Back to top

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

A mai fajták ismeretében azt nehéz kijelenteni, hogy vegyszerek használatának mellőzésével kiemelkedő terméseredmények érhetők el.

Mai zöldség és gyümölcsfajtáink a nemesítési eredményeknek köszönhetően nagyon gazdag termés lehetőségét adják meg, ám cserébe sokkal érzékenyebbek a betegségekre, mint az évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt alkalmazott tájfajták, melyek kevesebb termést hoztak ugyan, de a betegségekkel szemben ellenállóbbak voltak.

Nem csak vegyszerrel védhetjük növényeinket, más módszerek is vannak...
Fotó: wikipedia
A helyes munkafolyamati sorrend és időpont megválasztása azonban nagyban csökkenti a kórokozók és kártevők okoztai kockázatot, annak mértékét, így csökkenthető a vegyszerfelhasználás mennyisége, ami mind anyagilag, mind a termés vegyszerterhelésének csökkentése miatt egészségi szempontból is előnyös.

Fajtaválasztás

Zöldségnövényeink általában egy-, ritkábban két évig, évelő fűszernövényeink néhány évig, míg gyümölcsfáink akár évtizedekig is kertünkben, ugyanazon a helyen élik életüket, így a fajtaválasztás ebben a sorrendben egyben fontossági sorrend is. Ha egy zöldségnövényt olyan helyre vetünk, vagy ültetünk, ahol nem érzi jól magát, betegeskedik, akkor sincs túl nagy gond: következő évben majd ideálisabb helyet keresünk számára. Egy gyümölcsfánál már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen sokszor mire rájövünk, hogy rosszul megy sora, nem terem rendesen, már akkorára nőtt, hogy az átültetés kockázatos. A fűszernövényeket pedig érdemes külön kiemelni, hiszen ezeket vegyszerezni egyáltalán nem szokás a levelük későbbi felhasználási módja miatt.

A növényvédelem tehát már a fajtaválasztásnál elkezdődik. A zöldség, és gyümölcsfajtákról is fellelhetők fajtaismertetők, melyek gyakorlatilag használati utasításként szolgálnak. Ebből megtudatjuk, hogy az adott faja milyen betegségekre érzékeny, és melyekkel szemben ellenálló.

Rózsákból is vásárolhatunk már lisztharmatra kevésbé érzékeny változatokat, de szőlőből ugyanígy vannak lisztharmatra vagy peronoszpórára kevésbé fogékony fajták. A paradicsomok között találunk már olyan változatokat, melyek a klasszikus paradicsombetegségek közül többel szemben is rezisztensek.

Érdemes tehát nem csak a növényt, magát nézni vásárláskor, hanem azt is, hogy a fajtaleírás alapján mennyire érzékeny a betegségekre.

Meghatározó a növény környezet iránti, főleg a talajjal szembeni igény, és a fagytűrés. Ha egy növény talajigénye például erősebben savas, és mi nem ilyen körülmények közé ültetjük, akkor a növény kondíciója nem lesz megfelelő, ami miatt fogékonyabb lesz a megbetegedésekre. Ugyanez érvényes a fagytűrő képességre is. Ha egy gyümölcsfa évről-évre visszafagy, az visszaveti fejlődését, ami károsan hat ellenálló képességére is. Tehát ha helyes fajtaválasztással ellenállóbb növényeket veszünk, és a konkrét igényeiknek megfelelő helyre ültetjük ezeket, már nagy lépést tettünk előre a csökkentett vegyszerfelhasználás érdekében.

Mindent a megfelelő időben

Számos apróságnak tűnő, ám lényeges dolog akad, aminek növényvédelmi szempontból nagy jelentősége van. A letört, viharkárt szenvedett ágak törésfelületét vágjuk egyenesre, és lehetőleg kezeljük valamilyen sebkezelő pasztával. A roncsolt ágcsonknak - ami a törés után marad - sokkal nagyobb a szabad felülete, mint a sima metszlapnak, így sokkal nagyobb az esélye a kórokozók bejutásának a növénybe.

Az öntözés időpontja is nagyon lényeges, hiszen mind a bakteriális, mind a gombás fertőzéseknek a terjedéséhez egyaránt nedvesség szükséges. Elvileg a legjobb a napközbeni öntözés lenne, hiszen ekkor szárad le a leghamarabb a nedvesség a növényről, de az erős fény okozta perzselődés veszélye miatt ez nem alkalmazható. Marad tehát lehetőségként az este és a reggel.

A rossz időpontban végzett öntözéssel a kórokozók terjedését is segthetjük
Fotó: wikipedia
A vízhasznosulás szempontjából az esti öntözés a jobb, hiszen éjszaka a talaj kipárolgása nem jelentős az alacsonyabb hőmérséklet miatt, ám a lombra került nedvesség is tovább megmarad.
A reggeli öntözés ilyen szempontból jobb, mert amint felmelegszik a levegő, a leveleken levő vízcseppek is rövid idő alatt felszáradnak, így a kórokozóknak kevesebb idejük marad a fertőzésre. Ám a felmelegedés miatt a talajnedvesség kipárolgása is hamarabb megkezdődik, ami az öntözés hatékonyságát csökkenti. Minden érvet és ellenérvet összevetve tehát elmondható, hogy a legjobb megoldás az esti öntözés, amennyiben meg tudjuk oldani, hogy a növények lombozatára lehetőleg ne kerüljön víz. Így az öntözés hatékonysága is jó lesz, és a nedves leveleket is kiküszöböljük, csökkentve a fertőzésveszélyt.

Az ellenálló, vagy egyes betegségekre toleráns fajták termesztésekor kevesebb vegyszer kell
Fotó: wikipedia
A beteg részek eltávolítása

Amennyiben módunk van a növényeinken tapasztalható változásokat rendszeresen figyelni, a rendellenességeket könnyen felfedezhetjük. A beteg fák, cserjék esetén a kártevőkkel fertőzött részek időbeni eltávolításával is jelentős növényvédelmi költségeket takaríthatunk meg. Így június táján már megjelennek például a levéltetvek, melyek általában először a zsenge hajtások végén, csoportokban láthatók, majd miután elszaporodnak, akkor már az idősebb levelek fonákán is megtalálhatók lesznek.

Ha még az első kártevők megjelenésekor ezeket eltávolítjuk a fertőzött hajtások lemetszésével és megsemmisítésével, akkor megelőzhetjük a jelentősebb inváziót.

Amennyiben ezzel már elkéstünk, a baj észlelése után minél előbb érdemes megkezdeni a vegyszeres védekezést, hiszen eleinte még elegendő lehet kontakt szerekkel, csak a fertőzött részeket lepermetezni, ám miután már elszaporodtak a kártevők, akkor sokkal nagyobb szeradaggal és felszívódó szerekkel az egész növény kezelése elkerülhetetlenné válik.
Ez a gyomirtásra ugyanúgy igaz. Egy 1000 négyzetméteres terület egyszeri teljes gyomirtásának a szerköltsége több ezer forintos is lehet, míg ha a rendszerességre helyezzük a hangsúlyt, és a kezelést már akkor elvégezzük, amikor csak foltokban vannak jelen a gyomok, akkor akár 50-70 százalékot is spórolhatunk a szerköltségen. Az időben elvégzett munkák tehát jelentősen csökkenthetik a növényvédelmi költségeket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz hektárra bővítik - Fürtös paradicsom termesztése Felgyőn

A felgyői Profi-Tom Kft. folyamatosan fejlődik 2016-os megalapítása óta. A kezdetben épített három hektár üvegházat tavaly ősszel ugyanennyivel bővítették, így már hat hektáron hajtatnak fürtös paradicsomot. A közeljövőben pedig újabb négy hektár üvegházat építenek, amit ha a piac úgy kívánja, évenként két kultúra kígyóuborkával, és utána koktélparadicsommal hasznosítanak.

Kiskerti permetezés: spórolósan, mégis hatákonyan

A permetezés nem bonyolult művelet, ám apró részletek is befolyásolhatják a hatékonyságát. A víz keménysége, hőmérséklete, a kijuttatás időpontja, a szóráskép, a kijuttatott vízmennyiség helyes megválasztása akár 30 azázalékos hatékonység növelést eredményezhetnek. És ez pénzben kifejezve már nem kevés...

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.

Veszélyes és mérgező növények a kertekben

Mind kerti, mind szobanövényeink között vannak szép számmal veszélyesek, melyek ennek ellenére díszítőértékük miatt lettek mégis az ember társai. Szúrhatnak, allergiát okozhatnak, vagy elfogyasztva mérgezők… Szépségük sokszor kóstolásra is csábíthat, épp ezért főleg ahol kis gyermek van érdemes ezekre odafigyelni…

Rovarok, gombák és szőlőkabóca – Növényvédelmi előrejelzés 25. hét

A kánikula beálltát megelőző napok párás-meleg időjárásában dinamikusan terjedtek a legkülönfélébb növénybetegségek, de a rovarkártevők szaporodását sem hátráltatja már az időjárás. A szőlőben a lisztharmat-peronoszpóra-botrítisz hármasán kívül az amerikai szőlőkabócára kell különösen figyelni.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.