Back to top

A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden

Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.

Dobai Tibor, a Mondolo Egyesület társalapítója a programot bemutató keddi sajtótájékoztatón azt mondta, kezdeményezésük elsődleges célja a szemléletformálás és ismeretterjesztés. Olyan megoldási mintákat mutatnak be, melyekkel városi környezetben is növelhető a biológiai sokféleség.

Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket.

Ezek fajösszetételét úgy alakították ki, hogy egész évben nektárt és virágport biztosítsanak a beporzást végző rovarfajoknak. Öt helyen méhecskehotel épült, amely búvó- és peterakóhelyül szolgál a magányos méhfajok egyedeinek, melyek régebben a nádtetőkben, vályogfalakban telepedtek meg, természetes környezetben pedig a laza partfalakat választják.

A szakember elmondta, minden helyszínen tájékoztatótáblákat helyeztek ki, melyeken QR-kódok segítségével további oktatási anyagok érhetők el.

A kezdeményezés támogatójának, a Syngenta Kft.-nek köszönhetően vadvirágmagokat osztottak a szegedieknek, így mindenki saját otthonában egy cserépben, virágládában vagy kertje egy szegletében is kialakíthat méhlegelőt.

Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program, amely a Beporzó hadművelet nevet kapta, a környezeti nevelést és a street artot összekapcsoló Városmetamorfózis kezdeményezés negyedik eleme. Ennek keretében két helybéli művész - Vinkó Leó és Marton Ákos - a 70-es, 80-as években épült fűtőművek több száz négyzetméteres felületeire készített egy-egy környezetvédelmi kérdéshez kapcsolódó valósághű falfestményt.

Pecze Rozália, a Sygenta fenntarthatóságért felelős regionális vezetője kifejtette, a vállalkozás több mint egy évtizede indult programjában Magyarországon 40 ezer hektáron, világszerte pedig mintegy 10 millió hektáron alakítottak ki termelőkkel és üzemekkel együttműködve elsősorban mezőgazdasági táblák szegélyeiben vagy nehezen művelhető területeken méhlegelőket. A szegélyek nemcsak élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a beporzó rovaroknak és más állatfajoknak, hanem csökkentik a talajeróziót, és segítik a csapadék beszivárgását is a talajba.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Atkaírtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.