Back to top

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Részletes fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.

A termelők jó része azonban nem tanúsíttatja az ökológiai gazdálkodást a külön támogatás ellenére sem – egyrészt az anyagi vagy az adminisztratív terhek miatt, másfelől mert a bevétel­növekedés nem áll arányban a tanúsíttatás költségeivel. Sajómercsén Veroszta Ferenc is hasonlóan jár el, legelőit a szigorú természetvédelmi előírások szerint használja, de nem biogazdaként.

Még tél végi, esőre álló időben készült képeken is látszik, milyen csodálatos a völgy, ahol a Macho­mercse Kft. tenyésztelepe áll. A nógrádi tanyát, rajta a ma is látható istállóépülettel, 9 éve vásárolta meg Veroszta Ferenc.

A birtokon 100 hektár legelő, maga a tanya, valamint két forrás és patak található.

– Most épp nem a legszebb a tanya, mert a múlt heti esőzések miatt az épület körül felszaggatták a füvet az állatok és a gépek – mondja Veroszta Ferenc. – De látta volna akkor, mikor átvettem! Onnan tudtuk, honnantól a miénk, hogy teljesen elvadult, tele volt solidagóval. A szerkezetkész istálló teteje is megrongálódott.

Az épületet kijavították, és elindították a legeltetésre alapozott húsmarhatenyésztést. Vegyes tehénállománnyal kezdték az árutermelést: magyar tarka, limousin, charolais és angus állataik voltak, amelyeket a jó húskihozatal elérése érdekében limousin bikával fedeztettek.

Mindenképp francia fajtát akartak használni, végül Ferenc felesége döntött a charolais vs. limousin vitában, mondván, az utóbbi szebb.

Mindebből is látszik, hogy Ferencék nem a családi hagyomány szerint gazdálkodnak, és még csak nem is agrárvégzettségük miatt lettek mezőgazdasági vállalkozók. A birtok mellett a termeléshez szükséges valamennyi eszközt és tenyészállatot is megvásárolták, és a cég a mai napig építkezik nyereségük visszaforgatásával. A cég 2012-es indulása, illetve a földtörvény 2013-as változása után elvégezték a gazdálkodáshoz és a földhasználathoz szükséges iskolákat, megszerezték az engedélyeket, és autodidakta módon megtanulták a szarvasmarha-tenyésztést.

Három éve pedig eladták az árutermelő gulyát egy környékbeli gazdának, és fajtatiszta limousin üszőkkel és bikákkal új törzstenyészetet alapítottak, mondván, az az igazi szakmai munka. Egyelőre tenyészbikákat adnak el, de várhatóan jövőre elérik a tervezett maximális tehénállományt, miáltal üszőket is forgalmaznak majd.

Jelenleg 135 állatot tartanak a tenyészetben: 66 ellett tehenet, 25 szűzüszőt és 2 tenyészbikát.

A céljuk, hogy a tenyészetben 110 anyaállat legyen, a minőség érdekében pedig tehén- és üszőszelekciót is végeznek. Idén a tervek szerint a genetikai variancia, illetve a minőség fokozása miatt, a két belföldről vásárolt bikájuk mellé Franciaországból is vásárolnak szaporítóanyagot – spermát és embriót.

A bikaborjak 15 hónapos korukban már vizsgáztak a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületénél, ma pedig már az az anyaállatokat alak szerint minősítik, illetve a választási borjaknál is elvégeznek bizonyos méréseket.

A fából készült karám a tenyészállatok bemutatására, fotózására készült
A fából készült karám a tenyészállatok bemutatására, fotózására készült
Fotó: Csatlós Norbert

– Nagy segítség ez számunkra, hisz’ tenyészállatként így a legjobb, legígéretesebb egyedeket tarthatjuk meg – hangsúlyozza Veroszta Ferenc. – Ugyanez igaz arra is, hogy már hazánkban is komoly DNS-vizsgálatokat végeznek, ezzel gyűlnek az adatok a tenyésztési adatbázisban. Ilyen adatbázis segíti a nagy limousin-tenyésztő országok,

Franciaország vagy Nagy-Britannia tenyésztőit is. Így lehetséges, hogy árveréseken olyan hatalmas összegekért keljenek el a kiváló pedigréjű tenyészállatok, mint a hírekbe is bekerült angliai eset, amiről a Kistermelők Lapja is írt.

A tenyészői munka elméletéről azonban térjünk vissza a gyakorlathoz! Ahogy arról már szó volt, a tanyához 100 hektár legelő tartozik, emellett a gazdaságnak van 35 hektár szántója, ahol silókukoricát, lucernát és réti szénát termesztenek, valamint 100 hektár kaszálót is bérelnek. Az állatokat extenzív legeltetéses formában tartják, a telet pedig a mélyalmos istállóban töltik. A legelőn 11 darab körülbelül 5 hektár területű legelőkertet alakítottak ki, amelyek kapukkal összenyithatók, vagyis az állatokat könnyen át lehet kertről kertre terelni. Valamennyi legelőkertben automata itatórendszer működik: a kiépítéséhez 2,8 kilométer hosszú csővezetéket fektettek le a domboldalban, amihez szivattyúrendszert telepítettek. De ahogy Veroszta Ferenc elmondta, ezzel kímélik a legelőt, kevesebb munkaerőre van szükség, és az állatok is akkor és annyit isznak, amikor és amennyit szeretnének.

Egyébként a legelőkertek kialakításakor is az állatok jólétét vették figyelembe, minden egyes terület alakját úgy változtatták meg, hogy legyen benne olyan fás liget, ahol az állatok erős napsütésben pihenhetnek.

– A legelőt igyekszünk a legkíméletesebben és a legjobban hasznosítani. Ezért május 15. előtt nem hajtjuk ki a gulyát – mondja Veroszta Ferenc. – Nem akarjuk – ahogy mondani szokták – elharaptatni a füvet, így a már fölnőtt fűre engedjük az állatokat – ezzel a módszerrel a taposáskár is csökken. Sőt, a kései kiengedés miatt augusztusban sem száradnak ki a legelőink. Viszont, ha nem esős az ősz, akkor sokáig legeltetünk.

A téli takarmány is saját előállítású
A téli takarmány is saját előállítású
Fotó: Csatlós Norbert

A legelőkkel kapcsolatban sajnos gondjaik is vannak. A Natura 2000-es területeken ugyanis semmiféle „mesterséges” talajerő-utánpótlás nem engedélyezett. Ez alapvetően nem lenne baj, hiszen az állatok megtrágyázzák a gyepet, azonban az utóbbi nyarakat már nem a csendes, áztató esők jellemzik, hanem a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, amely kombinálva a hely adottságaira jellmező agyagos talajjal és a száraz gyeppel azt eredményezi, hogy sokszor 3 cm mennyiségben is zúdul le a víz a domboldalról, és hozza magával a trágyát. Éppen ezért az egész tanyát körbe kellett árkolni, hogy az esővizet el tudják vezetni. Így viszont a legelőn a fű egyre gyengül, pedig az eső által lemosott trágyát akár vissza is lehetne juttatni.

Ahogy Veroszta Ferenc fogalmaz, a természet erőivel küzdeni kell, és a nyereséget valami mindig elviszi.

Hol az, hogy az istállóhoz vezető bekötőútnak 40 centi mély alapot kell építeni – és még így is egy alámosott részen a markoló alatt beszakadt az út –, vagy épp a mínusz 20 °C körüli téli hőmérséklet miatt fűtött vízvezetéket kellett kialakítani az itatáshoz.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

Beporzó rovarok a városi zöldfelületeken

Az utóbbi évtizedekben csökkent a vadon élő beporzók egyedszáma, különösen az északi féltekén. A pusztulás legfőbb okai között a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaságot (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozást említik a szakemberek. Mind lakossági módszerekkel, mind tudományos kutatásokra alapozott tevékenységgel azonban fontos lépéseket tehetünk a beporzó rovarok védelmében, javíthatjuk életlehetőségeiket.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Juh- és bárányhús promóciós nap

A juh- és bárányhús, illetve a kecsketej és -sajt kétségkívül finom, ám drága prémiumtermék. Ennek ellenére, ha minden magyar évente két alkalommal enne juhhúst, nem kellene a termelőknek exportálni, mind elfogyna itthon. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet nem csak a kiskérődző ágazat érdekképviseletét látja el, hanem népszerűsíti is a termékeit, hogy növelje a hazai fogyasztást.

Zene az erdő ölelésében

Az idén az ország 5 térségében Muzsikál az erdő. A rendezvénysorozat 19. évada a Bakony után visszatér a „hírös” város környékére. Május 28-án Kecskemét-Nyíri erdőben, 29-én Lakitelek-Tőserdőben várják az erdő és zene szerelmeseit. A rendezvény helyszínei kerékpárral, lóval és gyalogosan is elérhetők, a programok közt pedig a család valamennyi tagja talál tartalmas kikapcsolódási lehetőséget.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.