Back to top

Tetoválással a sólyomnepperek ellen

Kétségbeesett kísérlet történik a Szibéria tollas kincseként ismert kerecsensólymok védelme érdekében. A szibériai ornitológusok úttörő kezdeményezése során 12 ritka ragadozó madár csőrére tetoválták a nemzetközi SOS kódot, a lábukra a karmok fölé pedig a 22-es számot.

A világon először alkalmazott szokatlan lépés célja, hogy megvédje a fiatal sólymokat attól, hogy orvvadászok elkapják és eladják őket arab országokba, ahol az aranyhoz hasonlóan nagyra értékelik őket.

Minden egyes madár tetoválása kb. 15 percig tartott.

Azért a csőr és a láb területét választották ki a tetoválások helyéül, mert ez a legkevésbé érzékeny testfelülete a madaraknak,

és mint az ornitológusok elmondták, a sólymok a tetoválás alatt és után sem mutatták a stressz jeleit.

A 20. század végén a kerecsensólyom-populáció gyakorlatilag kipusztult ezen területen, mivel az orvvadászok solymászat céljára fogták be a madarakat, hogy jó pénzért eladják az arab sejkeknek. De így már a tetovált sólymoknak egyáltalán nincs piaci értéke az arab országokban, mivel a tetoválásokat nem szívesen látják a muszlim világban.

Ha ezeket a madarakat befogják, reméljük, hogy még az orvvadászok is szabadon engedik őket -

mondta Denis Malikov, a Sailugem Nemzeti Park igazgatója.”

A tetovált sólymokat a ritka ragadozó madarak számára létrehozott Altaj Sólyom Óvodában és az Altaj Állami Egyetem egyik madáróvodájában keltették ki. Hamarosan az összes madarat szabadon engedik a vadonba az orosz-mongol határhoz közeli Sailugem Nemzeti Parkban.

A nagy testű kerecsensólyom (Falco cherrug) populációjának 90%-a Ázsiában fészkel. Egyedi, sötét színű kerecsensólymok csak Oroszországban élnek, az Altaj Köztársaság és a Tuva Köztársaság határán.

 

Forrás: 
siberiantimes.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.

A madarak védelmében tűntek el az oszlopok

Kiemelkedő jelentőségű túzokvédelmi beruházást valósított meg az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft., amely keretében csaknem 30 km légvezetéket cseréltek le új, földkábeles áramhálózatra, az oszlopok egyikét pedig ünnepélyes keretek között bontották el Bugyitól délre.

Denevérre is lehet szavazni az év madara választáson Új-Zélandon

Először lehet emlősállatra, az őshonos denevérre is szavazni Új-Zélandon az év madara választáson - írta meg a The Guardian.

Disznók segítik a leszállópályák biztonságát

Új madárriasztó projekt indul az Amszterdam melletti Schiphol repülőtéren, a kifutópályák között legelésző sertések gondoskodnak az utazók biztonságáról.

Elkészült Magyarország madáratlasza

Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: az Agrárminisztérium és az MME együttműködésében egy kiemelten fontos adatbázis és hiánypótló szakirodalom született meg.

A vadászat is megjelent a KÁN-on

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként a KÁN Egyetemi Napokon Vadgazdálkodási Napokat rendeztek az Élményliget programhelyszínen. Itt gyerekek és felnőttek egyaránt érdekes és izgalmas programokat találhattak maguknak, megismerkedhettek a vadgazdálkodással és a vadászat hagyományőrző módjaival.

Fagyasztott bagoly sürgősen eladó, családi okból. Áron alul!

A Hagyományok Háza népigyógyászati tematikus napot tartott, ahol sok érdekességet megtudhattak a résztvevők a mongol népi orvoslásról is. És a fagyott bagolyról szóló apróhirdetések nem a legfurcsábbak, legbizarrabbak voltak…