Az eseményre ott került sor, ahol 14 éve aláírták a Lisszaboni megállapodást, lehetővé téve az Európai Parlament csatlakozását a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotáshoz. Ott próbálták meg az uniós agrárminiszterek feloldani a május végi tárgyalási kudarcot, ahol az azért felelős Európai Parlament felhatalmazást kapott arra, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz.
Az elnökség által összeállított kompromisszumos dokumentum és az egész napos szakértői előkészítő tárgyalás alapján az agrárminiszterek nagyon sok kérdésben közös álláspontra tudtak jutni. Magyar részről megnyugtató volt azt hallani, hogy a legtöbb miniszter csatlakozott ahhoz a régóta hangoztatott véleményünkhöz, hogy a gazdálkodóink és az élelmiszer-előállításunk nem eshetnek áldozatul a kompromisszumnak – jelezte az államtitkár.
Komoly eredménynek tartjuk, hogy a zöldülő agrártámogatások legfontosabb új eleme, azaz a területalapú támogatásként működő agrárökológiai alapprogram esetében a tagállamok és a tanács eljutott egy meglehetősen ambiciózus 25%-os költési célhoz, miközben kialakultak azok a rugalmassági szabályok, amelyek biztosítják, hogy a gazdálkodóink forrásvesztés nélkül állhassanak át a fenntarthatóbb termelésre.
A környezeti elköteleződésünk mellett a vidéki térségek társadalmi fenntarthatósága a második kiemelt cél számunkra, ezért nem engedhetünk abból sem, hogy a legkisebb, 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodók számára egyszerűbb szabályok és a lehető legtöbb támogatási eszköz álljon rendelkezésre. Ebben a kérdésben is sok tagállam és a tanács ért egyet, így alappal lehet abban bízni, hogy a mai találkozóval is tettünk azért, hogy a parlament és a bizottság tárgyalói elfogadják álláspontunkat és kiigazítsák a jelenlegi javaslatuk következetlenségeit – mondta az államtitkár.
A harmadik legfontosabb elvi kérdés a kiszámíthatóság és a jogbiztonság ügye, ebben is egység alakult ki a tagállamok között Lisszabonban.
A fiatalok számára viszont csak akkor lehet vonzóvá tenni ezt a szép szakmát, ha kiszámítható és átlátható szabályokat és támogatáspolitikát alakítunk ki, ezt a rendezvény elején felszólaló európai fiatalgazdák szövetségének vezetője is hangsúlyozta.
Éppen ezért a fennmaradó néhány vitás kérdés közül kiemelten fontos Magyarország számára, hogy a hatástanulmány nélkül és jövőbeli jogbizonytalanságot keletkeztető megfogalmazásban született parlamenti javaslatok kikerüljenek a végső megállapodásból.
Az államtitkár hozzátette: a sokszínű európai agrárium vezetői a földrajzi, történelmi és politikai különbségeink ellenére rendkívüli kompromisszum készséget tanúsítottak, hiszen a legtöbb kérdésben képesek voltunk megállapodni úgy, hogy közben a bizottság és az európai parlament legtöbb környezeti és társadalmi elvárásának is megfelel álláspontunk.
Ebben hazánkban ma már egy gazdálkodói petíció is ösztönöz bennünket.