Régóta tudjuk, hogy az állatokban élő szimbióta mikroorganizmusok – például a szarvasmarhák belében található baktériumok – befolyásolják az állatokban zajló élettani folyamatokat, de a növényekkel kapcsolatban kevesebbet tudtunk erről.
Japán kutatók azt vizsgálták, hogy kimutatható-e hasonló növény-baktérium kapcsolat az Ázsiában komoly kártevőnek számító dohányvágóféreg – más néven pamutlevélféreg, Spodoptera litura – hernyói esetében. A kutatócsoport mechanikailag sérült lúdfűleveleket (Arabidopsis thaliana) kezelt a lárvák szájváladékával.
illetve az A. thaliana védekezésében fontos szerepet játszó oxilipin termelődését a növény leveleiben. Ezzel szemben az előzőleg nem sterilizált, tehát baktériumokat tartalmazó szájváladék megakadályozta a védekezéssel kapcsolatos növényi gének expresszióját, illetve az oxilipin termelődését, mi több, a baktériumok serkentették az oxilipintermelést gátló szalicilsav és abszizinsav termelődését.
MMG Direkt
Okos üvegházaik rengeteg innovációt tartalmaznak. Rendszereikben minden hagyományosan hajtatott zöldségféle nevelhető, illetve szamóca és fűszernövények is. A zárt rendszerből adódóan kevés a növényvédelmi gond, károsítók nem juthatnak be. A beporzást poszméhek végzik. És számos technológiai fejlesztés teszi lehetővé a költséghatékony, környezetbarát, fenntartható termelést. Mészáros Dávid cége által tervezett Smartkas üvegházak átlagos megtérülési ideje 3,5 év. Ezen összetett rendszerek működéséről és a cég jövőjéről kérdezte a nemzetközi sikereket elérő cégvezetőt Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
