0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

A koronavírus-járvány miatt elmaradt a tavalyra tervezett bolzanói Interpoma kiállítás, helyette virtuális eseményekre került sor, és kiadtak egy nyomtatott lapot is az almával kapcsolatos kutatási eredményekről, a dél-tiroli almaágazat helyzetéről és terveiről. Stílszerűen almapapírból készült kiadványt vehettek kézbe az érdeklődők. Az idén november 4–6. közt viszont már a hagyományos módon, személyesen lehet fölkeresni az almára szakosodott nemzetközi kiállítást.

Megújuló termelés

Mi sem jellemzőbb a helyiek gondolkodásmódjára, mint a Bolzano fölött, 800 méter magasan kialakított teraszos almaültetvény, amit egy 260 éve működő családi gazdaságban hoztak létre.

A Rottensteiner család folyamatosan fejlesztett, a szénatermesztést váltották föl az almaültetvények.

Jelenleg pedig a 6 hektár nagy részén olyan védett fajtákat termesztenek, mint a SweeTango, az Envy, a Yello és a Cosmic Crisp. Ehhez persze az is kellett, hogy a gazda tagja legyen a VOG konzorciumnak, ami a dél-tiroli gyümölcstermesztők legnagyobb szervezete, és a többi közt gondoskodik az új fajták termesztésbe vonásáról. Andreas Rottensteiner szerint a legnagyobb hiba megragadni az ismert fajtáknál, mert a mezőgazdaság fennmaradásának záloga a folyamatos fejlesztés.

Annál is inkább keresni kell az újat, mert olcsóbban termelő országokból érkeznek a világpiacra a régi fajták, például a Golden Delicious vagy a Gala, amelyek még mindig nagy arányt tesznek ki a termőtájon. Nagy termésű években, amikor 30 eurócentért lehet almát venni a tehergépkocsi hátuljából, a hagyományos termőtájak nagy nyomás alatt vannak.

A dél-tiroli gazdaságok jellemzően kicsik és magas költségekkel dolgoznak, amit a folyamatos megújulással, fejlesztéssel lehet ellensúlyozni.

Ráadásul meg kell birkózni a gyarapodó helyettesítő termékekkel is, mint az egzotikus gyümölcsök.

Közös fajtainnováció

Dél-Tirolban két nagy termelői szervezet irányítja az almatermesztést, a VOG és a VIP, ezek fogják össze a vidék 7000 almatermesztő gazdáját. A két szervezet ugyan kissé eltérő célokat tűzött ki maga elé, de a fajtainnovációra már 18 éve létrehoztak egy közös szervezetet, az SK Südtirol konzorciumot. Akkoriban a Pink Lady viharos felfutása már jelezte, hogy új szelek fújnak az almaágazatban: megjelentek a védett és sajátosan menedzselt klubfajták.

Az üzleti modell lényege, hogy a fajtajogosult drágán adja az oltványokat és jogdíjat szed a használatukért, cserében a termelők magasabb átvételi árat érhetnek el a szabályozott piac és marketing segítségével.

Ezek az új fajták különlegesen jó érzékszervi tulajdonságokkal rendelkeznek, például extrán roppanó hús, egyedi aroma vagy különösen hosszú eltarthatóság jellemzi őket. Az SK 2002-es alapítása óta egy tucat klubfajtát próbáltak ki a termőtájon, és 2011-ben a két nagy szervezet belépett a Nemzetközi Almástermésű Szövetségbe (IPA), ahol ausztrál, amerikai, új-zélandi, chilei és dél-afrikai termelői szervezetekkel működnek együtt, hogy megtalálják a legjobb új fajtákat. Ebből a munkából 2021 januárjában három almafajtát mutattak be, köztük az Ipadort, amit elképesztően jól lehet tárolni, emiatt az idény második felében forgalmazható, márciustól júliusig. A fajta jogai az IPA hat tagjánál vannak, mindenki eldöntheti, hogy mennyi gyümölcsöt akar termelni belőle a saját területén.

Félmillió tonna egy kézben

Európa legnagyobb almatermesztéssel és marketinggel foglalkozó szervezete az 1945-ben alapított VOG, aminek ma 12 szövetkezet a tagja, és 4600 gazdálkodó 490 ezer tonna almáját forgalmazza.

A termés több mint 60%-át exportálják a világ 60 országába, mindenhol állniuk kell a versenyt és megfelelni a különböző trendeknek.

Éppen ezért sok almafajtát tartanak termesztésben, hogy minden ízlésnek legyen megfelelő. Kifinomult osztályozási rendszert alakítottak ki, hogy minden vásárlónak, az év minden napján tudjanak almát kínálni. Nemcsak az édességre-savasságra, színre vagy méretre vonatkozó fogyasztói igényeknek kell megfelelniük, hanem azt is figyelembe veszik, hogy melyik fajta bírja ki a hosszú szállítást vagy tárolást, illetve a trópusi klímát és a fejletlen infrastruktúrát.

A szervezet igyekszik mindent megtenni a fenntarthatóság érdekében, területeinek 90%-án integrált termesztési módszereket használnak, és 1000 hektáron ökológiai termesztés folyik. Körülbelül 30 ezer tonnával a VOG Európa legnagyobb bioalma-szállítója. Folyamatosan dolgoznak az almafogyasztás élénkítésén is, amire ugyancsak jók az új, különleges fajták.

2017-ben indult az az ötéves kutatási program, aminek keretében 1600 hektáron ültettek el almaújdonságokat, és a lehető legpontosabb termesztéstechnológia kidolgozása a céljuk.

Keresik a legkedvezőbb mikroklímát a fajták számára, 200-tól 1000 méteres tengerszint fölötti magasságig.

Speciális termőhely

Az egyik ilyen speciális termőhely a Venosta-völgy, ahol 500 és 1000 méteres magasságban találhatók az ültetvények, sok napfénnyel, kevés esővel, hűvös éjszakákkal és meleg nappalokkal, valamint állandó széljárással. Ezek a körülmények nagyon kedvezők az alma színeződésére, a Golden Delicious is vonzó rózsaszín pírt kap. Nem véletlen, hogy a Venosta-körzetben szüretelt 320 ezer tonna alma 60%-át ez a fajta adja.

A völgyben a több mint 30 éves VIP konzorcium működik, összesen 6 szövetkezetet, 1700 almatermesztőt tömörítve.

A körzetben minden olyan termőterületet fölszabadítottak az új fajták számára, ahol nem lehet ilyen szép Goldent termeszteni, és mindenki igyekszik környezetkímélő módszereket bevetni, segítségül hívva a természetes ellenségeket kőfalak építésével, madárodúk kihelyezésével vagy a gyomirtószer-használat önkéntes felhagyásával. Ezen a téren a Venosta-völgy termesztői járnak az élen, a termőterületük 15%-a bioalmás, és a legjobb minőséget adó európai biotermesztők közt tartják őket számon. Minden bioalmát Castalbellóban, a Juval szövetkezet hűtőtárolójában tárolnak. Most 35 ezer tonna az összes termés, de öt éven belül 50 ezer tonnára növelik a bioalma mennyiségét.

A tárolót 2019-ben bővítették egy új épülettel, ahol 30 méter magasra tudják halmozni a konténereket. Mindösszesen a Venosta-völgy termésének 90%-át tárolják ilyen korszerű körülmények között. A VIP vezetője szerint ez versenyelőny számukra a minőség, a gyorsaság és a nyomon követhetőség szempontjából, amelyek mindegyike nagyon fontos az európai piacokon.

Villámgyorsan mozognak a tartályládák a korszerű üzem öt emelete közt, és ez a gyorsaság a VIP szállításaira is jellemző: azt vállalják, hogy 24 órán belül megérkezik a rendelt alma a kereskedőhöz.

Ez a szervezet kevésbé exportorientált, mint a VOG, a termés körülbelül felét belföldön, Olaszországban adják el, a többit Németországba, Spanyolországba, Portugáliába, Skandináviába és további 50 országba szállítják. Különösen figyelnek arra, hogy változatosan tudják becsomagolni az almát, hiszen állandóan változik a fogyasztók magatartása, kisebbek a családok, nő az igény a késztermékek iránt. Ugyanakkor a vásárlók kevesebb műanyagot akarnak látni maguk körül, tehát új csomagolóanyagokat és módszereket kell bevezetni.

A dél-tiroli almatermesztők és szervezeteik a világ élvonalában kívánnak maradni, és úgy gondolják, hogy a legmagasabb minőség egyben átsegíti őket a nehézségeken is. Vagyis mindig egy lépéssel a többiek előtt akarnak járni, legyen szó minőségről, új fajtákról, technológiáról vagy szolgáltatásról.

Hogyan választanak?

Az SK Südtirol létrehozása megteremtette a lehetőséget, hogy szorosan együttműködjenek a szervezetben dolgozó nemesítőkkel. Egy-egy újdonságot nem elég egyszer megkóstolni, hanem az adott termőévben is többször érdemes nyomon követni az érését, tároláskori viselkedését, és több évjáratban is meg kell ízlelni. Nem ritka, hogy az alma az egyik évben jóízű, máskor „semmi különös”. A nemesítőnél kiválasztott fajták szaporítóanyagát a Laimburg Kutatóintézetbe viszik, ahol alapos kórtani vizsgálat és karantén következik, majd éveken át vizsgálják a helyben termesztett fák viselkedését, a gyümölcs ízét, alakját, méretét, színét.

Leggyakrabban a színeződéssel lehet probléma. Fiatal fákon még kellő napsütés éri a gyümölcsöt és szép piros lesz, viszont nagyobb fákon, a lomb árnyékában már nem színeződik kellően. A klubfajtáknál megkövetelnek egy adott fedő­szín­­borítást, amire nagyon kell figyelni, mert ha nem sikerül elérni, nem lehet az adott márkanéven eladni az almát.

A másik fontos szempont a termésmennyiség és a rendszeres terméshozás, hogy megbízhatóan lehessen számolni a fajtával. Nem mindegy az érési idő sem, a meglévő fajtákétól eltérő szüreti idő a kívánatos. Ezt hosszas munkával pontosítják: 3-5 héten keresztül végeznek érési próbákat a sav-, cukor- és keményítőtartalom, valamint a húskeménység mérésével. Amikor optimálisnak gondolják, leszedik a gyümölcs nagy részét, de egy keveset meghagynak, hátha még javul a minőség a későbbi szedéssel. Azonos körülmények közt tárolják a fajtákat, és többször ellenőrzik a minőségüket, hogy kiszűrjék a tároláskor bekövetkező hibákat.

Általában 15 év, mire bevezetnek a termesztésbe egy vizsgálatba vont új fajtát, néha sikerül 10-be sűríteni az összes értékelést. Évente 20-30 fajta első szintű vizsgálatát indítják el a Laimburg Kutatóintézetben, közülük legtöbbször csak egy jut el az SK Südtirol következő kísérleti lépcsőfokára.

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet