Az elmúlt években gyakoriak voltak az olyan sajtóhírek, amelyek a hazánkban is fellelhető, invazív kaukázusi medvetalp súlyos bőrallergiát kiváltó hatásáról szóltak. Arról az esetről is több helyen cikkeztek, amikor idénymunkások lába szinte úgy nézett ki, mintha megégett volna egy alföldi petrezselyemföldön.
A jelenség neve fitofotodermatitisz, és észrevétlenül, fájdalom nélkül jelentkezik a bőrön. Lapunk munkatársának közvetlen környezetében is ezzel volt kénytelen valaki szembesülni: értetlenül nézegette a karján a forrázáshoz hasonló, hatalmas hólyagot. A bőrgyógyász egyik első kérdése az volt: „Van füge az udvarban?” Az orvos magyarázata szerint akár annyi is elég, hogy az arra érzékeny személy a bokor mellett elhaladva hozzáérjen a levelekhez, majd napra menjen.
A tünetek súlyossága sok mindentől függ, jelentkezhet a barna foltként, vagy a már említett, ijesztőnek tűnő hólyagként. Fényérzékenyítő anyagot tartalmaz többek között a sárgarépa, a zeller, a citrusfélék, a vadkapor, a petrezselyem, a pasztinák. Ahogy arra a korábbi években a NÉBIH is felhívta a figyelmet, legyünk óvatosak az említetteken túl – az ernyősvirágúakkal, mint a a vadmurok, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér. Ezeknek a sejtnedve furokumarinokat tartalmaz, amelyek az UV-sugarak hatására lebomlanak, a képződő bomlástermékek okozzák a kipirosodást, vagy a hólyagokat. A gyógyulás hosszadalmas, a napfénytől óvni kell a területet, valamint az orvos által felírt krémekkel kell kezelni.
Természetesen senkit nem szeretnénk elriasztani a kertészkedéstől, a kirándulástól. A szóban forgó bőrgyulladás főleg az egyébként is érzékeny bőrűeknél jelentkezik, de a kart és a lábat takaró ruházattal, kertészkesztyűvel kiválóan védekezhetünk ellene. Ha mégis hozzáértünk a növényhez, minél hamarabb mossuk le alaposan a kérdéses bőrfelületet.