Back to top

Mindent a falvakért!

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt idén elmarad Szerbiában a népszámlálás, és emiatt az elemzésekben csak a 2011-es összeírás adataira tudunk támaszkodni, mind többen mondják ki hangosan a nyugat-balkáni országban, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert a helyzet tarthatatlan. Az utolsó népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 5 százalékkal csökkent az ország népessége.

Legalább ekkora gond, hogy az ország 168 járása közül 146-ban csökkent a lakosság lélekszáma, és csak 22-ben növekedett a népesség. Akkor tizenegy település volt az országban, ahol csak lakó nélküli házakat tudtak összeírni a népszámlálási biztosok. Legalább ennyire lesújtó, hogy 975 településen a lakosság lélekszáma kevesebb, mint 100 fő. Óriási az elvándorlás. Röviden: nagy a baj…

„Aki visszatér falura, az patrióta!” Ezt mondta a minap Milan Krkobabić, a szerb kormány vidékfejlesztési minisztere, amikor bejelentette a tárca által kidolgozott programot, amelynek értelmében a szerb állam 150 ezer falusi házat ingyen és bérmentve rendelkezésére bocsát azoknak a fiataloknak, akik hivatalosan vállalják, hogy falun kívánnak élni.

Az állam üresen álló, eladásra szánt házakat vásárol fel, hogy átadja őket az érdekelt fiataloknak – természetesen az állam számára megfelelő garanciát jelentő feltételekkel.

A kormány szeretné elkerülni, hogy az ingyen kapott ingatlanokat az új tulajdonosok eladják, hogy a kedvezményezettek rövid távú anyagi haszonra tegyenek szert. Azt szeretné elérni, hogy részt vegyenek a falvak felvirágoztatásában. Ennek érdekében további támogatási programokat dolgoznak ki, a meglévőek mellé. A kormány szeretné elérni, hogy az országot évente elhagyó 50 ezer főből – akik nagy része fiatal – minél több itthon maradjon.

Ezen a házon már nem lehet segíteni...

Nem mellékes, hogy az elképzelést a Szerb Pravoszláv Egyház is biztosította támogatásáról. Ugyanakkor megdöbbentő a miniszter kijelentése, miszerint 50 ezer olyan lakatlan falusi ház és porta van Szerbiában, amelynek nincs tulajdonosa, vagy nem tudják azonosítani.

Milan Krkobabić a konkrétumok közül elmondta, hogy

a 45 évesnél fiatalabb házaspárokat kívánják ilyen módon támogatni, esélyt nyújtva nekik, hogy fedél legyen a fejük között.

A házakra akkor is lehet pályázni, ha nem kívánnak mezőgazdasági termelést folytatni, a lényeg, hogy falun éljenek és dolgozzanak. Külön támogatásban részesülhetnek az egészségügyi dolgozók, az állatorvosok, a pedagógusok és minden olyan foglalkozás képviselője, akinek a munkájára a falvakban szükség mutatkozik.

Támogatás a diaszpórától?

A program kidolgozói felszólították a külföldön dolgozó szerbiaiakat, hogy járuljanak hozzá anyagilag a lakatlan falusi házak felvásárlásához, így segítve a szerbiai demográfiai mutatók javítását szolgáló országos program megvalósítását.

Hogy mi lesz a programból, még kiderül. Az a gond, hogy a ‘90-es években egyszer már próbáltak megvalósítani egy hasonló elképzelést, de az a szó szoros értelmében füstbe ment. A Szerbiából kivándoroltak még emlékeznek a délszláv háború alatt meghirdetett állami programra, amikor a Slobodan Milošević nevével fémjelzett rendszer a hangzatos Szerbia újjászületéséért! címmel meghirdetett program keretében anyagi támogatást kért a több millió kivándorolt szerbtől, akik adakoztak is bőségesen.

Csakhogy az általuk befizetett pénzt felemésztette a nyugat-balkáni háború és a világcsúcsot döntő infláció.

Tehát az állam nem a meghirdetett célra használta a pénzt – úgy is lehet mondani, kényszerű helyzetében ellopta a jótékonykodók pénzét. Ezt sokan nem felejtették el, úgyhogy az egyébként dicséretes mostani akció kerékkötője lehet.

Ilyen virágzó falusi portákról álmodoznak Szerbiában

A helyzet tarthatatlan

Másfél évvel ezelőtt már megírtuk a Magyar Mezőgazdaságban, hogy a 7 millió lelket számláló Szerbiában 4709 települést tartanak nyilván. A demográfusok már akkor kimondták, hogyha a népességcsökkenést nem sikerül megállítani, akkor 15 éven belül a települések egynegyede, mintegy 1200 szerbiai falu kihal: egyetlen lakójuk sem lesz.

A 2011-es népszámlálás szerint akkor 85 olyan település volt a nyugat-balkáni országban, ahol kevesebb, mint tíz ember élt, majdnem ezer falu pedig kevesebb, mint száz lakossal rendelkezett.

Azóta tovább romlott a helyzet. A népességfogyás okai az alacsony születésszám és az elvándorlás. A falvakban kevés a fiatalok által elfogadhatónak tartott munkalehetőség, ezért az ott élők, főként a fiatalok, a könnyebb megélhetés reményében külföldre vándorolnak, jobb esetben valamelyik szerbiai nagyvárosban keresik a boldogulást. Ez van.

A térség többi országában sem jobb a helyzet. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint naponta 139-en, éves szinten pedig 51 ezren hagyják el Szerbiát…

Kiszámítható gazdálkodási feltételekre van szükség

A falun maradáshoz azonban nem elegendő az ingyen porta vagy ház, ennél sokkal többre van szükség.

Dicséretes, hogy Magyarország példáját követve Szerbia is megpróbálja vissza nem térítendő támogatásokkal, kedvezményes kölcsönnel termőföldhöz, mezőgéphez, alapanyaghoz juttatni a mezőgazdasági termelőket.

Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a szűk 7 millió lelket számláló Szerbia éves költségvetése hat és félszer kisebb, mint a 10 milliós Magyarországé, akkor kiderül, hogy az agrárkasszának korlátozottak a lehetőségei.

A kihalófélben lévő tanyavilág is segítségért kiált

Másrészt EU-s források csak kis mértékben állnak az ország rendelkezésre, lévén, hogy Szerbia hetedik éve még mindig csak tagjelöltként várhatja a csatlakozást. Ebből egyértelműen következik, hogy a belgrádi kormány nem lesz képes csodákra. Ettől függetlenül, lehetőségeihez mérten, igyekszik, és dicséretes, ahogy segíti a mezőgazdasági termelőket.

Nem fog menni utánpótlás nélkül

Mindennek a szerb kormány is tudatában van, ezért lehetőségeit felmérve úgy döntött, hogy az első gyerek születését követően 101 598 dináros (kb. 300 ezer forintos) egyszeri támogatást ad a gyermeket vállaló családoknak.

A második gyerek után 243 835 dinárral (kb. 720 ezer forinttal) segíti a szülőket, amit 24 havi egyenlő részletben kapnak meg a kedvezményezettek.

Azok a házaspárok, akik harmadik gyereket is vállalnak, 1 463 012 dináros (kb. 4,316 millió forintos) támogatásban részesülnek. Ezt a pénzt 120 részletben kapják meg, vagyis 10 éven át bő 100 euró érkezik a folyószámlájukra – havonta. A negyedik gyerek után már 2 194 518 dinár (6,474 millió forint) jár, ugyancsak 120 havi részletben. Tehát a negyedik csemete után 154 euró körüli állami támogatás érkezik havonta, 10 éven át. Szerbiai körülmények között ez mindenképpen jelentős segítség a családoknak.

Csakhogy az a gond, hogy a fiatalok többsége számára még így is vonzóbb a külföldi munkavállalás – gyerek nélkül. Többségük ugyanis egyszerűen jobb és kényelmesebb életre vágyik, ami minél kevesebb áldozattal jár. A nettó 550 eurós szerbiai átlagbérből ez szerintük nem megvalósítható.

Szerbiában ma azok tudnak megmaradni és túlélni a falvakban, akik több lábon állnak és szerények.

Igazából az jelent biztonságot, ha a földművelés mellett van egy kis háztáji gyümölcs- vagy szőlőültetvény, ha az ólban vagy istállóban van néhány disznó, birka, tizenegynéhány baromfi vagy nyúl. Így „össze lehet kötni a két végét”, ahogy faluhelyen mondani szokás.

A gazda szeme hizlalja a jószágot

A mostani gazdasági lehetőségek

Annak illusztrálására, hogy minden viszonylagos a mezőgazdaságban – Szerbiában is –, álljon itt három példa. Abból, hogy az utóbbi években átlagosan 2 ezer dináros napszámot kaptak az idénymunkások, most meg 5 ezer dinárt, közel 15 ezer forintot kínálnak nekik szállással és teljes ellátással, első látásra azt olvasná ki az ember, hogy Szerbiában jelentősen javult a gazdasági helyzet.

A valóság azonban az, hogy még így sem jelentkezik munkára elég napszámos, olyannyira, hogy félő, sok helyen leszedetlen marad a hamarosan érő cseresznye és meggy.

Egy másik eset: az állattenyésztők azt mondják, legalább száz juhot kell tartani ahhoz, hogy kifizetődő legyen. Ennyi állathoz már juhászt is kell fogadni. De erre sincs elég önkéntes, aki havi 500 euróért, szállásért és teljes ellátásért vállalná a szolgálatot.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a mezőgazdasági termelés mennyire ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak – a tavaszi fagyok miatt idén például legfeljebb kóstolnivalót terem a kajszi –-, ebből az következik, hogy csak kétféle ember rendezkedik be mezőgazdasági termelésre. Az egyik, aki sok földdel rendelkezik, amiből viszonylag kényelmesen megél. A másik, aki viszonylag igénytelen, és megszállottként vállalja a falusi életmódot, és megnyugvásként éli meg a több lábon állásra alapozott gazdálkodást.

És ez nem csak Szerbiában van így.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Több mint húszezren vettek részt a NAK szántóföldi napokon

Rekordlétszámú, több mint 20 ezer látogató vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2021. június 9-10-én megrendezett NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva agrárszakmai kiállításon. A koronavírus-járvány miatti egy év kényszerű kihagyás után nyílt újra lehetőség az ország legnagyobb szántóföldi kiállításának megszervezésére – a látogatószám pedig minden várakozást felülmúlt.

Tovább erősödött a magyar agrárium társadalmi elismertsége

A koronavírus-járvány idején tovább erősödött a magyar agrárium társadalmi elismertsége - jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Szentesen.