Back to top

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Részletes fotógalériánkat ide kattintva tekintheti meg.

A termelők jó része azonban nem tanúsíttatja az ökológiai gazdálkodást a külön támogatás ellenére sem – egyrészt az anyagi vagy az adminisztratív terhek miatt, másfelől mert a bevétel­növekedés nem áll arányban a tanúsíttatás költségeivel. Sajómercsén Veroszta Ferenc is hasonlóan jár el, legelőit a szigorú természetvédelmi előírások szerint használja, de nem biogazdaként.

Még tél végi, esőre álló időben készült képeken is látszik, milyen csodálatos a völgy, ahol a Macho­mercse Kft. tenyésztelepe áll. A nógrádi tanyát, rajta a ma is látható istállóépülettel, 9 éve vásárolta meg Veroszta Ferenc.

A birtokon 100 hektár legelő, maga a tanya, valamint két forrás és patak található.

– Most épp nem a legszebb a tanya, mert a múlt heti esőzések miatt az épület körül felszaggatták a füvet az állatok és a gépek – mondja Veroszta Ferenc. – De látta volna akkor, mikor átvettem! Onnan tudtuk, honnantól a miénk, hogy teljesen elvadult, tele volt solidagóval. A szerkezetkész istálló teteje is megrongálódott.

Az épületet kijavították, és elindították a legeltetésre alapozott húsmarhatenyésztést. Vegyes tehénállománnyal kezdték az árutermelést: magyar tarka, limousin, charolais és angus állataik voltak, amelyeket a jó húskihozatal elérése érdekében limousin bikával fedeztettek.

Mindenképp francia fajtát akartak használni, végül Ferenc felesége döntött a charolais vs. limousin vitában, mondván, az utóbbi szebb.

Mindebből is látszik, hogy Ferencék nem a családi hagyomány szerint gazdálkodnak, és még csak nem is agrárvégzettségük miatt lettek mezőgazdasági vállalkozók. A birtok mellett a termeléshez szükséges valamennyi eszközt és tenyészállatot is megvásárolták, és a cég a mai napig építkezik nyereségük visszaforgatásával. A cég 2012-es indulása, illetve a földtörvény 2013-as változása után elvégezték a gazdálkodáshoz és a földhasználathoz szükséges iskolákat, megszerezték az engedélyeket, és autodidakta módon megtanulták a szarvasmarha-tenyésztést.

Három éve pedig eladták az árutermelő gulyát egy környékbeli gazdának, és fajtatiszta limousin üszőkkel és bikákkal új törzstenyészetet alapítottak, mondván, az az igazi szakmai munka. Egyelőre tenyészbikákat adnak el, de várhatóan jövőre elérik a tervezett maximális tehénállományt, miáltal üszőket is forgalmaznak majd.

Jelenleg 135 állatot tartanak a tenyészetben: 66 ellett tehenet, 25 szűzüszőt és 2 tenyészbikát.

A céljuk, hogy a tenyészetben 110 anyaállat legyen, a minőség érdekében pedig tehén- és üszőszelekciót is végeznek. Idén a tervek szerint a genetikai variancia, illetve a minőség fokozása miatt, a két belföldről vásárolt bikájuk mellé Franciaországból is vásárolnak szaporítóanyagot – spermát és embriót.

A bikaborjak 15 hónapos korukban már vizsgáztak a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületénél, ma pedig már az az anyaállatokat alak szerint minősítik, illetve a választási borjaknál is elvégeznek bizonyos méréseket.

A fából készült karám a tenyészállatok bemutatására, fotózására készült
A fából készült karám a tenyészállatok bemutatására, fotózására készült
Fotó: Csatlós Norbert

– Nagy segítség ez számunkra, hisz’ tenyészállatként így a legjobb, legígéretesebb egyedeket tarthatjuk meg – hangsúlyozza Veroszta Ferenc. – Ugyanez igaz arra is, hogy már hazánkban is komoly DNS-vizsgálatokat végeznek, ezzel gyűlnek az adatok a tenyésztési adatbázisban. Ilyen adatbázis segíti a nagy limousin-tenyésztő országok,

Franciaország vagy Nagy-Britannia tenyésztőit is. Így lehetséges, hogy árveréseken olyan hatalmas összegekért keljenek el a kiváló pedigréjű tenyészállatok, mint a hírekbe is bekerült angliai eset, amiről a Kistermelők Lapja is írt.

A tenyészői munka elméletéről azonban térjünk vissza a gyakorlathoz! Ahogy arról már szó volt, a tanyához 100 hektár legelő tartozik, emellett a gazdaságnak van 35 hektár szántója, ahol silókukoricát, lucernát és réti szénát termesztenek, valamint 100 hektár kaszálót is bérelnek. Az állatokat extenzív legeltetéses formában tartják, a telet pedig a mélyalmos istállóban töltik. A legelőn 11 darab körülbelül 5 hektár területű legelőkertet alakítottak ki, amelyek kapukkal összenyithatók, vagyis az állatokat könnyen át lehet kertről kertre terelni. Valamennyi legelőkertben automata itatórendszer működik: a kiépítéséhez 2,8 kilométer hosszú csővezetéket fektettek le a domboldalban, amihez szivattyúrendszert telepítettek. De ahogy Veroszta Ferenc elmondta, ezzel kímélik a legelőt, kevesebb munkaerőre van szükség, és az állatok is akkor és annyit isznak, amikor és amennyit szeretnének.

Egyébként a legelőkertek kialakításakor is az állatok jólétét vették figyelembe, minden egyes terület alakját úgy változtatták meg, hogy legyen benne olyan fás liget, ahol az állatok erős napsütésben pihenhetnek.

– A legelőt igyekszünk a legkíméletesebben és a legjobban hasznosítani. Ezért május 15. előtt nem hajtjuk ki a gulyát – mondja Veroszta Ferenc. – Nem akarjuk – ahogy mondani szokták – elharaptatni a füvet, így a már fölnőtt fűre engedjük az állatokat – ezzel a módszerrel a taposáskár is csökken. Sőt, a kései kiengedés miatt augusztusban sem száradnak ki a legelőink. Viszont, ha nem esős az ősz, akkor sokáig legeltetünk.

A téli takarmány is saját előállítású
A téli takarmány is saját előállítású
Fotó: Csatlós Norbert

A legelőkkel kapcsolatban sajnos gondjaik is vannak. A Natura 2000-es területeken ugyanis semmiféle „mesterséges” talajerő-utánpótlás nem engedélyezett. Ez alapvetően nem lenne baj, hiszen az állatok megtrágyázzák a gyepet, azonban az utóbbi nyarakat már nem a csendes, áztató esők jellemzik, hanem a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, amely kombinálva a hely adottságaira jellmező agyagos talajjal és a száraz gyeppel azt eredményezi, hogy sokszor 3 cm mennyiségben is zúdul le a víz a domboldalról, és hozza magával a trágyát. Éppen ezért az egész tanyát körbe kellett árkolni, hogy az esővizet el tudják vezetni. Így viszont a legelőn a fű egyre gyengül, pedig az eső által lemosott trágyát akár vissza is lehetne juttatni.

Ahogy Veroszta Ferenc fogalmaz, a természet erőivel küzdeni kell, és a nyereséget valami mindig elviszi.

Hol az, hogy az istállóhoz vezető bekötőútnak 40 centi mély alapot kell építeni – és még így is egy alámosott részen a markoló alatt beszakadt az út –, vagy épp a mínusz 20 °C körüli téli hőmérséklet miatt fűtött vízvezetéket kellett kialakítani az itatáshoz.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.