Back to top

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

A SalaDmi előtt nagy jövő áll
Csurka Tamás 2014-ben végzett élelmiszermérnök szakon, állatitermék-technológia és minőségügy szakirányon. Azóta túljutott a pálinkamester szakmérnöki képzésen, elvégezte az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök mesterszakot, valamint lean folyamattervező szakmérnöki diplomát is szerzett.

Két év ipari tapasztalatszerzés után 2019-ben lett az Élelmiszertudo­mányi Doktori Iskola hallgatója, tanulmányai mellett pedig egyéb szakmai kezdeményezésben, újításban is részt vesz.

Fiatal korától érdeklődött az élelmiszerek és összetevőik iránt, ebben környezetének lehető legjobb megértése vezérelte. Az érdemi döntést, hogy behatóbban szeretne foglalkozni ezzel a témával, gimnazista korában hozta meg, amikor felfedezte a felvételi kisokosban az élelmiszermérnök szakot.

Tanárai, szülei nem befolyásolták, annál inkább motiválta Szent-Györgyi Albert egyik mondása, miszerint az ember legközvetlenebbül az élelmiszereken keresztül találkozik a környezetével, a természettel, árulta el lapunknak Csurka Tamás.

Szinte minden érdekelte az egyetemen. Élelmiszermérnök alapszakos tanulmányai során Lakner Zoltán vezetésével adatbányászati algoritmust írtak fogyasztói magatartás vizsgálatára, később pedig inkább kemometriai algoritmusokkal foglalkozott. Ezután az iparban dolgozott két évet, Magyarország legnagyobb agrár-vállalatcsoportjánál lehetősége volt több országos szintű programban részt venni.

Legutóbbi diplomamunkáját egy tervezés alatt álló üzem topológiai és termelési logisztikai terveinek kialakításáról és modellezéséről írta.

Alapító tagja és évekig elnöke volt a Deák Tibor Szakkollégiumnak, ebben a szellemi műhelyben merült fel, hogy toborozzanak csapatokat versenyekre. Így jutottak ki egyetemi csapatok például a milánói világkiállításra és a párizsi SIAL-ra, és több magyar, illetve nemzetközi díjat is bezsebeltek fejlesztéseikkel.

Friedrich László, az Élelmiszer­tudo­mányi és -Technológiai Intézet dékánja, korábbi oktatója hívta vissza az egyetemre kutatni, és PhD-tanulmányait elvégezni. Ez a lépés új fejezetet nyitott az életében, és szavai szerint a Jóisten akarata volt egy másik találkozóban is. Ugyanis ott, az intézetben találkozott az éppen akkor az egyetemi innovációmenedzsment-központba hívott Böjthe Kálmánnal, akivel nagyon hasonló a gondolkodásuk, az általa alapított Blue Seven Group cégcsoport pedig az ipart is bevonva tudja majd eljuttatni az egyetemi fejlesztéseket, így a SalaDmit is a fogyasztókhoz.

Kóstoltatásra előkészítve a SalaDmi

Felvágottnak tűnik, de nem az

A SalaDmi (a Magyar Élelmiszerkönyv hatályos előírásai szerint felvágottnak nem lehet hívni) újdonságának nem a receptúráját, hanem a gyártástechnológia know-how-ját jelentették be a Szel­lemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, ugyanis az bizonyos alapvető összetevők (pl. víz, zsír, fehérje, rost) arányaira figyelve szinte bármilyen zöldségből, bármilyen fűszerezéssel elkészíthető.

A kezdeti két receptúra közül, amellyel a piacon elindulnak, az egyik lecsó ízű lesz, mert azt mindenki ismeri, és általában szereti is.

A zöldségen kívül van még egy nagyon fontos összetevője ennek az innovatív terméknek, a tojás. Méghozzá nem is akármilyen tojás, hanem a Blue Seven Group másik szabadalma, a többek közt folsavval dúsított „kismama tojás”. Ehhez a tyúkok „szupertakarmányt” kapnak, amelytől egészségesebbek, amitől feldúsul a szervezetükben a folsav, és onnan átáramlik a tojásba. A SalaDmi termék ízének és rosttartalmának kialakításáért a zöldségek felelnek, míg a százszázalékos biológiai értékű fehérje nagy részét, és a megfelelő arányban jótékony hatású zsírokat, folsavat és vasat a tojás adja, említette a fiatal szakember.

A zöldség jövője

Tisztán zöldség alapú felvágott jelenleg nincs a piacon. Inkább jellemző az a terméktípus, amely bambuszrostot, extru­dált szóját, vagy más rostosságot kialakító anyagot tartalmaz, hogy az állaga hasonlítson a húsos szakadáshoz (a húspótlók esetén az ízen kívül ez a szakadásszerű téphetőség is fontos a vásárlóknak).

A gyártás során általában felhasználnak különböző izolált proteineket és gombákból kinyert anyagokat, amelyekkel szintén a hús ízét, színét, esetleg fehérjetartalmát próbálják utánozni.

Az ilyen termékek húsanalógok, speciális táplálkozási trendeket követő emberek számára készült húshelyettesítő termékek.

A SalaDmit ezzel szemben nem hús­analógnak tekinti a fejlesztő.

Ez a zöldség jövője – fogalmaz –, ugyanúgy, ahogy a felvágottak esetén a húst könnyen kezelhető, hosszan eltartható formába öntötték, a zöldségekkel is ezt tették a fejlesztések során, csak adalékanyagok nélkül. A húst nem helyettesíteni, inkább kiegészíteni szeretnék. Ettől függetlenül természetesen fogyaszthatják húst kiváltó termékként a vegetáriánusok a SalaDmit, amelynek nem húsutánzat-íze, hanem a zöldség alapanyagokra jellemző íze van, emelte ki Csurka Tamás.

Egy egészségtudatosan élő fiatal pályakezdő, vagy egy többgyermekes anyuka sok időt és energiát megtakaríthat azzal, hogy nem kell a zöldségeket megmosnia, kimagoznia, meghámoznia, felvágnia, előfőznie, csak felszeletel egy zöld­ségrudat, vagy szeletelt formában megveszi, és mehet is a szendvicsbe.

Amíg a legtöbb zöldségnek meghatározott időszakban a legjobb az aromája, és persze az ára, a SalaDmi egész évben állandó minőséggel legyártható az idényben betakarított, majd fagyasztott alapanyagból. Ráadásul így a bolti értékesítés előírásainak nem megfelelő méretű vagy formájú zöldségek is felhasználhatók.

Ezenkívül a legtöbb zöldségnek az aminosav-összetétele olyan, hogy még az a kevés fehérje sem tud teljesen felszívódni a szervezetünkben, amelyet a zöldség (vagy éppen gabona) tartalmaz.

Ezzel szemben, ha a tojás a termékbe kerül, annak a fehérjetartalma maradéktalanul felszívódik, mert abban az aminosavak számunkra tökéletes arányban vannak jelen, emelte ki a kutató.

Az ismerős íz a vonzó

A „kismamatojás” is hasznos fejlesztés
Mindenki először a termék megjelenése alapján dönt a vásárlásról. Az erősebb, telítettebb színhez pedig töményebb íz társul a fogyasztók gondolataiban. Ha látszódnak a fűszerdarabok, úgy érzik az emberek, hogy az ízesítés természetes és tényleg olyan, mint amit a címkére írtak. Utána jön az illat, majd az íz, amelyre szintén nem lehet kifogás.

A fogyasztók többségét úgy lehet egészséges táplálkozásra ösztönözni, ha ezt kényelmessé teszik a számukra.

A hosszan eltarthatóság egyre kevésbé kulcstényező, viszont odafigyelnek arra, hogy a termék bontatlan állapotban hónapokig is megőrizze a minőségét, ha hűtve tartják. Mivel a SalaDmi egyelőre egyedülálló a kategóriájában – zöldségre jellemző, felvágotthoz hasonló termék kategória –, valószínűleg sokakban ez alapján fog kialakulni a kép, hogy milyennek kell lenniük a hasonló termékeknek. A fejlesztő szeretné, ha ez a kép a lehető legtökéletesebb lenne.

A terméket többféleképpen is tesztelték. Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy amikor két különböző alapanyagokkal készült terméket tettek az asztalra, az nagyon megosztotta az embereket. Bebizonyosodott, hogy ha valaki szeret egy zöldséget, az abból készülő SalaDmit is szereti, illetve a számára nosztalgikus íz is nyerő.

Egymással karöltve

Ahogy azt több egyetemi vezető megálmodta már, szeretnék, ha a Blue Seven Group segítségével összefonódna az ipari gyakorlat és a kutatás-fejlesztés. Különösen nagy szerepet szánnak az egyetemi innovációknak, amelyek jó része az életük legkreatívabb időszakában lévő hallgató innovátoroktól származik. Szeretnék, ha mindenki jól járna, és mindenkinek arról a területről jutna munka, amihez ért, és amiben az örömét leli.

Sokszor lehetett olvasni, hallani, hogy elvitték az ötletet a fejlesztés helyéről, vagy a fejlesztőt hagyták ki a sikerből. Itt másképpen szeretnék csinálni.

Ezt jelzi az is, hogy a Blue Seven Group részvényeiből 35%-ot kapott a MATE. A SalaDmin kívül is vannak hasonló tervek. Nagyon remélik, hogy a SalaDmi és a szupertakarmányon nevelt tyúkoktól kapott „kismama tojás” csak zászlóshajói egy hatalmas magyar sikernek, hangsúlyozta Csurka Tamás.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megújult a John Deere 9R traktorszériája

A világ vezető traktorgyártója, az amerikai John Deere legnagyobb teljesítményű, JD 9R traktorcsaládjának nyolc modellje is megújult 2021-re.

Újra "lecsap" a Brexit - Sofőrhiány miatt hetente több tonna élelmiszer megy veszendőbe

Angliában a Tesco tette közzé, hogy csaknem 50 tonna élelmiszer kerül a kukába hetente, miközben a szakértők a kamionsofőr hiányra hívják fel a brit kormány figyelmét.

Ne dobd ki, inkább add el olcsóbban - applikáció az élelmiszer-pazarlás ellen

Egy új applikáció lehetőséget kínál a felhasználóknak arra, hogy a kiskereskedőktől alacsonyabb áron vásárolják meg a megmaradt termékeket. A Phenix vállalat alkalmazása Európa több országában már elérhető.

Vajon hús-e a laborhús és mi a helyzet a vegán kolbásszal?

Bár jelen pillanatban a húsok – hagyományos húshelyettesítők – új típusú húshelyettesítők piaca évente 350, 10, illetve 2 millió tonna a világon, mégis az utóbbiakra kivételesen nagy médiafigyelem hárul és befolyásos tőkéscsoportok sokat fektettek ebbe az ágazatba.

Nehezen kibírható nyomás a vendéglátósokon – megfizethetetlen munkaerő és alapanyag

A turisták és a személyzet hiánya, a hatalmas bérigények, a magas alapanyagárak, valamint az elviteles ételek áfájának várható növekedése miatt az éttermek nagyon nehéz helyzetben kezdik meg a nyári szezont – mondta az InfoRádióban Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a budapesti vendéglátók még nagyobb bajban vannak a külföldi vendégek hiánya miatt.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.