Back to top

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Régóta tudjuk, hogy az állatokban élő szimbióta mikroorganizmusok – például a szarvasmarhák belében található baktériumok – befolyásolják az állatokban zajló élettani folyamatokat, de a növényekkel kapcsolatban kevesebbet tudtunk erről.

Japán kutatók azt vizsgálták, hogy kimutatható-e hasonló növény-baktérium kapcsolat az Ázsiában komoly kártevőnek számító dohányvágóféreg – más néven pamutlevélféreg, Spodoptera litura – hernyói esetében. A kutatócsoport mechanikailag sérült lúdfűleveleket (Arabidopsis thaliana) kezelt a lárvák szájváladékával.

Ha sterilizálták a szájváladékot, a vele végzett kezelés serkentette a védekezéssel kapcsolatos gének expresszióját,

illetve az A. thaliana védekezésében fontos szerepet játszó oxilipin termelődését a növény leveleiben. Ezzel szemben az előzőleg nem sterilizált, tehát baktériumokat tartalmazó szájváladék megakadályozta a védekezéssel kapcsolatos növényi gének expresszióját, illetve az oxilipin termelődését, mi több, a baktériumok serkentették az oxilipintermelést gátló szalicilsav és abszizinsav termelődését.

MMG Direkt

Okos üvegházaik rengeteg innovációt tartalmaznak. Rendszereikben minden hagyományosan hajtatott zöldségféle nevelhető, illetve szamóca és fűszernövények is. A zárt rendszerből adódóan kevés a növényvédelmi gond, károsítók nem juthatnak be. A beporzást poszméhek végzik. És számos technológiai fejlesztés teszi lehetővé a költséghatékony, környezetbarát, fenntartható termelést. Mészáros Dávid cége által tervezett Smartkas üvegházak átlagos megtérülési ideje 3,5 év. Ezen összetett rendszerek működéséről és a cég jövőjéről kérdezte a nemzetközi sikereket elérő cégvezetőt Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője.

MMG – Direkt | Okos üvegházak világszerte – magyar innováció | Mészáros Dávid, Smartkas

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.