Back to top

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.
A csengetés egyben azt is jelezte, hogy a január óta tartó új kereskedési szabályoknak köszönhetően megnőtt a kereskedés intenzitása: a májusi forgalom megközelítette a 800 millió forintot, de megköttettek már olyan ügyletek is, amelyben a 2022 júliusi kukoricára szerződtek.

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Szécsényi Bálint egyaránt bízik a megreformált kereskedés hosszú távú sikerességében, hogy Budapest ismét meghatározó szereplője lehet az árutőzsdének. Ezt főként az új befektetési lehetőségekkel és a hazai tőkepiac fejlesztésével kívánják elérni.   

Ezzel történelmi hagyományokat keltenek életre, ugyanis egészen 1850-es évekig nyúlik vissza a gabonatermékek intézményesített kereskedelme.

Az Európai Uniós csatlakozást követően azonban a Budapesti Értéktőzsde nem tudta lekövetni a piac változását, és minimalizált forgalmat írhatott az áruszekció területén.

Napjaink termény és takarmány árai viszont lehetőséggel kecsegtetnek az árutőzsde felpezsdítésére, mivel egyes betakarított kultúrából korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az Egyesült Államokban például a kockázatkerülést választva, kevesebb kukoricát vetettek a kedvezőtlen időjárás és a Kínával való kereskedelmi háború negatív kicsengése miatt.

Fotó: Front Page

A befektetők, spekulánsok továbbra is vevők a jó üzletre a nívós tőzsdéken, ráadásul az infláció sem akadályozza az árupiacot.

Belátható távolságon belül évi több mint 1 millió tonna termény lekötése a cél, később pedig akár 5 millió tonnás ügyletek megvalósítására törekednek a befektetési cégek. Ez nem valósulhatna meg az új kereskedési szabályok nélkül, mivel a csatlakozást követően redukált volt az exportlehetőség, ezért az itthoni árakhoz volt kénytelen a piac igazodni.

Az átalakítással megszűnt az azonnali és az opciós kereskedési lehetőség, emellett már hat határidős termékkel lehet kereskedni: repce, takarmányárpa, takarmánykukorica, takarmánybúza, napraforgó, illetve új termékként lett bevezetve az eurobúza.

A változások érintették a termékek minőségi jellemzőit, a tőzsdei nyitvatartást – alkalmazkodva a külföldi nagy árutőzsdékhez –, továbbá módosultak a delivery, azaz a fizikai teljesítés szabályrendszerei is. Bővültek a paritás számok is, az eddigi három Duna menti mellett 1, Kelet-Magyarországon 4, míg Nyugat-Magyarországon 2 új elszámolási pont jelent meg hazánkban.     

A javuló kereskedési tendenciák tartós megmaradásának érdekében a termelők szemléletváltása is elengedhetetlen.

Eddig a fizikai piacra szerződtek a felek, csakhogy a tőzsde szerepe az ügyletek fedezésében, nem pedig a delivery teljesítésében van.

Ráadásul a fizikai piacon sokkal kevesebb a lehetőség az ügyletből való kiszállásra. 

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az új szabályrendszernek köszönhetően az árutőzsdei kereskedés ismételt beindítása számottevően nem változtatja meg hazai terménykereskedelem eddigi rendszerét. Ugyanakkor hosszabb távon a forgalom megszilárdulásával az intézményi befektetők is aktívabbak lehetnek az árupiaci kereskedelemben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Már lehet pályázni a gombatermesztő üzemek fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Program keretében 20 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, gomba előállító üzemek fejlesztését támogató felhívásra szeptember 13-tól lehet a pályázatokat benyújtani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

Csalás és bűncselekmény

Dr. Norberto Garcia, az Apimondia Mézminőség és Mézkereskedelmi Állandó Bizottságának elnöke, a Nemzetközi Mézkereskedelmi Szövetség titkára röviden ezekkel a szavakkal jellemezte napjaink nemzetközi mézkereskedelmét: csalás és bűncselekmény. Lássuk kijelentésének okait. A leírtakat sok-sok nemzetközi tanulmány, előadás, cikk elemzéséből, értelmezéséből állítottam össze.

Több mint 100 forinttal drágult a hamburger egy év alatt

A napokban közölte a KSH, hogy augusztusban átlagosan 4,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon. Alaposabban megnézve a táblázatokat azonban az látszik, hogy sok termék és szolgáltatás bőven 10 százalék felett drágult a nyáron.

Elkezdődött az idei dohánytermés felvásárlása

Elkezdődött az idei dohánytermés felvásárlása, a termesztés integrálásával és felvásárlásával foglalkozó két hazai társaság a mintegy 350 gazdálkodójától körülbelül 4 ezer tonnás termésmennyiségre számít - közölték a társaságok vezetői hétfőn az MTI-vel.

Tisztességes felvásárlási árat érdemelnek a szőlőtermelők

A kormányzat aktívan segíti az idei szüret eredményes lebonyolítását, ennek ellenére egyes szőlőfelvásárló pincészetek méltatlan és piaci szempontból is indokolatlanul alacsony árat ajánlanak a szőlőért. Nem érdemelnek fejlesztési forrásokat a szőlőtermelőkkel tisztességtelen felvásárló cégek – mondta dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Sok a hagyma, alacsony az ára

Európában jelenleg túlkínálat van a piacon vöröshagymából. Ráadásul nemcsak sok a termés, hanem az átlagos hagymaméret is túl nagy az elmúlt időszak csapadékos időjárása következtében. Sok hagymatermelő így magasabb termésátlagot ért el hektáronként, mint a korábbi években.

A mezőgazdasági terület 82 százaléka szántó

Az ország mezőgazdasági területének nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt június 1-jén Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi összefoglalójából.