Back to top

Gyomnövényből lett az egyik legkedveltebb zöldség

A Wageningeni Egyetem kutató DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált.

A jégsaláta, a tölgylevél saláta, a római saláta és az összes többi saláta, amelyet napjainkban egészséges táplálékként fogyasztunk, vadon termő növényekből származnak. A wageningeni tudósok DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált. A saláta génbanknak a Wagening Egyetem és Kutóközpont ad otthont, mintegy 2500 salátatípus található a gyűjteményben.

A kutatás során a gyűjtemény első 445 különféle salátatípusát vizsgálták meg alaposabban.

A kutatók azt feltételezik, hogy a legelső, termesztésbe vont salátatípust mintegy 6000 évvel ezelőtt a Kaukázusban kezdték el használni, a magjából ekkor még olajat nyertek. Az ókori görögök és rómaiak tovább nemesítették, és elsősorban levélzöldségként termelték.

Fotó: www.pixabay.com
A kutatás során a genetikai variánsokat elemezték a hasonlóságokat és különbségeet keresve. Kiderült, hgy a termesztett saláták modern fajtái nagyban hasonlítanak a vad ősükhöz, a kaukázusi Lactuca serriolához. Az eredmények lehetővé teszik a kutatók számára, hogy visszavezessék a saláta hosszú útját Európától indulva a Római Birodalomig, és DNS-analízissel tehát meghatározzák azt az időpontot is, amikor a salátát emberi fogyasztásra, levélzöldségként kezdték el termelni. Ugyancsak lehetségesnek látszik, hogy azonosítsák több gén helyét a DNS-ben, a DNS-variáció és a tulajdonságok közötti kapcsolat elemzésével, az úgynevezett Genome Wide Association Studies (GWAS) segítségével. Rob van Treuren és Theo van Hintum a tanulmány holland társszerzői biztosak abban, hogy kutatásuk rávilágít majd arra is,

mennyire fontos a biológiai sokféleség és a genetikai források megőrzése és védelme a fenntartható élelmiszerellátás szempontjából az éghajlatváltozás és a világnépesség robbanásszerű növekedésének idején.

A saját, és más gyűjtemények kutatási anyagainak DNS-szekvencia meghatározása lehetővé teszi a tudomány számára a saláta és más növényfajok többezer fajtájában és a vad populációkban korábban rejtett jellemzők azonosítását. Ezzel kulcsot kapunk a kincsesláda felnyitásához. Képzeljük el például, hogy a kutatások során az derül ki, hogy bizonyos gének fontosak a szárazsággal vagy egy adott betegséggel szembeni ellenálló képesség vonatkozásában. A DNS-adatokbázisban ezután nyomon lehet követni azokat a genetikai forrásokat, amelyek nagyon hasonló szerkezetű génekkel rendelkeznek. Ennek ismeretében sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehetne a növényeket nemesíteni. A tanulmány szerzői szerint ez egy forradalmi előrelépés lenne.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/taspo.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Salátákat akár cserépben is nevelhetünk

Bár hazánkban a fejes saláta volt hosszú ideig a sláger, és még most is sokaknál az a nagybetűs saláta, a színes, a díszes levelű újabb fajták is lassan bekerültek a köztudatba és a konyhákba. A rövid tenyészidejű salátaféléket akár cserépben is nevelhetjük, így igazán friss lesz a tányérdíszítésünk…

A legkorszerűbb technikák

A diffúz üveg, az energiaernyő, a mérőműszerek és az üvegházi hajtatásban alkalmazott minden technikai berendezés célja az energiahatékonyság növelése és a fenntarthatóság. Egyre sürgetőbb lépéseket tenni, ok-okozati összefüggésben gondolkodni, hogy a környezet védelmét szem előtt tartva termeljünk jó minőségű, megfelelő mennyiségű zöldséget. Erről tartottak előadást a Bom Group és a Svensson cég képviselői a mórahalmi Magyar Paradicsom Napján.

Angliában átadták Európa legnagyobb vertikális farmját

Egy német vállalat hozta létre Európa legnagyobb vertikális mezőgazdasági létesítményét – az Egyesült Királyságban. A vertikális növénytermesztésre szakosodott Infarm beruházását július elején adták át hivatalosan. A vállalat célja, hogy a nagyvárosok egyes élelmiszerek esetében minél közelebb kerüljenek az önellátáshoz.

Egészséges és különleges

A Purple Magic lila brokkolifajta forradalmasítani fogja a zöldségpiacot, állítja Antonio Ibarra, az új brokkolit piacra dobó Sakata Seed Ibérica fejlesztési vezetője.

Vitaminbomba ínyencség - nem csak gourméknak

A cukkini a kiskertek jollyjokere: termesztése könnyű, hozama bőséges és terméséből igen változatos ételek készíthetők, az egyszerű főzeléktől kezdve a cukkinivirágos ínyenc fogásokig. A cukkinivirág fogyasztása külföldön egyre népszerűbb, ma már vannak olyan olasz termelők akik kifejezetten a virág miatt termesztik a cukkinit.