Back to top

Tavaly 5 százalékkal drágult a termőföld

Tavaly 5 százalékkal drágult átlagosan a termőföld Magyarországon: az előző évi 1,593 millió forintról 1,673 millió forintra nőtt a hektáronkénti átlagár a NAV nem teljeskörű adatai alapján - közölte az OTP Jelzálogbank kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a legnagyobb mértékben, 18 százalékkal Fejér megyében emelkedtek az árak, míg Nógrád, Pest és Heves megyékben is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Három megyében csökkent a termőföldár - Békés, Somogy és Zala -, a legnagyobb mértékben, 8 százalékkal Zala megyében.

Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben kiemelte, hogy a legdrágább megye tavaly Hajdú-Bihar lett 2,33 millió forintos hektárárral, ezen kívül Fejér, Békés és Tolna megye lépte át a kétmilliós szintet. 2020-ban már a lista végén álló Nógrád megye átlagára is egymillió forint felett volt.

Művelési ágak között, 2020-ban legnagyobb mértékben, mintegy 13 százalékkal a kert-gyümölcsös kategória drágult.

A szőlőterületek 7 százalékos áremelkedését az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek egységesen 4-5 százalékos drágulása követte.

A termőföld-piac - a 2019-es kisebb lassulás után - tavaly látványosan tovább szűkült. A megelőző évi 41 ezerről - azzal időarányosan - 2020-ban 37 ezerre, közel 10 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Több mint egyharmados visszaeséssel Pest megye vezet ebben. A tranzakciószám három megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 7 százalékkal Somogyban.

A közlemény szerint míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében.

A legnagyobb területet, mintegy 4,4 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2020-ban. A másik véglet Pest, Baranya és Komárom-Esztergom megyék, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom.

Fotó: unsplash.com

Az országos forgalom mintegy 71 százalékát adó szántó művelési ágban 10 százalékkal csökkent tavalyi a forgalom, a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 27,8 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2020-ban, ettől valamelyest elmarad az erdőterületek forgalmi visszaesése, míg a kert-gyümölcsös és szőlőterületek esetében 3 százalékos a csökkenés a 2019-es volumenhez képest.

Egyedül a gyepterületek piaca bővült, 11 százalékkal.

Szabó István, az OTP agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte, hogy a gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacon egyelőre nem egyértelmű. Míg a vevők általános elbizonytalanodása és a szállodák, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat. Szerinte az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét is növelheti a 2021-es év elején életbe lépett, a fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Növények mindenekelőtt

A kertépítészet igazi misztérium, izgalom, melynek lényegét a növények adják, kezdte előadását Sarah Price a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által szervezett nemzetközi tájépítészeti szakmai napon.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

Szúrós segítőtársak

A gyógynövények között többnek is van tövise vagy tüskéje, ami arra hivatott, hogy megvédje a növényt, ha már helyváltoztatásra, menekülésre nem képes. Ezek a harcias növények is számos hasznos hatóanyagot rejtenek.