Back to top

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Részletes fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.

A termelők jó része azonban nem tanúsíttatja az ökológiai gazdálkodást a külön támogatás ellenére sem – egyrészt az anyagi vagy az adminisztratív terhek miatt, másfelől mert a bevétel­növekedés nem áll arányban a tanúsíttatás költségeivel. Sajómercsén Veroszta Ferenc is hasonlóan jár el, legelőit a szigorú természetvédelmi előírások szerint használja, de nem biogazdaként.

Még tél végi, esőre álló időben készült képeken is látszik, milyen csodálatos a völgy, ahol a Macho­mercse Kft. tenyésztelepe áll. A nógrádi tanyát, rajta a ma is látható istállóépülettel, 9 éve vásárolta meg Veroszta Ferenc.

A birtokon 100 hektár legelő, maga a tanya, valamint két forrás és patak található.

– Most épp nem a legszebb a tanya, mert a múlt heti esőzések miatt az épület körül felszaggatták a füvet az állatok és a gépek – mondja Veroszta Ferenc. – De látta volna akkor, mikor átvettem! Onnan tudtuk, honnantól a miénk, hogy teljesen elvadult, tele volt solidagóval. A szerkezetkész istálló teteje is megrongálódott.

Az épületet kijavították, és elindították a legeltetésre alapozott húsmarhatenyésztést. Vegyes tehénállománnyal kezdték az árutermelést: magyar tarka, limousin, charolais és angus állataik voltak, amelyeket a jó húskihozatal elérése érdekében limousin bikával fedeztettek.

Mindenképp francia fajtát akartak használni, végül Ferenc felesége döntött a charolais vs. limousin vitában, mondván, az utóbbi szebb.

Mindebből is látszik, hogy Ferencék nem a családi hagyomány szerint gazdálkodnak, és még csak nem is agrárvégzettségük miatt lettek mezőgazdasági vállalkozók. A birtok mellett a termeléshez szükséges valamennyi eszközt és tenyészállatot is megvásárolták, és a cég a mai napig építkezik nyereségük visszaforgatásával. A cég 2012-es indulása, illetve a földtörvény 2013-as változása után elvégezték a gazdálkodáshoz és a földhasználathoz szükséges iskolákat, megszerezték az engedélyeket, és autodidakta módon megtanulták a szarvasmarha-tenyésztést.

Három éve pedig eladták az árutermelő gulyát egy környékbeli gazdának, és fajtatiszta limousin üszőkkel és bikákkal új törzstenyészetet alapítottak, mondván, az az igazi szakmai munka. Egyelőre tenyészbikákat adnak el, de várhatóan jövőre elérik a tervezett maximális tehénállományt, miáltal üszőket is forgalmaznak majd.

Jelenleg 135 állatot tartanak a tenyészetben: 66 ellett tehenet, 25 szűzüszőt és 2 tenyészbikát.

A céljuk, hogy a tenyészetben 110 anyaállat legyen, a minőség érdekében pedig tehén- és üszőszelekciót is végeznek. Idén a tervek szerint a genetikai variancia, illetve a minőség fokozása miatt, a két belföldről vásárolt bikájuk mellé Franciaországból is vásárolnak szaporítóanyagot – spermát és embriót.

A bikaborjak 15 hónapos korukban már vizsgáztak a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületénél, ma pedig már az az anyaállatokat alak szerint minősítik, illetve a választási borjaknál is elvégeznek bizonyos méréseket.

A fából készült karám a tenyészállatok bemutatására, fotózására készült
A fából készült karám a tenyészállatok bemutatására, fotózására készült
Fotó: Csatlós Norbert

– Nagy segítség ez számunkra, hisz’ tenyészállatként így a legjobb, legígéretesebb egyedeket tarthatjuk meg – hangsúlyozza Veroszta Ferenc. – Ugyanez igaz arra is, hogy már hazánkban is komoly DNS-vizsgálatokat végeznek, ezzel gyűlnek az adatok a tenyésztési adatbázisban. Ilyen adatbázis segíti a nagy limousin-tenyésztő országok,

Franciaország vagy Nagy-Britannia tenyésztőit is. Így lehetséges, hogy árveréseken olyan hatalmas összegekért keljenek el a kiváló pedigréjű tenyészállatok, mint a hírekbe is bekerült angliai eset, amiről a Kistermelők Lapja is írt.

A tenyészői munka elméletéről azonban térjünk vissza a gyakorlathoz! Ahogy arról már szó volt, a tanyához 100 hektár legelő tartozik, emellett a gazdaságnak van 35 hektár szántója, ahol silókukoricát, lucernát és réti szénát termesztenek, valamint 100 hektár kaszálót is bérelnek. Az állatokat extenzív legeltetéses formában tartják, a telet pedig a mélyalmos istállóban töltik. A legelőn 11 darab körülbelül 5 hektár területű legelőkertet alakítottak ki, amelyek kapukkal összenyithatók, vagyis az állatokat könnyen át lehet kertről kertre terelni. Valamennyi legelőkertben automata itatórendszer működik: a kiépítéséhez 2,8 kilométer hosszú csővezetéket fektettek le a domboldalban, amihez szivattyúrendszert telepítettek. De ahogy Veroszta Ferenc elmondta, ezzel kímélik a legelőt, kevesebb munkaerőre van szükség, és az állatok is akkor és annyit isznak, amikor és amennyit szeretnének.

Egyébként a legelőkertek kialakításakor is az állatok jólétét vették figyelembe, minden egyes terület alakját úgy változtatták meg, hogy legyen benne olyan fás liget, ahol az állatok erős napsütésben pihenhetnek.

– A legelőt igyekszünk a legkíméletesebben és a legjobban hasznosítani. Ezért május 15. előtt nem hajtjuk ki a gulyát – mondja Veroszta Ferenc. – Nem akarjuk – ahogy mondani szokták – elharaptatni a füvet, így a már fölnőtt fűre engedjük az állatokat – ezzel a módszerrel a taposáskár is csökken. Sőt, a kései kiengedés miatt augusztusban sem száradnak ki a legelőink. Viszont, ha nem esős az ősz, akkor sokáig legeltetünk.

A téli takarmány is saját előállítású
A téli takarmány is saját előállítású
Fotó: Csatlós Norbert

A legelőkkel kapcsolatban sajnos gondjaik is vannak. A Natura 2000-es területeken ugyanis semmiféle „mesterséges” talajerő-utánpótlás nem engedélyezett. Ez alapvetően nem lenne baj, hiszen az állatok megtrágyázzák a gyepet, azonban az utóbbi nyarakat már nem a csendes, áztató esők jellemzik, hanem a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, amely kombinálva a hely adottságaira jellmező agyagos talajjal és a száraz gyeppel azt eredményezi, hogy sokszor 3 cm mennyiségben is zúdul le a víz a domboldalról, és hozza magával a trágyát. Éppen ezért az egész tanyát körbe kellett árkolni, hogy az esővizet el tudják vezetni. Így viszont a legelőn a fű egyre gyengül, pedig az eső által lemosott trágyát akár vissza is lehetne juttatni.

Ahogy Veroszta Ferenc fogalmaz, a természet erőivel küzdeni kell, és a nyereséget valami mindig elviszi.

Hol az, hogy az istállóhoz vezető bekötőútnak 40 centi mély alapot kell építeni – és még így is egy alámosott részen a markoló alatt beszakadt az út –, vagy épp a mínusz 20 °C körüli téli hőmérséklet miatt fűtött vízvezetéket kellett kialakítani az itatáshoz.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Zenével a bolygó megóvásáért

A zene erejével harcol a bolygó megóvásáért, a fenntartható mezőgazdaságért, egy felelős életszemléletért a Terra Livre. A portugál csapat csütörtökön este a Sziget fesztiválon adott koncertet.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.