Back to top

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Részletes fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.

A termelők jó része azonban nem tanúsíttatja az ökológiai gazdálkodást a külön támogatás ellenére sem – egyrészt az anyagi vagy az adminisztratív terhek miatt, másfelől mert a bevétel­növekedés nem áll arányban a tanúsíttatás költségeivel. Sajómercsén Veroszta Ferenc is hasonlóan jár el, legelőit a szigorú természetvédelmi előírások szerint használja, de nem biogazdaként.

Még tél végi, esőre álló időben készült képeken is látszik, milyen csodálatos a völgy, ahol a Macho­mercse Kft. tenyésztelepe áll. A nógrádi tanyát, rajta a ma is látható istállóépülettel, 9 éve vásárolta meg Veroszta Ferenc.

A birtokon 100 hektár legelő, maga a tanya, valamint két forrás és patak található.

– Most épp nem a legszebb a tanya, mert a múlt heti esőzések miatt az épület körül felszaggatták a füvet az állatok és a gépek – mondja Veroszta Ferenc. – De látta volna akkor, mikor átvettem! Onnan tudtuk, honnantól a miénk, hogy teljesen elvadult, tele volt solidagóval. A szerkezetkész istálló teteje is megrongálódott.

Az épületet kijavították, és elindították a legeltetésre alapozott húsmarhatenyésztést. Vegyes tehénállománnyal kezdték az árutermelést: magyar tarka, limousin, charolais és angus állataik voltak, amelyeket a jó húskihozatal elérése érdekében limousin bikával fedeztettek.

Mindenképp francia fajtát akartak használni, végül Ferenc felesége döntött a charolais vs. limousin vitában, mondván, az utóbbi szebb.

Mindebből is látszik, hogy Ferencék nem a családi hagyomány szerint gazdálkodnak, és még csak nem is agrárvégzettségük miatt lettek mezőgazdasági vállalkozók. A birtok mellett a termeléshez szükséges valamennyi eszközt és tenyészállatot is megvásárolták, és a cég a mai napig építkezik nyereségük visszaforgatásával. A cég 2012-es indulása, illetve a földtörvény 2013-as változása után elvégezték a gazdálkodáshoz és a földhasználathoz szükséges iskolákat, megszerezték az engedélyeket, és autodidakta módon megtanulták a szarvasmarha-tenyésztést.

Három éve pedig eladták az árutermelő gulyát egy környékbeli gazdának, és fajtatiszta limousin üszőkkel és bikákkal új törzstenyészetet alapítottak, mondván, az az igazi szakmai munka. Egyelőre tenyészbikákat adnak el, de várhatóan jövőre elérik a tervezett maximális tehénállományt, miáltal üszőket is forgalmaznak majd.

Jelenleg 135 állatot tartanak a tenyészetben: 66 ellett tehenet, 25 szűzüszőt és 2 tenyészbikát.

A céljuk, hogy a tenyészetben 110 anyaállat legyen, a minőség érdekében pedig tehén- és üszőszelekciót is végeznek. Idén a tervek szerint a genetikai variancia, illetve a minőség fokozása miatt, a két belföldről vásárolt bikájuk mellé Franciaországból is vásárolnak szaporítóanyagot – spermát és embriót.

A bikaborjak 15 hónapos korukban már vizsgáztak a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületénél, ma pedig már az az anyaállatokat alak szerint minősítik, illetve a választási borjaknál is elvégeznek bizonyos méréseket.

A fából készült karám a tenyészállatok bemutatására, fotózására készült
A fából készült karám a tenyészállatok bemutatására, fotózására készült
Fotó: Csatlós Norbert

– Nagy segítség ez számunkra, hisz’ tenyészállatként így a legjobb, legígéretesebb egyedeket tarthatjuk meg – hangsúlyozza Veroszta Ferenc. – Ugyanez igaz arra is, hogy már hazánkban is komoly DNS-vizsgálatokat végeznek, ezzel gyűlnek az adatok a tenyésztési adatbázisban. Ilyen adatbázis segíti a nagy limousin-tenyésztő országok,

Franciaország vagy Nagy-Britannia tenyésztőit is. Így lehetséges, hogy árveréseken olyan hatalmas összegekért keljenek el a kiváló pedigréjű tenyészállatok, mint a hírekbe is bekerült angliai eset, amiről a Kistermelők Lapja is írt.

A tenyészői munka elméletéről azonban térjünk vissza a gyakorlathoz! Ahogy arról már szó volt, a tanyához 100 hektár legelő tartozik, emellett a gazdaságnak van 35 hektár szántója, ahol silókukoricát, lucernát és réti szénát termesztenek, valamint 100 hektár kaszálót is bérelnek. Az állatokat extenzív legeltetéses formában tartják, a telet pedig a mélyalmos istállóban töltik. A legelőn 11 darab körülbelül 5 hektár területű legelőkertet alakítottak ki, amelyek kapukkal összenyithatók, vagyis az állatokat könnyen át lehet kertről kertre terelni. Valamennyi legelőkertben automata itatórendszer működik: a kiépítéséhez 2,8 kilométer hosszú csővezetéket fektettek le a domboldalban, amihez szivattyúrendszert telepítettek. De ahogy Veroszta Ferenc elmondta, ezzel kímélik a legelőt, kevesebb munkaerőre van szükség, és az állatok is akkor és annyit isznak, amikor és amennyit szeretnének.

Egyébként a legelőkertek kialakításakor is az állatok jólétét vették figyelembe, minden egyes terület alakját úgy változtatták meg, hogy legyen benne olyan fás liget, ahol az állatok erős napsütésben pihenhetnek.

– A legelőt igyekszünk a legkíméletesebben és a legjobban hasznosítani. Ezért május 15. előtt nem hajtjuk ki a gulyát – mondja Veroszta Ferenc. – Nem akarjuk – ahogy mondani szokták – elharaptatni a füvet, így a már fölnőtt fűre engedjük az állatokat – ezzel a módszerrel a taposáskár is csökken. Sőt, a kései kiengedés miatt augusztusban sem száradnak ki a legelőink. Viszont, ha nem esős az ősz, akkor sokáig legeltetünk.

A téli takarmány is saját előállítású
A téli takarmány is saját előállítású
Fotó: Csatlós Norbert

A legelőkkel kapcsolatban sajnos gondjaik is vannak. A Natura 2000-es területeken ugyanis semmiféle „mesterséges” talajerő-utánpótlás nem engedélyezett. Ez alapvetően nem lenne baj, hiszen az állatok megtrágyázzák a gyepet, azonban az utóbbi nyarakat már nem a csendes, áztató esők jellemzik, hanem a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, amely kombinálva a hely adottságaira jellmező agyagos talajjal és a száraz gyeppel azt eredményezi, hogy sokszor 3 cm mennyiségben is zúdul le a víz a domboldalról, és hozza magával a trágyát. Éppen ezért az egész tanyát körbe kellett árkolni, hogy az esővizet el tudják vezetni. Így viszont a legelőn a fű egyre gyengül, pedig az eső által lemosott trágyát akár vissza is lehetne juttatni.

Ahogy Veroszta Ferenc fogalmaz, a természet erőivel küzdeni kell, és a nyereséget valami mindig elviszi.

Hol az, hogy az istállóhoz vezető bekötőútnak 40 centi mély alapot kell építeni – és még így is egy alámosott részen a markoló alatt beszakadt az út –, vagy épp a mínusz 20 °C körüli téli hőmérséklet miatt fűtött vízvezetéket kellett kialakítani az itatáshoz.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?