Back to top

Nem a helyi gazdákkal versenyeznek

Két magyar is felkerült az amerikai Forbes magazin 30 under 30 listájára. Észak-Amerikában már 10 éve minden évben összeállítja a kiadó a harminc legtehetségesebb 30 évesnél fiatalabb személy listáját, több kategóriában – művészet, média, oktatás, sport, tudomány, technika, üzlet, vállalkozás –, és hatodik éve európai top harmincas listát is készít.

MMG – Direkt | Okos üvegházak világszerte – magyar innováció | Mészáros Dávid, Smartkas

Az európai harmincasok 2021-es listáján 34 országból összesen 300 fiatal „látnokot” válogattak össze tíz kategóriában. Idén bekerült közéjük a Szombathelyen született Mészáros Dávid, aki a Manufacturing & Industry, azaz a technológiai innováció kiemeltje lett. A cége által tervezett Smartkas üvegházak átlagos megtérülési ideje 3,5 év.

A végzettségét tekintve jogász fiatalember korán elkezdett érdeklődni az információs technológia, azon belül is a mesterséges intelligencia, a megosztott informatikai rendszerek iránt.

Valljuk be, az 50-60 éves digitális bevándorlók számára ezek már nehezen befogadhatók, pedig a gyakorlati alkalmazásukkal elérhető eredmények csodálatra méltók. A Mészáros Dáviddal kapcsolatban felbukkant hírek közül az éppen 1 évvel ezelőtt, 2020. májusában alapított cége és annak tevékenysége keltette fel az érdeklődésünket: a Smartkas okos üvegházakat tervez és telepít világszerte. A fiatal szakemberrel amszterdami irodájából készített online interjút a Magyar Mezőgazdaság.

Mint elmondta, a modern technológiák iránti érdeklődése révén került kapcsolatba európai uniós projektekkel. Eleinte főleg megújuló energiaforrásokra alapozott beruházásokat valósítottak meg, és azon belül fokozatosan egyre inkább a mezőgazdaság felé fordultak.

Természetesen nem egyedül dolgozik.

Mészáros Dávid: befektetőink elég erősek ahhoz, hogy projektjeinket finanszírozzák

A korábbi munkái során megismert szakemberekből állította össze a Smartkas csapatát, mint fogalmazott: „a legokosabbakat, a legjobbakat” kereste meg.

Sokan közülük a globális IT-vállalatoknál (Huawei, Samsung, Vodafone) vagy a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés fellegvárában, a hollandiai Wageningenben dolgoztak korábban, és EU-intézményekből is átcsábított munkatársakat. A velük létrehozott Smartkas (a kas hollandul üvegházat jelent) agrártech-startup székhelye Hollandiában van, de mesterséges intelligenciára és robottechnológiára alapozott teljesen automatizált, hermetikusan zárt növénytermesztő üvegházaikat a világ minden részén keresik.

Okos üvegházaik rengeteg innovációt tartalmaznak, ráadásul ezeken kívül sok másikat létrehoztak, de ez az első piackész termékük és szolgáltatásuk. A hírek szerint a dubaji királyi család tagjai és szaúdi sejkek is vannak a Smartkas ügyfelei között, de minket, természetesen, a technológia érdekel leginkább, és hogy Mészáros Dávidé mivel tud többet a hazánkban már működő high-tech üvegházaknál.

Az első, az egyik legfontosabb különbség a berendezést borító üveg.

Üvegházaik háromrétegű üvegborításából a legkülső fotovoltaikus: szolárcellákkal van átszőve, elektromos áramot termel. Emellett meghatározott hullámhossz-tartományokat kiszűr a napfényből, azokat, amelyekre a növények növekedéséhez nincs szükség. Wageningenben egy független kutatás során kimutatták, hogy ezáltal akár 20-25 százalékkal növelhető a növények fotoszintetikus aktivitása (PAR), és ennek köszönhetően az elérhető hozam.

A megtermelt energia egy részét LED-lámpák működtetésére fordítják, mert – mint a legtöbb holland üvegházban – a Smartkas berendezéseiben is használnak mesterséges fényt. Ezt, az égövön kívül, magának a fotovoltaikus rétegnek az árnyékoló hatása teszi szükségessé.

Az „üveg” középső rétege folyékony kristályos polimer, aminek az átláthatósága távolról, akár egy mobiltelefonnal is megváltoztatható – vagy a mesterséges intelligenciára lehet bízni.

Erre még visszatérünk.

Az üveg átláthatóságának, fényáteresztő képességének szabályozása a berendezésbe jutó és az onnan kilépő fény miatt egyaránt fontos. Kiszűri a napfényből a káros ultraibolya-tartományt, éjszaka pedig csökkenti a mesterséges megvilágításból adódó fényszennyezést. Előbbi a forró égövön, utóbbi a városokban és azok környezetében fontos.

A Smartkas üvegházaiból egyedül a harmadik, a diffúz üvegréteg lehet ismerős, aminek a napsugarak egyenletes elosztása a szerepe az üvegházban. Lehetővé teszi, hogy elegendő természetes fényt kapjon a lombozat alsó része, illetve vertikális ter­me­sztés esetén – mert azzal is foglalkoznak – az alsó szinteken lévő növények.

A háromrétegű üvegrendszer tervezése során figyelembe vették, hogy számos növényfaj – pl. paradicsom, paprika, uborka, salátafélék – sok napfényt igényel, vagyis nagy hozam eléréséhez rendszerint mesterséges fényre is szükség van.

A Smartkas üvegházakban rengeteg saját innováció van
Ha megkapják, a Pareto-elv szerint a rendszer szempontjából a nagyobb hatékonyságú elemet, a napfényt főleg energiaszolgáltatásra használják. „Minden mindennel összefügg, így jön létre az egyensúly” – mondja Mészáros Dávid. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy minél többet vesznek el bentről, annál többet tudnak hozzáadni kintről, és fordítva.

A rendszer vízgazdálkodása szintén innovatívnak tűnhet, hiszen a felhasznált víz 90–95 százalékát visszaforgatják, bár ez a megoldás már ismerős a hagyományos holland üvegházból. Csakhogy a visszaforgatás hatékonysága lényegesen jobb. A Smartkas hermetikusan zárt rendszerében 100-120 liter víz helyett mindössze 5-7 litert használnak fel terménykilogrammonként! Ez a csekély vízveszteség pedig magával a terméssel kerül ki az üvegházból. Tehát gyakorlatilag nincs veszteség, minden egyes csepp öntözővizet újrahasznosítanak.

Egy átalakító rendszerrel a párát is kivonják a levegőből, az is visszakerül a víztartályba.

A termesztőközeget illetően is új megoldással álltak elő: 3D-nyomtatóval állítják elő. A hidropónikus rendszerhez hasonló közegbe porlasztással juttatják ki a vizet és a tápanyagot.

Az elhasznált vizet a világítást biztosító LED-sor fölé vezetik: vízhűtésként hasznosítják. A zárt vertikális farmokkal járó kihívások egyike a pára és a hő elvezetése. A mesterséges megvilágításra hagyományosan használt lámpák hő-fény aránya 80–20, sőt 90–10 százalék. A Smartkas által rendszerszinten használt LED-lámpák viszont csak a villamos áram 65–70 százalékát adják le hőként, 30–35 százalékát fényként. A LED-világítás ilyen hő-fény aránya pozitívan befolyásolja a növekedést, amit a vízhűtés tovább fokoz, azonkívül sokkal hosszabb az élettartama.

A Smartkasnak is meg kell küzdeni a vízcsövekben kiváló és lerakódó csapadék, a vas-hidroxid problémájával.

Ennek kivédésére membránszűrést alkalmaznak, ami a legtöbb üvegházban nem fenntartható. Ők egy olyan, egyébként a piacon elérhető innovatív megoldást vezettek be a hermetikusan zárt, kontrollált rendszerben, ami lehetővé teszi ennek a lassú megoldásnak az alkalmazását. Ugyanis a vízvisszaforgatásnak a növényházon kívül elhelyezett vízgeneráló rendszer is a része, ami napi 3-6 ezer liter vizet von ki az üvegház környezetéből és annak párás levegőjéből. Ez a mennyiség fedezi azt a néhány százalék vizet, amit a vas megköt.

Mészáros Dávid a korábbi munkái során megismert és elismert szakemberekből állította össze a Smartkas csapatát

Mészáros Dávid szerint a hagyományos üvegházak esetében emlegetett vízmegtakarítás éven belül igaz, csakhogy minden évben új talaj- vagy esővízzel kell feltölteni a rendszert. Emiatt szerinte valójában nem 50-70 százalék a valódi vízmegtakarításuk, hanem inkább csak 20-30 százalék. Ezzel szemben a Smartkas 90-95 százalékos vízmegtakarítással működik, mivel a levegő páratartalmának kivonásával pótolják, amit pedig nem tudnak újrahasznosítani, azt cseppenként eresztik ki. Ezáltal az üvegházaikat körbevevő ökoszisztémát sem zavarják meg.

Megoldásukra már Bajorországban is felfigyeltek, ahol a nem túl távoli jövőben várhatóan betiltják a nem megújuló vízhasználatot.

A rendszer harmadik innovatív eleme a szén-dioxid adagolása. Egyrészt, a gázt közvetlenül a növényekhez juttatják, sőt, külön-külön tudják szabályozni, hogy melyik részükhöz: a tövükre, a szárukra és a felső szintjükre Mindhárom ponton szenzorok határozzák meg a kijuttatandó mennyiséget. Más üvegházakban általában egységesen 500 és 800 ppm közötti mennyiséget adagolnak, de az övékben, a növények szükségletének megfelelően, akár 1200-1300 ppm-et is, illetve az azt igénylő kultúrák esetében akár 1500 ppm-re tudják növelni a szén-dioxid-koncentrációt a növények közvetlen közelében. Ezáltal anélkül segítik a növények fejlődését, hogy az egész légteret meg kellene tölteni szén-dioxiddal. Ez komoly költségmegtakarítás, ráadásul emisszió nélkül.

Az importot váltanák ki

Az üvegház működtetéséhez szükséges energiát nem csak a berendezést borító üvegből nyerhetik, a földrajzi helytől függően más megújuló energiaforrást is hasznosíthatnak. Mint Mészáros Dávid elmondta, egy most futó projektjükben, a Feröer-szigeteken például, ahol kevesebb a napfény, ellenben sokat fúj a szél, felvették a kapcsolatot a helyi szélerőművek tulajdonosaival. Kiderült ugyanis, hogy azok kihasználtsága 40, maximum 80 százalékos, tehát tudnak az üvegházaknak is energiát adni, némi részesedésért cserébe. A szigetre 550 ezer kilogramm friss gyümölcs és zöldség érkezik évente, ugyanis 99 százalékban importra szorulnak. Ezt egy nem is olyan nagy Smartkas egység képes lenne megtermelni, mondja Mészáros Dávid, hozzátéve, hogy mindenhol a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodnak. Sehol nem versenyeznek a helyi gazdákkal. Mindig arra a növényre fókuszálnak, amit az adott ország szinte teljes mennyiségben külföldről szerez be. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ők a multikkal és az importtal akarnak versenyezni, nem pedig a helyi gazdákkal.

A technológiát azonban még legalább 3-4 évig nem hozzák kereskedelmi forgalomba, csak saját beruházásokat végeznek. Ennek a szellemi tulajdon védelmén túl az az oka, hogy mindenhova saját személyzetet, szolgáltatást kellene biztosítaniuk. Érthető okokból maguknak sem szeretnének versenytársakat kreálni, jelenlegi befektetőik pedig elég erősek ahhoz, hogy a projekteket finanszírozzák.

Három hónap múlva adnak át Amszterdamban egy beltéri, teljesen automatizált rendszert, aminek, mivel beltéri, nem üveg, hanem plexi lesz a borítása. Ezt a farmot kutatási célra ajánlották fel, abban a magtól a késztermékig lesz követhető a technológia.

A napokban megszületett döntés szerint kilátásban van egy magyar projekt is, egy hatszintes, 500 m2-es beltéri növényházat alakítanának ki hazánkban is. A költségek felét a cég adja, másik felét helyi befektetőktől vagy állami segítséggel, illetve pályázat útján kívánják előteremteni. Mészáros Dávid a beruházást stratégiai szempontból is Vas megyében, szülőhelyén látná szívesen, szerinte kelet és nyugat felé is könnyű lenne innen a terjeszkedés. Már konkrét ajánlatot is kapott, egy eddig kizárólag importból beszerzett termék termesztésében látna valaki lehetőséget.

A hermetikusan zárt rendszerbe csak annyi szén-dioxid kerül, amennyit a mesterséges intelligencia enged, márpedig az a szükséges mennyiséget másodpercről másodpercre határozza meg a szenzorok adatai alapján. Ha megemelkedne a CO2-koncentráció, akkor elszívják – és amikor szükséges, újra visszafecskendezik.

Az alapadatokat az iparág más vállalataitól szerzik be, amelyek sok éve foglalkoznak a CO2-koncentráció optimalizálásával.

Mindhárom eddig említett hardveres funkciót szoftver irányítja, ezt hívják Smartkas platformnak. Ez is több részből áll. A monitoring rendszer a fény-, az energia-, a páratartalom-, a víz- és a tápanyagadatokat mind nyomon követi. Továbbítja őket a pénzügynek, a növénymenedzsmentnek és a karbantartásnak is. A begyűjtött adatokat három helyen mentik. Lokálisan, az adott üvegháznál, a Smartkas amszterdami központjában és a megrendelő által választott felhőszolgáltatónál (Google, Amazon stb.). A helyi szerver másodpercenként menti az adatokat, amiket 15 percenként szinkronizálnak a központi szerverrel, a backup szerverrel pedig naponta.

A szenzoros monitorozás lényege, hogy az ismert növényélettani folyamatok alapján predikciós műveleteket hajt végre a mesterséges intelligencia. Ehhez a széles körben elérhető iparági ismereteket a saját adataikkal egészítették ki, így pontosan tudható, hogy adott növény hogyan viselkedik a termesztés során.

Azt is pontosan tudják, hogy mekkora termést várhatnak és mikorra.

„A másodpercről másodpercre történő szenzorálás maga a precíziós mezőgazdaság” – tette hozzá Mészáros Dávid.

Bizonyos idő után, elegendő tapasztalat – vagyis adat – birtokában a mesterséges intelligencia (MI) képes önállóan „beleszólni” a termesztésbe, ugyanis folyamatosan tanul, saját magát fejleszti. Ismeretei egy része kívülről, a többi hasonló rendszer felhőben tárolt adataiból származik, illetve sajátjai, a helyben összegyűjtött „tapasztalatai”.

A hőmérséklet alakulása a növény szintjén, illetve a lámpák alatt és fölött, ahol már érvényesül a vízhűtés hatása
Az MI lát is, a már említett szenzorokon kívül ugyanis vannak termografikus kamerák. Az általuk gyűjtött vizuális adatok, mintázatok alapján beavatkozhat, de a képek alapján szükség esetén az emberi beavatkozás is lehetséges. A mesterséges intelligencia utasításai felülírhatók, de erre ritkán van szükség: 97,5 százalékos pontossággal azt teszi, amit az optimális termelés indokol.

Az üvegházak bekerülési költségét feltétlenül össze kell hasonlítani.

A hagyományos holland üvegházak költsége 100-350 euró/m2 között van, a vertikálisaké 5-7000 euró/m2. A Smartkas bekerülési költsége a kettő közöt van: 500-1000 euró négyzetméterenként. Az ár a termesztett növényfajtától, a szintek számától – és a helyszíntől függ. Paradicsomhajtató okos üvegházat már 450–500 euró/m2-ért tudnak építeni, de egy többszintes, robotizált szamócás üvegház 1000–1100 euró/m2 körül van.

Viszont a hozamot is érdemes figyelembe venni. Mészáros Dávid hivatalos, a FAO által megállapított spanyol és a marokkói paradicsomhozamokat használ viszonyítási alapként, ami 8-8,6 kg/m2/év. Tudomása szerint hagyományos holland üvegházban évi 50 kilogramm körüli termést lehet elérni hosszú kultúrában, a Smartkas üvegházaiban pedig paradicsomból 97-120 kilogramm közötti termésátlaggal számolnak.

Saját bevallásuk szerint évi 120 kilogrammos hozam esetén kevésbé jó ízű a termés, a „konzervatív” 97-102 kilogramm megcélzásával viszont prémium minőségű lesz.

Szamócából 40 kilo­gramm termés érhető el négyzet­méterenként szintenként, vagyis három szint esetében 120 kg/m2/év. Mészáros Dávid szerint a szamócahajtató üvegház a gazdaságilag legjobban megtérülő befektetés, ugyanis akár 1,5-2 év alatt megtérül. Ez abból adódik – azon túl, hogy a szamócának magasabb a kereskedelmi ára –, hogy a Smartkas üvegházak üzemeltetési költségei igen alacsonyak a megújuló energia kiemelkedő hatékonyságú hasznosítása miatt, illetve a mesterséges intelligenciának köszönhetően más rendszerek munkaerőigényének 10-20 százalékával üzemeltethetők.

Mészáros Dávid korábban sokáig titkolni próbálta a korát, amikor egy-egy nagyobb céghez vagy projekthez szeretett volna bekerülni. Mint mondja, „külföldön sem nagyon szeretik az annyira fiatalokat”.

Mióta megkapta a Forbes elismerését, vállalja a korát, végre büszke rá, mi mindent elért 30 éves kora előtt.

Fel is figyeltek rá, sokan felvették vele a kapcsolatot, és a közösségi médiában ugrásszerűen megnőtt a cég és az ő személyes követőinek a száma. Volt olyan nap, amikor több mint ezer e-mailt és üzenetet kapott. Mészáros Dávid eddigi pályája a tanulság rá: ugyanúgy, ahogy az idős kor nem feltétlenül érdem, a fiatalság is érdemes lehet a tiszteletre.

Minden területen újítanak

A Smartkas okos üvegházában minden hagyományosan hajtatott zöldségféle nevelhető, illetve szamóca és fűszernövények is. A technológia alkalmas volna avokádó termesztésére is, de annak hatalmas vízigénye megkérdőjelezi a hajtatás jövedelmezőségét. Viszont készen állnak rá, hogy egzotikus gyümölcsöket termesszenek bennük, Albániában például papaját.

A termesztési közeget a kultúrához választják. Hidropónikus, aeropónikus és NFT (vízáramoltatású) rendszereket egyaránt alkalmaznak. A paradicsomot például kőzetgyapotba ültetik, függesztett rendszerben. De már kőzetgyapot tálcákból is van saját fejlesztésű termékük, amit 3D-s nyomtatóval nyomtatnak. Ebben a hagyományosnál jóval drágább közegben légbuborékok vannak, vagyis az aeropónikus rendszerekhez van közelebb. Porlasztva, a növények gyökeréhez adagolják a tápoldatot.

A zárt rendszerből adódóan kevés a növényvédelmi gond, károsítók nem juthatnak be. Annak érdekében, hogy a szaporítóanyaggal se hurcoljanak be betegséget, saját palántanevelésben gondolkodnak.

A beporzást a Smartkas házakban is poszméhek végzik, de akárcsak a többi technológiai elem esetében, e téren is új fejlesztésen dolgoznak. Egyes szabadföldi kultúrákhoz hasonlóan ők is drónokkal helyettesítenék a méheket, a feladatra programozott apró szerkezetekkel vinnék át a pollent egyik virágról a másikra. Az akkumulátoros változaton kívül akkumulátor nélkülin is gondolkodnak. Utóbbi előnye, hogy az egyes gépek hatósugara jóval nagyobb lehet. Még vizsgálják, hogy a szerkezeteket árammal ellátó vezeték nélküli rendszer elektromágneses sugárzása megzavarja-e a növények fejlődését. A fejlesztés még gyerekcipőben jár, ennek ellenére arra számítanak, hogy 2-3 év múlva kereskedelmi forgalomba kerülhetnek a hajtatott növények beporzására alkalmas drónok.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Növények mindenekelőtt

A kertépítészet igazi misztérium, izgalom, melynek lényegét a növények adják, kezdte előadását Sarah Price a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által szervezett nemzetközi tájépítészeti szakmai napon.

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

K&H: a járvány előtti szinten a vállalati várakozások

Tovább nőtt a cégek optimizmusa a második negyedévben, 6 pontra emelkedett a nagyvállalati növekedési index értéke; ilyen magasan utoljára a vírus berobbanása előtt volt a mutató a legújabb K&H növekedési index kutatás szerint.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

A Pepsi kiárusításba és terméktisztogatásba kezdett

A PepsiCo kedden bejelentette, hogy 3,3 milliárd dollárért eladja a Tropicana mellett több másik gyümölcslé márkáját. A francia PAI Partners magántőke-befektetési cég a felvásárló. A Pepsi azzal érvel, hogy egyszerűsíteni kívánja termékpalettáját és eltávolodna a magas cukortartalmú italoktól.