Back to top

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Az öntözés állami támogatásának 2019-ben megteremtett törvényi feltételei lehetővé tették az öntözési közösségek számára, hogy rentábilisabban, vállalhatóbb költségek mellett öntözzenek. Emellett olyan fejlesztésekhez, beruházásokhoz kínál intenzív támogatást, amelyeket saját forrásból nem tudnának megvalósítani. Más kérdés, hogy az önszerveződő gazdálkodók egyelőre kitaposatlan ösvényen haladnak a pályázatok tekintetében. Szeretnék, ha egyszerűsítenék a megfelelés rendszerét és ha felgyorsítanák az adminisztrációt.

Országos mintaprojekt lett az országban elsőként megalakult Hartai Öntözési Közösség.

Bár az Agrárminisztérium által 2020 márciusában elismert közösség tagjai már a hivatalos elismerés előtt intenzíven ismerkedtek az öntözési közösségekkel foglalkozó törvénnyel, ennek ellenére – Szikszai Tamás, a Hartai Öntözési Közösség Kft. ügyvezetője szerint – bármilyen eltökéltek is voltak, a szándék önmagában kevés lett volna.

Szikszai Tamás: a zrt. a megalakulása óta integrátor szerepet tölt be a helyi mezőgazdaságban
Fotó: Csatlós Norbert

A mintaprojektté válás egyik záloga ugyanis az volt, hogy olyan földrajzi és infrastrukturális adottságok mellett tudtak belevágni a szerveződésbe, amilyen viszonylag kevés helyen áll gazdatársaik rendelkezésére. A közösséget alkotó gazdaságok és gazdálkodók földjei ugyanis mind a Duna-Tisza közének azon a részén találhatók, ahol a hetvenes évek elején igen jelentős, mai áron sok-sok milliárd forintba kerülő öntözési beruházást hajtott végre az egykori termelőszövetkezet. Ekkor hozták létre Hartán a déli és az északi öntözőfürtöt, és amelyek közül előbbinek az öntözési közösség gesztori szerepét betöltő Agro-Harta Zrt. a jogutód tulajdonosa. Ez tette lehetővé, hogy öntözéses beruházásban tudjanak gondolkodni, hangsúlyozta Szikszai Tamás, aki egyben az Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója.

Értékes örökség

A hetvenes évek eleje óta működő, a dunai csatornával, vízművekkel és földalatti vezetékekkel rendelkező öntözőrendszer óriási érték, amit a gazdálkodás jogfolytonosságának köszönhetően sikerült máig megőrizni. Sajnos, ez nem mindenhol sikerült.

A téeszek felbomlásával sok esetben az öntözőfürtök is szétestek, mert nem volt „örökösük”, aki hasznosította és fenntartotta volna őket.

Az Agro-Harta Zrt. a megalakulása óta integrátor szerepet tölt be a helyi mezőgazdaságban. Koordinálja és támogatja a hartai és Harta környéki gazdálkodók együttműködését, legyen szó akár közös inputanyag-vásárlásról, akár közös művelésről, értékesítésről – vagy öntözésről.

A cég az elmúlt 20-30 évben is öntözött, mivel jellemzően intenzív termesztést igénylő növényekkel – fő- és másodvetésű csemegekukoricával, zöldborsóval – foglalkoznak. Az elmúlt 2-3 évben azonban már az őszi vetésű búzát és repcét is öntözték tavasszal, és a vetőmagtermelésben is az előtérbe került az öntözés. Idén például a mustárvetőmagot is kelesztő öntözéssel segítették, mert márciusban mindössze 17 milliméter csapadék hullott, sőt, november és március vége között alig 95 milliméter volt a csapadékösszeg.

A kevéssé feltöltött talajok miatt „nagyon megfáztak” tavaly a mustármaggal: az öntözetlen táblában nagy volt a termésveszteség.

Ezt egyféleképpen lehet ellensúlyozni: öntözéssel.

Nekünk jó és az államnak is jó

A 2019-es törvény előtt is folyamatosan keresték a beruházási lehetőségeket. Még 2016-ban állítottak üzembe három öntözőberendezést két Duna parti területükön egy vidékfejlesztési pályázaton elnyert, 50 százalékos intenzitású támogatásnak köszönhetően. Ezt a beruházást sajnos jelentősen megdrágította, hogy sok idő telt el a pályázat elnyerésétől a megvalósításáig, illetve az elszámolásig, ennek ellenére nagy segítség volt az állami támogatás.

Az öntözési közösségben elnyerhető 70 százalékos intenzitás nyilvánvalóan még nagyobb segítség, és ez még a stabil gazdálkodású Agro-Harta számára is meghatározó érv volt az öntözési közösség létrehozása mellett.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló, 2019 végén elfogadott törvény már tervezet formájában felkeltette a figyelmüket, és a tanulmányozása alapján az öntözési közösség létrehozása mellett döntöttek.

Az öntözési közösség jogilag egy gazdasági társaság, amelyben eltérő hányadú tulajdonrésszel rendelkeznek a tagok. Hartán Szikszai Tamást bízták meg a gazdasági társaság ügyvezetői feladataival.

A megalakulás folyamán derült ki, hogy öntözési közösségként további költségeket is elszámolhatnak, ami akár 90 százalékos támogatási intenzitást is lehetővé tesz. Előkészítés alatt álló beruházási pályázatukkal 2 milliárd forintra pályáznak, a fenntartási pályázat keretében pedig akár 90 millió forintos, pontosabban 250 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást szerezhetnek 3 évi működéshez.

A két pályázati kiírásban vannak átfedések, de a megpályázható költségtényezők alapvetően mások. A különbség lényege, hogy öntözési berendezések és művek vásárlása, illetve létesítése mellett olyan járulékos költségekhez is támogatást kérhetnek, mint a tervezés, az engedélyeztetés, a hatósági díjak, illetve a bérekhez is, ugyanis a közös gazdasági társaságot működtetni kell.

A fenntartás és a használat, a fejlesztés és a beruházás tekintetében ugyancsak jelentős kiadásokra van szükség.

Ezek nagyságát jól szemlélteti, hogy a villanyoszlopok és a légkábelek áthelyezése egy 3 kilométeres szakaszon 40 millió forintba kerül a Hartai Öntözési Közösség két öntözni tervezett tábláján.

„Amikor megjelent a pályázat, láttuk, milyen költségtípusok lesznek elszámolhatók – és hogy a költségeink nagy része támogatható belőle” – mondta el Szikszai Tamás, aki szerint a korszerűsítést és bővítést szolgáló beruházásokat állami támogatás nélkül nem lehetne végrehajtani.

Az öntözési közösség tíz taggal alakult meg, de mostanra tizennégyen vannak. Családi gazdálkodók és kisebb-nagyobb társas vállalkozások alkotják. Jelenleg 1000 hektárra érvényes az üzemeltetési engedélyük. A vetésforgót figyelembe véve ebből évi 5-700 hektárt öntöznek ténylegesen. A fejlesztési pályázat keretében az öntözésbe vonható és az öntözött területek megduplázását tervezik, vagyis további 1000 hektárra kívánnak jogosultságot szerezni, amiből szintén évi 400-500 hektárt öntöznének.

A feltételek megteremtéséhez mintegy 2 milliárd forintra van szükségük, amihez 30 százalékos önerővel kell hozzájárulniuk.

Ha sikerül megvalósítani a terveiket, az nekik is és az államnak is jó, mert számukra termésbiztonságot, rentábilis és kiszámítható gazdálkodást, az államnak pedig nagyobb öntözött területet eredményez.

Öntözni akarok

„Ha öntözni akarok, ahhoz víz és áram kell” – kezdi Szikszai Tamás a „hozzávalók” felsorolását. Az a legjobb, ha felszíni víz áll rendelkezésre hozzá, mivel a rétegvizek kezelését szigorúbban szabályozzák. Tudni kell, hol áll rendelkezésre öntözővíz, és erről részletes dokumentációt kell beadni a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK). Az agrárminiszter a központ ajánlása alapján adja meg a pályázati forrásokhoz való hozzáférést lehetővé tévő jogosultságot az öntözési közösségeknek.

Nagyon fontos a megfelelő földhasználati jogosultság igazolása.

Az öntözési beruházások csak olyan területre kapnak támogatást, ahol az öntözési közösség tagjai legalább a fenntartási idő végéig tulajdonjoggal vagy hosszú távú bérleti joggal rendelkeznek.

Régóta szövetségben

A Hartai Öntözési Közösség tagja Wéber Péterék családi gazdasága, amely borsót, csemegekukoricát, búzát, repcét, napraforgót termel 30 hektáron. A földeken a munkálatok zömét az Agro-Harta végzi szolgáltatásként, és a vállalattól veszik az inputanyagokat is, mivel nagy tételben kedvezőbb áron tudja beszerezni őket. A termés zömét szintén a cégnek adják el, illetve a Hartai Gazdák Szövetkezetének, mert ők nagy tételben előnyösebb feltételekkel tudnak értékesíteni.

Állami segítség nélkül nem tudtak volna belevágni az öntözött terület bővítésébe, mondta el tudósítónknak Wéber Péter. A beruházás megvalósítása nagyban növeli a termelés biztonságát. A hektáronként közel 3 millió forintba kerülő beruházás számításaik szerint 8-10 év alatt térül meg. Az önerő előteremtéséhez valószínűleg banki hitel felvételére is szükségük lesz, de bíznak benne, hogy kedvező feltételekkel tudják igénybe venni.

A közös kft.-be a területük arányában szálltak be az öntözési közösség tagjai, és a közös tulajdonból is annak megfelelő részt szereznek. Wéber Péter szerint nagyon fontos, hogy olyanokkal társultak, akikkel eddig is közösen termeltek és értékesítettek.

Megnehezítheti az öntözési közösség működését, ha túl sok tagja van. „Nem irigylem azt, akinek kétszáz gazdát kell összefognia, mert nem fogja mindenki egyformán elismerni, megérteni például a költségek létjogosultságát.”

Azonkívül egyet kell értenie a tagoknak a fejlesztendő területekben, vagyis hogy hol és mit lehet bevonni az öntözésbe. Hartán a közösség tagjai eddig is együttműködtek az öntözésben. Ők ezt tették még jobban szervezetté, belátva, hogy az állami támogatás még jobb lehetőséget kínál nekik.

Ha az öntözési infrastruktúrát már kialakították, és a működtetését sikerült szabályozni, akkor a termékstruktúrát is át kell gondolni.

Olyan művelési módban és olyan növénykultúrákban érdemes öntözéses gazdálkodást folytatni, amiben behozza az árát.

Mivel az öntözés stabilizálása a termelést biztonságosabbá teszi, ennek köszönhetően könnyebb beszállítói szerződést kötni a feldolgozókkal.

Esőmodellezés

Az öntözés nem olyan, mint az eső, de minél korszerűbb technológiával valósítják meg, annál jobban hasonlít rá. A jelenleg elterjedt öntöződobok kiverhetik a veteményt, összetömöríthetik a talajt, kimaradhat az öntözésből a terület egy része, amikor fúj a szél, és nagy a párolgási vesztesége. A lineárok már hatékonyabbak náluk, mert a talajhoz közelebb porlasztják a vizet. A körforgó centerpivot nagy előnye, hogy mértanilag kevésbé szabályos táblákat is képes lefedni.

Az eredetileg tervezett 13 helyett valószínűleg 24 centerpivotot tudnak beszerezni Hartán a beruházási pályázat keretében, amelyek mintegy 500 millió forintba kerülnek.

Az összesen közel 2 milliárd forintos pályázat keretében új vízkivételi mű építését is tervezik, hogy egy új öntözőfürtöt lássanak el vele. Az összetett beruházás keretében ki kell építeniük többek között az áramellátást egy 3 kilométeres szakaszon, amit valószínűleg földkábellel oldanak meg. A természetvédelmi és környezetvédelmi előírások miatt gyakran drágább megoldásokat kell választaniuk. A 36 kilométeres eternit csővezeték kiváltása például már nem fért bele ebbe a pályázatba, de az évi 8-10 csőtörés arra figyelmeztet, hogy hamarosan erre is költeniük kell.

A pályázat előkészítésén 1 éve dolgoznak. Szeretnék mielőbb benyújtani, és nagyon reménykednek a gyors elbírálásban. Amint megkapják a támogató okiratot, belevágnak a megvalósításba, és ha minden jól megy, 2022 végére befejeződik a kivitelezése.

Egyedül nem megy

Az Agro-Harta Zrt. a ’90-es években megvásárolt vízházához 4,5 kilométeres csatorna tartozott, aminek a karbantartása tetemes költséggel jár.

Óriási segítség volt az öntözési közösség számára, hogy az állam átvette a csatorna tulajdonjogát, és hogy ki is tisztította tavaly.

A beruházást tavaly, május 15-én adta át Nagy István agrárminiszter. Ez az esemény mérföldkőnek számít az öntözéses gazdálkodás hazai felvirágoztatása történetében.

Lineárok a borsóföldön. Az elmúlt 2-3 évben már az őszi búzát és a repcét is öntözték tavasszal, a vetőmagtermelésben pedig elengedhetetlenné vált az öntözés

„Elsősorban magunk miatt örülünk neki, hogy részesei lehetünk – mondja Szikszai Tamás. Hozzáteszi: – A lehetőség tényleg óriási. De a sokszor bürokratikus útvesztőkben botladozó öntözési közösségek számára nagyon fontos lenne, hogy ne nyúljanak túl hosszúra a pályázati projektek – mivel ez megdrágítja a beruházásokat –, és hogy több segítséget kapjanak a természetvédelmi-környezetvédelmi prob­lémák megoldásához, a különféle hatósági engedélyek megszerzéséhez.”

A tavaly májusban átadott állami csatornaberuházás rávilágított, mennyivel gyorsabban és könnyebben haladhatnak a dolgok, ha megvan a szükséges akarat.

Nemcsak anyagilag, hanem a hatósági ügyek intézésében is elengedhetetlen az állam támogatása.

A hartaiak szoros kapcsolatban állnak az NFK öntözési főosztályával, amely ígéretet tett rá, hogy közreműködik az engedélyeztetési eljárásokban.

Nélkülük sem megy

Az öntözési közösségek számára melegen ajánlják, hogy a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal is egyeztessenek. A Hartai Öntözési Közösségnek például jelenleg évi 1 millió köbméter víz kivételére van engedélye, amit 2 millióra kívánnak emelni a tervezett fejlesztéssel. Egyelőre évi 6-700 ezer köbmétert öntöznek ki, de ez a klímaváltozás és a termékstruktúra átalakítása miatt várhatóan nőni fog. Fontos, hogy a vízügyi hatóság ismerje az öntözéses gazdálkodásra vonatkozó terveket, mert akkor tudja megfelelően szabályozni a rendelkezésre álló vízhozamot. Például tartalékol télen, hogy rendelkezésre álljon az öntözővíz, amikor szükség lesz rá.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz hektárra bővítik - Fürtös paradicsom termesztése Felgyőn

A felgyői Profi-Tom Kft. folyamatosan fejlődik 2016-os megalapítása óta. A kezdetben épített három hektár üvegházat tavaly ősszel ugyanennyivel bővítették, így már hat hektáron hajtatnak fürtös paradicsomot. A közeljövőben pedig újabb négy hektár üvegházat építenek, amit ha a piac úgy kívánja, évenként két kultúra kígyóuborkával, és utána koktélparadicsommal hasznosítanak.

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Megújult a John Deere 9R traktorszériája

A világ vezető traktorgyártója, az amerikai John Deere legnagyobb teljesítményű, JD 9R traktorcsaládjának nyolc modellje is megújult 2021-re.

Állattartás és kézművesség

Előfordul, hogy nem kizárólag nyereségcélú gazdasági tevékenységként műveli valaki a mezőgazdaságot, hanem hagyományőrzésként, mint olyan foglalkozást, amire az elődök tisztelete kötelezi – még úgy is, hogy néha több benne a keserűség, mint az öröm. A bivalytenyésztés ilyen Romániában, Erdélyben.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Tovább nő a fekete-tengeri búzaexport

Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán búzakivitele várhatóan megnő a 2021-2022-es időszakban, aminek a magas termésmennyiség, a felhalmozódott készletek, valamint a megnövekedett globális kereslet az eredménye – állítja a Reuters felmérése.

Tovább várjuk az országos esőt

Egy lassan vonuló hidegfront érkezik pénteken, így mérséklődik a forróság, de az oly várt országos, jelentős csapadékot ez a változás sem hozza meg. Bár a következő napokban kialakulnak majd (akár heves) záporok, zivatarok, de az ország egész területe nagy valószínűséggel nem ázik meg.

A hőhullám nem törte meg a gabonatermesztést Franciaországban

Franciaországban az előző héten többnyire kedvezőek maradtak a szántóföldi növénytermesztés feltételei a kánikula ellenére a FranceAgriMer mezőgazdasági hivatal adatai szerint.

Hogyan gazdálkodjunk úgy, hogy az a talajnak is jó legyen?

Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.

A precíziós gazdálkodás alapja

Fontos tanácskozásra és gépbemutatóra invitálta a szolnoki központú Magtár Kft. a partnereit. A rendezvény lehetőséget teremtett minden precíziós pályázathoz kapcsolódó technológia megismerésére. Munkaállomásokon, gyakorlatban mutatták meg a vezető mezőgazdasági technológiákat és adtak a résztvevőknek tanácsot ezek beillesztésére a digitális átállás pályázat keretén belül.