókkal segítette.

Fotó: Kiss Gergely
A hitelintézet 3 éve létrehozta a Takarékbank Agrárcentrumot, ahol mintegy 200 kollégájuk dolgozik azon, hogy agrárpartnereik kedvező pénzügyi szolgáltatást tudjanak igénybe venni.

Emellett kialakították a Tudásközpont programjukat is, melynek keretében műhelymunkát folytatva

kiadványokat jelentetnek meg, amelyekben ismertetik a mezőgazdaság belföldi helyzetét és a külföldi impulzusokat, amikkel további segítséget kívánnak adni az agrárium szereplőinek jövőbeli tervezésükhöz.   

Ebben a szellemben jelent meg idén a hitelintézet Agrárláz 2021 című kiadványa, ami a tavalyi év szakmai tanulságait és a bank előrejelzéseit ismerteti. Emellett kiemelt figyelmet fordítottak a méhekre és a méhészetre is, amelyek elengedhetetlen feltételei a Föld ökoszisztémájának, biodiverzitásának és a termelőképességének fenntartásában.

Fotó: Kiss Gergely
Ezt részletezte Hollósi Dávid, a Takarékban Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki párhuzamot vonva ezzel, felvette azt a kérdést, hogy az agrárium termőképességének a színvonala fenntartható-e, figyelembe véve a Föld rövid időn belüli drasztikus népességrobbanását.

A mezőgazdaság az Európai Unióban mindössze 9 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Még annak fényében is, hogy a Föld lakossága megháromszorozódott az elmúlt 70 év alatt (a városi lakosság pedig meghatszorozódott), ezt a népességrobbanást pedig a mezőgazdaságnak le kellett követnie. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a növénytermesztés esetében bár a kukorica termőterülete jelentősen nem növekedett, ellenben a búzáé számottevően emelkedett.

Az állattenyésztési ágazatok is lekövették a világ népességnövekedését, eddig kétszeresére nőtt a kibocsátás, és egy hektár takarmány-termőterületének hozamából napjainkra ötször annyi baromfit lehet takarmányozni, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Hollósi Dávid azt is kiemelte, hogy ezzel egyidejűleg a szén-dioxid-kibocsátás megnövekedett a több élelmiszer-előállítás következtében, viszont az 1 kg termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás változása fajlagosan minden ágazatban csökkenést mutat, ezen belül is leginkább az állattenyésztésben.

Fotó: Kiss Gergely
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerárak reálértéke jelentősen nem növekedett az elmúlt 60 évben. A kibocsátás viszont igen, a népesség-növekedéssel arányosan, emellett a hatékonysági mutatók is megugrottak az ’60-as évektől kezdve, a fogyasztói árak is megemelkedtek a boltokban, ugyanakkor mindeközben az ágazat fajlagos ökolábnyoma lecsökkent.

Hollósi Dávid véleménye szerint napjainkra szinte elértük a termelési csúcsot. De vajon mit tud tenni az agrárium, hogy ne érje az a vád, hogy a legfőbb szennyező közé tartozik?

A szakember kiemelte a talajélet fenntartását, az épületenergetika energia-előállításának visszaszorítását (különösen állattartó telepek esetében), a körforgásos gazdálkodás fontosságát, azon belül is a hulladék-gazdálkodást és -felhasználást, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentését.

Utóbbi kapcsán a világ megtermelt élelmiszereinek a 30 százaléka a szemétbe kerül! Ennek a pazarlásnak többféle következménye is van, például 1,7 milliárd termőföld eltékozlását jelenti a világban.

Összességében az elmúlt hatvan év alatt a mezőgazdaság kibocsátása a többszörösére növekedett, miközben ökológiai lábnyoma csak kétszeresére nőtt, ennek a felét pedig a 30 százalék elpazarolt élelmiszer jelenti, ami az egész világot érintő égető problémának tekinthető. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együtt a szakma és a szórakozás

A Bagossy Brothers és a Punnany Massif csalogatta a fiatalokat a Pápai Expo és Agrárpiknikre, amit 24. alkalommal rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a város önkormányzata szeptember 17-19-én.

Felejthetetlen élmény lesz a kutatók éjszakája

Hódmezővásárhelyen a mezőgazdasági kar is megrendezi pénteken az országos, népszerű programot. Állatpreparálástól a kenyérsütésen át közel 20 érdekes előadásból választhatunk.

A nyáron sem csökkent a házhoz szállítási kedv

A rendelt ételt legszívesebben készpénzmentesen fizették a vásárlók, az online fizetések aránya minden hónapban meghaladta a 80 százalékot.

Olcsóbb vagy drágább a Lidl külföldön?

A magyar és a francia Lidl termékei alapján állított össze fogyasztói kosarat a G7: a 33 termék közül kilenc volt olcsóbb Franciaországban, a többi mind drágább, a végszámla 38 százalékos különbséget mutatott. A francia családok pénztárcáját azonban kevésbé terheli meg a bevásárlás, mint a magyarokét.

Szőlőtermesztésben is együttműködhet hazánk Üzbegisztánnal

Üzbegisztán határozott célként tűzte ki agráriumának, élelmiszeriparának megerősítését, amiben hazánk jelentős tapasztalatára, a jól működő magyar minták átvételére is nyitott. Az állattenyésztés, tejipar, takarmányelőállítás mellett a szőlő-szaporítóanyag termesztése terén is számítanak a magyar szaktudásra és technológiára.

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

Újabb étteremlánc csatlakozik a vegán forradalomhoz

A McDonald’s háromévnyi kutatás és fejlesztés után piacra dobja első növényi alapú burgerét az Egyesült Királyságban.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.