Back to top

Gyomnövényből lett az egyik legkedveltebb zöldség

A Wageningeni Egyetem kutató DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált.

A jégsaláta, a tölgylevél saláta, a római saláta és az összes többi saláta, amelyet napjainkban egészséges táplálékként fogyasztunk, vadon termő növényekből származnak. A wageningeni tudósok DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált. A saláta génbanknak a Wagening Egyetem és Kutóközpont ad otthont, mintegy 2500 salátatípus található a gyűjteményben.

A kutatás során a gyűjtemény első 445 különféle salátatípusát vizsgálták meg alaposabban.

A kutatók azt feltételezik, hogy a legelső, termesztésbe vont salátatípust mintegy 6000 évvel ezelőtt a Kaukázusban kezdték el használni, a magjából ekkor még olajat nyertek. Az ókori görögök és rómaiak tovább nemesítették, és elsősorban levélzöldségként termelték.

Fotó: www.pixabay.com
A kutatás során a genetikai variánsokat elemezték a hasonlóságokat és különbségeet keresve. Kiderült, hgy a termesztett saláták modern fajtái nagyban hasonlítanak a vad ősükhöz, a kaukázusi Lactuca serriolához. Az eredmények lehetővé teszik a kutatók számára, hogy visszavezessék a saláta hosszú útját Európától indulva a Római Birodalomig, és DNS-analízissel tehát meghatározzák azt az időpontot is, amikor a salátát emberi fogyasztásra, levélzöldségként kezdték el termelni. Ugyancsak lehetségesnek látszik, hogy azonosítsák több gén helyét a DNS-ben, a DNS-variáció és a tulajdonságok közötti kapcsolat elemzésével, az úgynevezett Genome Wide Association Studies (GWAS) segítségével. Rob van Treuren és Theo van Hintum a tanulmány holland társszerzői biztosak abban, hogy kutatásuk rávilágít majd arra is,

mennyire fontos a biológiai sokféleség és a genetikai források megőrzése és védelme a fenntartható élelmiszerellátás szempontjából az éghajlatváltozás és a világnépesség robbanásszerű növekedésének idején.

A saját, és más gyűjtemények kutatási anyagainak DNS-szekvencia meghatározása lehetővé teszi a tudomány számára a saláta és más növényfajok többezer fajtájában és a vad populációkban korábban rejtett jellemzők azonosítását. Ezzel kulcsot kapunk a kincsesláda felnyitásához. Képzeljük el például, hogy a kutatások során az derül ki, hogy bizonyos gének fontosak a szárazsággal vagy egy adott betegséggel szembeni ellenálló képesség vonatkozásában. A DNS-adatokbázisban ezután nyomon lehet követni azokat a genetikai forrásokat, amelyek nagyon hasonló szerkezetű génekkel rendelkeznek. Ennek ismeretében sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehetne a növényeket nemesíteni. A tanulmány szerzői szerint ez egy forradalmi előrelépés lenne.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/taspo.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

Minden drágul, de a termelői árak nem feltétlenül

Elkezdődött a szabadföldi zöldségek szezonja, érik a szilva, a sárga- és őszibarack. Milyen termésre számítanak a gazdálkodók, és mennyiért vehetjük majd meg a szezonális zöldséget, gyümölcsöt – erről kérdeztük Hunyadi Istvánt, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetőjét.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Díszít is, ehető is

Mindenki szereti a saját termesztésből származó egészséges harapnivalókat, az édes, friss gyümölcs gyerekek és felnőttek kedvence. A kisméretű kert sokszor nem teszi lehetővé gyümölcsfák telepítését.

Zöldségek a Rózsa-kertből

„A Rózsa-kert elnevezés miatt gyakran keresnek, hogy virágot vásárolnának, de én csak zöldségeket termelek – mindent, amit csak konyhakertben lehet.” Rózsáné Andrea fogalmazott ekképp, hozzáfűzve, hogy a vegyszermentességből és a folyamatosan kiváló minőségből nem hajlandó engedni.

Biológiai védekezés levéltetvek, atkák ellen

A nyári meleg kedvez a rovarok fejlődésének, különösen a nagyon gyorsan szaporodó levéltetvek és az atkák keserítik meg az életünket. Ezeknek a kártevőknek ilyenkor két hét sem kell egy újabb nemzedék kialakulásához. Hogyan vehetjük fel velük a harcot természetbarát módszerekkel?

Strandmenü az Európai Friss Csapattól: hidratál, védi a bőrt, hűsít – és még finom is

A nyári kánikulában gyakran halljuk, hogy nagyon fontos a folyadékpótlás és a bőrünk védelme. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy ebben a jól összeállított, zöldség- és gyümölcsalapú táplálkozás is sokat segíthet.

Aminek jót tett a koronavírus-járvány

Sokan kezdtek növényeket nevelni a balkonon, illetve ásták fel a kertjük egy résztét, hogy zöldségtermesztéssel töltsék ki bezártságban töltött napjaikat. Mindezt Sári Kovács Szilvia, „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei Magyar Örökség díjas program ötletgazda-programigazgató jelentette ki azon az ünnepségen, amelyen a tavaly országos díjra jelölt nevezőket köszöntötték.

Több és szebb paprikát!

A paprika a magyar konyha jellemző alapanyaga. A fűszerpaprika mindennapi használata mellett a friss zöldpaprika is megtalálható a legtöbbünk asztalán, különösen tavasztól őszig. Bár a zöldségnövények között a paprika „kényesnek” számít, a konyhakertekben szinte mindig ott a helye.