Back to top

Tetoválással a sólyomnepperek ellen

Kétségbeesett kísérlet történik a Szibéria tollas kincseként ismert kerecsensólymok védelme érdekében. A szibériai ornitológusok úttörő kezdeményezése során 12 ritka ragadozó madár csőrére tetoválták a nemzetközi SOS kódot, a lábukra a karmok fölé pedig a 22-es számot.

A világon először alkalmazott szokatlan lépés célja, hogy megvédje a fiatal sólymokat attól, hogy orvvadászok elkapják és eladják őket arab országokba, ahol az aranyhoz hasonlóan nagyra értékelik őket.

Minden egyes madár tetoválása kb. 15 percig tartott.

Azért a csőr és a láb területét választották ki a tetoválások helyéül, mert ez a legkevésbé érzékeny testfelülete a madaraknak,

és mint az ornitológusok elmondták, a sólymok a tetoválás alatt és után sem mutatták a stressz jeleit.

A 20. század végén a kerecsensólyom-populáció gyakorlatilag kipusztult ezen területen, mivel az orvvadászok solymászat céljára fogták be a madarakat, hogy jó pénzért eladják az arab sejkeknek. De így már a tetovált sólymoknak egyáltalán nincs piaci értéke az arab országokban, mivel a tetoválásokat nem szívesen látják a muszlim világban.

Ha ezeket a madarakat befogják, reméljük, hogy még az orvvadászok is szabadon engedik őket -

mondta Denis Malikov, a Sailugem Nemzeti Park igazgatója.”

A tetovált sólymokat a ritka ragadozó madarak számára létrehozott Altaj Sólyom Óvodában és az Altaj Állami Egyetem egyik madáróvodájában keltették ki. Hamarosan az összes madarat szabadon engedik a vadonba az orosz-mongol határhoz közeli Sailugem Nemzeti Parkban.

A nagy testű kerecsensólyom (Falco cherrug) populációjának 90%-a Ázsiában fészkel. Egyedi, sötét színű kerecsensólymok csak Oroszországban élnek, az Altaj Köztársaság és a Tuva Köztársaság határán.

 

Forrás: 
siberiantimes.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelent a madárinfluenza egy cseh gazdaságban - 5000 baromfit vágtak le

Mintegy 5000 baromfit selejteztek ki egy baromfitelepen Rohozná település mellett, a környéken 2 kilométeres körzetben karantént rendeltek el.

Egyre több embert fertőz meg a madárinfluenza Kínában

Bár kevesebb egyelőre a megbetegedés mint 2017-ben, melyért a H7N9 madárinfluenza vírus volt a felelős, de az új variáns okozta tünetek súlyossága és a halálozások száma is aggasztja a kutatókat.

Rossz hír a Mikulásnak: rénszarvasra vadásznak a jegesmedvék

A norvégiai Svalbard félszigeten 2020 augusztusában különös eseménynek lehettek szemtanúi a Lengyel Sarkkutató Állomás tudósai. Rádión érkezett az üzenet, hogy jegesmedve bukkant fel a közelben. Az ott állomásozó Izabela Kulaszewicz egész nyáron látni szeretett volna egyet, így társaival megragadták a kínálkozó alkalmat.

Óriások közül kerül ki a jövő év rovara

Idén az év rovara jelöltjei Magyarország őshonos “óriás rovarai”, amik ugyan hatalmasak, mégis kevesen ismerik őket igazán. Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre.

Tizenhat év alatt 1600 védett madarat pusztítottak el orvvadászok

Tizenhat év alatt 1600 védett madarat pusztítottak el orvvadászok 87 millió forintos kárt okozva ezzel; idén 18 esetben 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár esett szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény áldozatául - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t.

Baglyok vigyáznak a szőlőtőkékre

A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.